Index Vakbarát Hírportál

Magyarország ebben megelőzi a japánokat, briteket és az amerikaiakat

2024. január 10., szerda 17:33

Magyarország jövőképesség szempontjából a 12. helyet foglalja el az országok között, megelőzve például a japánokat, a briteket és az amerikaiakat – jelezték lapunknak a kutatást végző szakértők. A Jövőképesség Index szerint Magyarország jövőképességén nagyot dobott, hogy 2010 óta nálunk nőtt a második legnagyobb mértékben a termékenységi ráta Lettország után, így fenntarthatóbbá vált a magyar társadalom, noha a kívánt szinttől még elmarad a születések száma. Az index alapján van hova fejlődnünk nemcsak a demográfia területén, de más szempontok szerint is, például a várható élettartam, az átlagbérek vagy a munkaproduktivitás mezején.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány 2023-ban hozta létre a Jövőképesség Obszervatórium Nonprofit Kft.-t, melynek fő küldetése – a Corvinus Egyetemen korábban folyt kutatások megújításaképpen – társadalmi entitások (úgymint család, szervezet, ország) jövőképességének vizsgálata. De mitől is függ egy ország jövőképessége, és Magyarország hogy teljesít ezen szempontok szerint?

Többek között erről kérdeztük az obszervatórium kutatásvezetőjét, Aczél Petrát, aki a MOME kommunikáció- és médiatudomány-professzora, illetve az obszervatórium tudományos igazgatóját, Szántó Zoltán Oszkárt, aki egyben a Corvinus gazdaságszociológia- és társadalomelmélet-professzora.

A Future Potential Index (FPI), vagyis a Jövőképesség Index egy mérőszám: azt mutatja meg, milyen mértékben adottak egy ország esetében azok a feltételek, amelyek biztosíthatják számára a jó élet hosszú távú fennmaradását. Például rámutat arra, hogy egy adott ország:

Az FPI nem pusztán egy konkrét működést megmutató adat, mint amilyenek például a versenyképességi indexek. A jövőképesség koncepciója, amelyen ez az index alapszik ugyanis a jó – vagyis jelentéssel bíró, rendezett, társas – emberi élet egészét állítja fókuszba

– magyarázta az Indexnek Aczél Petra, hozzátéve, hogy az FPI 22 különböző funkciót és hatást mérő indikátorból tevődik össze. Ez első hallásra talán soknak tűnik, de az ilyen széles nézőpontú indexek ennek akár a többszörösét is szokták használni. A Jövőképesség Indexet először a Generációk között konferencián mutatták be 2023 november 17-én. A 22 indikátor megmutatja többek között: 

A mutatók négy nagy létstandardba sorolhatók: a rend és béke megteremtésének, a kötődés és közösség meglétének, a gondoskodás és fenntartás biztosításának, illetve az egyensúly és egészség kilátásának feltételeibe. 

Úgy gondoljuk – és tesszük ezt egy sokféle tudományágat összekapcsoló elméleti keret alapján –, ezekre van szükség ahhoz, hogy egy társadalmi entitás, mint például egy ország, város, régió vagy szervezet hosszabb távon képes legyen a benne élők jó életét biztosítani, a jövőbeli változások stratégiai kezelése révén

– mondta lapunknak Aczél Petra. A MOME kommunikáció- és médiatudomány-professzora azt is elárulta, hogy jelenleg az FPI-vel az OECD-országokat mérik és hasonlítják össze, mert ezekre vonatkozóan érhetők el nyitott és bárki számára ellenőrizhető, egymással összevethető adatok. Hasonló célt szolgáló indexek a szakértő szerint nincsenek, vagy eltérő az, amit és ahogy mérnek.

Ígéretes hazai példának megemlítették a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexét, és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezését is, illetve elárulták, hogy többek között a jegybankkal egyeztetve nyerte el jelenlegi formáját a Jövőképesség Index.

Az FPI az emberi élet egészére figyelemmel van, és olyan indikátorokból tevődik össze, amelyek adatai tíz évre visszamenőleg is elérhetők. 

Lehet ugyanis, hogy jelenleg egy országban elfogadható a foglalkoztatási ráta, de elképzelhető, hogy ez a szám egy tíz éve lassan romló folyamat pillanatnyi állomása, amely aktuálisan kielégítő, de a tendencia tekintetében nem biztató

– világított rá a szakértő, hogy miért fontos, ha évtizedes folyamatokra látunk rá. A kutatókat arról is kérdeztük, melyek voltak a 2022-es FPI-jelentés legmeglepőbb megállapításai. A professzorok szerint a legnagyobb meglepetést mindig az átfogó rangsor és az országok abban elért helye adja. Az országok sorrendjét itt tudja megnézni.

A japánokat és briteket is megelőzzük jövőképességben

A 38 OECD-ország közül Japán és az Egyesült Királyság az utolsó negyedbe kerültek, de az Egyesült Államok is csak a 29. a listán. Izrael és Szlovákia viszont az első tíz között szerepel. 

Magyarország a második negyedben található, a 12. helyet foglalja el, megelőzve például a már említett japánokat, briteket és amerikaikat. 

„Az OECD-országok közötti számszerű különbségek ugyan nem túl nagyok, de a végeredmény tekintetében tanulságosak, figyelembe véve azt, amit már korábban jeleztünk: a mérőszámban az évtizedes változás pozitív vagy negatív dinamikája is belejátszik” – világított rá Aczél Petra. Emellett elkészítették minden ország saját jövőképesség-profilját, melynek segítségével a vizsgált ország erősségeit és gyengeségeit azonosították.

Így került Magyarország előkelő helyre

A szakértőket arról is megkérdeztük, hogy minek köszönheti Magyarország az indexben elért előkelő helyezést, ugyanis kis híján a top 10-be került. „Magyarország 12. helyezésében közrejátszik, hogy viszonylag jól teljesítünk több szempontból is: 

A  szakértők rámutattak, hogy a vizsgált országok között 2010 óta Magyarországon nőtt a leginkább a termékenységi ráta, amely mögött a magyar családpolitika állhat. Megjegyezték, hogy ugyanakkor a születések száma még elmarad a kívánt szinttől. Így van hova fejlődni nemcsak a demográfia területén, de más szempontok szerint is. 

Ezután pedig arra is kitértünk, hogy milyen szempontok húzták vissza a magyar helyezést a listán. 

A várható élettartam, az átlagbérek vagy a munkaproduktivitás, illetve az alkoholfogyasztás területén rosszabbak az adatok

– mutattak rá a szakértők, hozzátéve, hogy az FPI azzal törekszik támogatni a hazai és nemzetközi szakpolitikusokat és döntéshozókat, hogy láthatóvá teszi ezeket a lehetséges beavatkozási pontokat. Konkrét ajánlásokat azonban nem tesznek, de nyitottak arra, hogy adatokkal támogassák a stratégiák megalkotását.

Érdemes a jó példákat követni

A szakértők szerint azok az országok lehetnek példák, amelyek a rangsorban jó helyezést értek el. Ezek az országok a négy fontos létfeltétel közül általában kettőben kiemelkedő aktuális eredményeket és biztató tendenciákat mutatnak fel.

A 2022-es adatok alapján összeállított rangsor első három helyén szereplő Izland, Izrael és Dánia kiemelkedően teljesít a béke és rend, a kötődés és közösség, illetve a gondoskodás terén, de hasonló eredményt tud felmutatni az őket követő Németország és Norvégia is

– erre már Szántó Zoltán Oszkár, a Jövőképesség Obszervatórium tudományos igazgatója világított rá. A professzor kifejtette, hogy például Izland a béke és rend terén a legjobb teljesítményt mutatja fel, amit persze részben sajátos földrajzi adottságainak köszönhet, míg Izrael a kötődések terén (család, valahová tartozás) van a legjobbak között. Dánia pedig a gondoskodás és anyagi gyarapodás terén teljesít a legjobban az összes ország közül. Az említett országok ezeken a területeken értek el olyan eredményeket az elmúlt tíz évben, amelyeket érdemes tanulmányozni, és tanulni belőlük – véli a szakértő.

Az index kifejlesztése során a legnagyobb kihívás az adatok elérhetősége és követhetősége volt. Vagyis az, hogy minden vizsgált országra és legalább 10 évre visszamenőleg elérhetők legyenek. „Az index megismertetése pedig most újabb feladatot jelent, hiszen a mérőszámok piacán nagyon sok a szereplő, és ebben a »zajban« hallatnunk kell a hangunkat, itthon és külföldön egyaránt” – árulta el a szervezet tudományos igazgatója.

Februártól indulunk, hogy az FPI-t bemutassuk a világban. Olyan kutatóhelyekre, elemző központokba, kulturális intézetekbe készülünk, ahol hozzáértőkkel beszélgethetünk az eredményekről. Várhatóan rövidesen Németországban, Franciaországban és Olaszországban, valamint Dél-Koreában és az Egyesült Államokban is módunk lesz ilyen találkozókon, bemutatókon részt venni. De közben persze arra is törekszünk, hogy a szélesebb hazai szakmai, tudományos és vállalati közösségekkel is megismertessük az indexet

– árulta el Szántó. Hozzátette, hogy az idei év fontos feladata lesz, hogy mélyebben megvizsgálják az összefüggéseket a részadatok között, mert azok több értelmezési lehetőséget kínálnak. A közeljövőben pedig kiszélesítenék a vizsgált országok körét, illetve a kutatást kiterjesztenék a családokra, szervezetekre és olyan társadalmi alrendszerekre, mint az oktatás vagy a tudomány. 

Foglalkoznak egyúttal a design átfogó szerepével a jövőbeli jóllét kialakításában, illetve a digitalizáció folyamatait leíró és mérő rendszerekkel is. Az FPI így kapcsolódhat majd a jövőben a szervezetfejlesztő, geopolitikai és innovációs témákhoz. 

Végezetül arról kérdeztük a szakértőket, hogy mi a fő üzenete az indexnek a politikai döntéshozók és a nagyközönség számára. „Az, hogy egy indexben is fontos a »nagy képet« nézni, nem elég csak egy szűk területet vizsgálni. És persze az, hogy a jövőbeli jó élet feltételeit a jelenben kell felismernünk és megteremtenünk”.

(Borítókép: Szántó Zoltán Oszkár és Aczél Petra. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok