A közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy 2023-ban a magyar gazdaság nemcsak technikai, hanem valóságos recesszióba is került. „Nem számítási okokból történt visszaesés, hanem visszaesett a magyar gazdaság, benne a kereslet. Ez nagyon fontos eleme annak a sajátosságnak, hogy – miközben Európában most már csak a második legmagasabb az inflációs rátánk, az lefelé mozdult – ha nincs kereslet, nem lehet eladni, nem lehet árat emelni” – fejtette ki.

Csaba László hozzátette: „A szám, amit pedig az inflációról szoktak mondani, az az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció. Természetesen az éves inflációt tekintve a 17,5 százalék a mérvadó, ez egy előzetes szám, a nemzeti bank előrejelzése”.

Lehet, hogy fél százalékkal több vagy kevesebb, de a 17 százalékos infláció nem egy számjegyű, sokkal magasabb, mint sok-sok év óta bármikor

– mondta.

Beszélt arról is, hogy a magyar kormánytisztviselők által várt gazdasági növekedés szerinte valószínűtlen, mivel sokkal erősebb a magyar gazdaság 2024-es külső korlátja, mint amilyennel a kormányzat számol. „A keleti piacokra, ahová be akartunk törni, a kísérlet nem volt sikeres, a belső piac élénkítési lehetőségei pedig korlátozottak” – mondta, utalva arra is, hogy emiatt mindenképp Németországot kell figyelni, mert az a mi meghatározó piacunk, de a V4-es, az olasz, valamint a francia piacot is szemmel kell tartani. 

Kitért arra, hogy szerinte a 4–5 százalék helyett egy 2,5 százalékos növekedés is „szép teljesítmény lenne” az idei évben. Az inflációval kapcsolatban Csaba László azt mondta, osztja az elemzői várakozást, mely szerint az ország több éves stagflációba kerülhet, de „egyelőre nem vagyunk benne ebben”. Az idei évben szerinte 8–9 százalékos infláció is reális lehet még, „ha a bizonytalan közel-keleti helyzet miatt az energiaárak ismét meglódulnak, a forint gyengül, a kamatszint magas marad”.

Ha kisebb inflációt akar a kormány, szigorúbb politikát kellene folytatnia, de jelenleg a kormány egyik tagja ezt mondja, a másik tagja meg amazt

– tette hozzá Csaba László.

Végül azt is megjegyezte: a kormány jól döntött, hogy mégis felveszi a koronavírus-válság miatt rendelkezésre bocsátott, alacsony kamatozású uniós helyreállítási hitelt. „Magyarországnak minden pénzre szüksége van, amely előnyösebb a piaci finanszírozásnál, következésképpen jó dolog, ha utolsó pillanatban is, de decemberben végül megállapodtak az újjáépítési alap igénybevételéről. Csomó olyan dologra futja, amelyre egyébként nem futná, zöldátállás, infrastruktúra” – húzta alá.