Tavaly év elején mindent elsöprő erővel kezdett terjedni a ChatGPT, és a többi generatív mesterséges intelligencia (AI). Először a szoftverfejlesztő cégek húztak hasznot belőle, majd más szektorok is felfedezték maguknak. A szakértők szerint 2024-ben tovább szélesedik azok köre, akik ügyesen élnek majd a generatív nyelvi modellek nyújtotta előnyökkel.
A generatív mesterséges intelligencia először a szoftverfejlesztőknek segített, akik 2021-től felturbózták hatékonyságukat a GitHub Copilottal, egy kódíró AI-asszisztenssel. A rá következő évben jöttek más eszközök, például a ChatGPT és a dall-e 2, amelyekkel nemcsak a programozók, de a technológiához kevéssé értő emberek is azonnal szövegeket és képeket gyárthattak.
Emlékezhetünk, hogy 2023-ban nem telt el úgy nap, hogy ne jelentek volna meg cikkek az AI munkahelyi hatékonyságot növelő hatásáról, vagy éppen a dolgozókat kiváltó képességeiről. Sőt, egyesek még azt is pedzegették, hogy mint a Skynet, ez is az emberiség végét hozhatja el.
Részben a hype, részben a valóban innovatív képességei miatt sokan bizalmat szavaztak a generatív nyelvi modelleket és egyéb AI-megoldásokat fejlesztő cégeknek, valósággal szétkapták a tőzsdei papírjaikat. A technológiai óriások azért nyertek, mert a befektetőket izgalomba hozták a generatív AI pozitív kilátásai.
Az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft és az Nvidia egyenlő súlyozású részvényindexe közel 80 százalékkal nőtt
– mutatott rá elemzésében a The Economist. A technológiai cégek azért profitáltak, mert vagy magukat az AI-modelleket fejlesztették, vagy az azokat működtető és annak beszállító infrastruktúrának kínáltak megoldásokat.
A The Economist elemzése szerint 2024-ben a nagy haszonélvezők a technológiai ágazaton kívüli vállalatok lesznek, mivel a költségek csökkentése és a termelékenység növelése érdekében komolyan elkezdik az AI-megoldások bevezetését. Több tényező mutat arra, hogy a vállalati bevezetés beindulhat. Ennek a magyar vonatkozásáról korábban az Index is írt a K&H felmérése alapján.
A nagyvállalatok 2023 nagy részét a generatív nyelvi modellekkel való kísérletezéssel töltötték.
Rengeteg cég használja a mesterséges intelligenciát dokumentumok első tervezetének megírására a jogi szerződésektől a marketinganyagokig. A JPMorgan Chase bank például a technológiát a Federal Reserve ülések elemzésére használta, hogy ezzel is előnyt szerezzen a kereskedésben.
A kísérleti fázis hamarosan lecseng, a cégek pedig tervezik a generatív nyelvi modellek nagyobb léptékű alkalmazását. Ez azt jelentheti, hogy a rendszer segítségével összefoglalják az értekezletek felvételeit, vagy felturbózzák a kutatást és fejlesztést. A KPMG könyvvizsgáló cég felmérése szerint a cégek négyötöde úgy nyilatkozott, hogy 2024 közepéig több mint 50 százalékkal növelnék az erre irányuló beruházásaikat.
A következő időszakban több AI-termék is a piacra kerül majd. 2023 végén a Microsoft bevezetett egy AI-chatbotot, amely a minden cégnél szinte alapszoftvernek számító Word és Excel felhasználóit segíti. A Google követni fogja ezt a példát, és a Google Docs és Sheets programba is beleteszi az AI-t. A startupok is beszállnak az AI-versenybe, és a saját megoldásaikkal élezik azt. 2023-ban a kockázati tőkebefektetők több mint 36 milliárd dollárt fektettek a generatív mesterséges intelligenciába, több mint kétszer annyit, mint 2022-ben.
Mindeközben az AI-szakértők iránt továbbra is hatalmas a kereslet. A PredictLeads kutatócég szerint az S&P 500-as cégek mintegy kétharmada adott ki álláshirdetéseket, amelyekben említést tesznek az MI-ről. E cégek esetében a hirdetések 5 százaléka említi a technológiát, szemben az elmúlt három év 2,5 százalékos átlagával.
A The Economist szerint a kisebb cégek élen járnak majd az AI vállalati szintű bevezetésében. Ez történt a technológiai fejlődés korábbi hullámainál is, például az okostelefonoknál és a felhő (cloud) alapú alkalmazásoknál is. Az apróbb vállalatokat segíti, hogy általában fürgébbek, és a technológiában látják a nagyobb halakkal szembeni előny lehetőségét.
A nagyobb vállalatok közül az adatközpontú cégek, például az egészségügyben és a pénzügyi szolgáltatásokban tevékenykedő vállalatok lesznek képesek a leggyorsabban lépni.
Ez azért van így, mert a rossz adatkezelés nagy kockázatot jelent az AI bevezetése szempontjából – hiszen az adatok kiszivároghatnak az AI eszközökön keresztül –, ezért nekik gyorsan és hatékonyan kell lépniük, ha ezt el akarják kerülni. A szilárd adatkezeléssel nem rendelkező cégeknek lehet, hogy át kell szervezniük rendszereiket, mielőtt náluk is megvalósítható lenne a generatív AI alkalmazása.
(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)