Tavaly mindenki globális recesszióra számított azok után, hogy a jegybankok kamatemeléssel csillapították az inflációt. Az előrejelzés azonban tévesnek bizonyult: a GDP a becslések szerint világviszonylatban 3 százalékkal nőtt. A munkaerőpiac stabil maradt, a pénzromlás csökkent, a tőzsdék egyötödével emelkedtek.
Az általánosított teljesítmény azonban széles kilengéseket takar. Öt mutató: az infláció, az inflációs sáv, a GDP, a foglalkoztatottság és a tőzsdei teljesítmény összesített pontszáma alapján rangsorolta az Economist harmincöt jobbára gazdag ország gazdasági eredményeit, és a sorrend egészen meglepő lett.
A legjobban – immár második éve – Görögország teljesít, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert éveken át, egészen a közelmúltig a kimondottan rossz gazdálkodás szinonimája volt. Dél-Korea a második, az Egyesült Államok a harmadik, a háború ellenére Izrael a negyedik, az amerikai földrészről pedig Kanada és Chile sem maradt le nagyon.
A kelet-európai országok közül a legmagasabb, tizedik helyen Lengyelország áll. A mezőny második felében tanyázik a többi között Németország, Nagy-Britannia, az utolsó helyen pedig Finnország.
Tavaly az áremelkedés volt a legnagyobb kihívás. A gazdasági szaklap első mérőszáma az inflációs nyomást jelző úgynevezett maginfláció volt a „volatilis” összetevők – az energia- és élelmiszerárak – nélkül. Japánban és Dél-Koreában az árak szinten maradtak, és a svájci maginfláció is csupán 1,3 százalék volt éves szinten.
Európa több országában azonban még mindig komoly a nyomás: Magyarországon például a maginfláció éves viszonylatban 11 százalékos.
Az orosz energiaellátástól függő Finnország szintén a pénzromlással küszködik.
Az inflációs sáv azoknak a tételeknek az aránya a fogyasztói árkosárban, amelyek éves szinten több mint 2 százalékkal emelkednek. Chilében és Dél-Koreában – másoknál jóval korábban – már 2022-ben agresszívebben emelték a kamatlábakat, és ez meg is hozta a várt eredményeket.
Dél-Koreában például az inflációs sáv 73-ról 60 százalékra csökkent. Ausztráliában ezzel szemben a termékek 90 százalékának ára éves szinten több mint 2 százalékkal emelkedik.
Az inflációs sáv tekintetében – Spanyolország, Franciaország, Németország mellett – Magyarországon is rosszabbodott a helyzet.
Világszerte alacsony a termelékenység növekedése, ami korlátozza a GDP erősödését is. A nemzeti össztermék mégis csupán néhány országban esett ténylegesen: a legmagasabb arányban Írországban, 4,1 százalékkal. Kicsit jelentősebb mínuszba került Észtország, továbbá Ausztria és Hollandia, miközben a magyar GDP az első negyedév tragikus adatai után reális értéken, éves szinten mégis 0,6 százalékot növekedett.
Az Egyesült Államok ezzel szemben jól teljesített a GDP és a foglalkoztatás terén egyaránt. Hasznot hajtott a 2020-as és 2021-es év nagyvonalú fiskális ösztönzéseiből, a világ legerősebb gazdasága pedig másokat is magával rántott. Izrael például – amelynek az USA a legjelentősebb gazdasági partnere – a negyedik helyen végzett, bár idei kilátásait nagymértékben rontja a Hamásszal októberben kirobbant háborúja. A tisztánlátás kedvéért megjegyezzük: Kína gazdasági mutatóit nem mérték.
A mesterséges intelligencia forradalmára számító cégekkel zsúfolt amerikai tőzsde közepesen, az ausztrál és a finn pedig alulteljesített. A japán cégek a vállalatirányítási reformok jóvoltából reneszánszukat élik.
A részvénypiacok tekintetében a BÉT csaknem 20 százalékos eredményének köszönhetően Magyarország is az élmezőnyben végzett.
Az athéni tőzsde azonban 43,8 százalékos reálemelkedésével fölényesen verte a mezőnyt. A befektetők a kormány piacbarát reformjai után újra megkedvelték a korábban nagyon kockázatosnak számító országot.
A harmincöt összehasonlított ország közül Magyarország a 29. helyen végzett, miközben a közvetlen riválisok közül Románia nem szerepel a listán, a 31. helyen álló Szlovákiát pedig hazánk megelőzi. Magyarország – az Economist összehasonlítása alapján – jobban teljesített Nagy-Britanniánál, Svédországnál, Ausztriánál, Izlandnál és a rangsor végén kullogó Finnországnál, lemaradt azonban a 20. Szlovénia és a 26. Csehország mögött.
(Borítókép: Az athéni tőzsde épülete 2017. július 25-én. Fotó: Milos Bicanski / Getty Images)