„2020 és 2022 között Romániát csak Bulgária és Horvátország tudta megelőzni az egy főre eső fogyasztás mutatójának növekedésében. Minden más országban szerényebb bővülés következett be, sőt néhány esetben még csökkent is a fogyasztás” – írta legfrissebb elemzésében Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. A tanulmányhoz az apropót az Eurostat legújabb térképe adta.

A kutatásában az alábbi megállapításokra jutott az elemző:

• Szerinte ez leginkább amiatt alakult ki, mert a román tendencia mögött magas szintű eladósodás, szerény tőkefelhalmozás, a megtakarítások csökkenése húzódik meg még akkor is, ha látványosan növekedtek a hazautalások, és a háztartások eladósodottsága a magyarországinál alacsonyabbnak mondható.
• A korábbi évekhez hasonlóan Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztási színvonal az EU-ban. Ezután Ausztria és Németország következett, majd Hollandia és Belgium.
• Jól látható, hogy Európa déli, illetve keleti perifériája továbbra is szerényebb fogyasztási színvonalat képvisel.
• Az EU-ban a legalacsonyabb egy főre jutó fogyasztási szintet Bulgáriában, Magyarországon, Horvátországban és Lettországban, valamint Szlovákiában regisztrálták.
• Az alsó harmadban volt azonban előrelépés: 2020 és 2022 között Bulgária, Horvátország és Románia esetében komolyabb színvonal növekedést láthattunk. Magyarország esetében 1 százaléknyi javulás történt.
• Magyarország esetében a 100-hoz viszonyított érték 76, azaz 24 százalékkal alacsonyabb az egy főre eső GDP az EU-s átlaghoz képest. Románia esetében hasonló a mutató.
• 2006 és 2022 között Romániában látványosan megemelkedett az államadósság GDP-arányos mutatója, egészen pontosan közel négyszeresére ugrott az érték.
• Romániában 2008 és 2022 között évente átlagosan több mint 10 százalékkal növekedett az államadósság nagysága.
• A költségvetési hiány pályája közel azonos volt Magyarországon és Romániában, hazánkban azonban némileg mérsékeltebbek voltak a kilengések.
• Romániában historikusan magasabb a GDP-n belül a háztartások végső fogyasztása, mint Magyarországon – 15 százalékos román előny jelentkezik.
• A háztartások adósságának GDP-arányos mutatója Magyarország és Románia esetében, Nyugat-Európával összehasonlítva szerényebb a hitelpenetráció, de a két ország között is láthatunk különbséget. Ebben a tekintetben Magyarország esetében előny jelentkezik – a GDP-arányos hitelállomány nagyjából 7,7 százalékkal magasabb 2022-ben, mint Romániában.
• Romániába közel 9 milliárd dollárnyi hazautalás érkezett 2022-ben, míg Magyarországon 3,6 milliárd.

Végezetül Pásztor Szabolcs az elemzésben az alábbi következtetésekre jutott:

• Romániában az államadósság 2006 és 2022 között megnégyszereződött, míg a bruttó megtakarítások tekintetében nem történt érdemi előrelépés.
• A román költségvetés hiánya tetemes, és nagyobb kilengéseket mutat, mint a magyar.
• Romániában a háztartások fogyasztási jellegű kiadásai historikusan magasabbak, mint Magyarországon. 
• A GDP részarányában mért bruttó megtakarítási ráta tekintetében tetemes magyar előny jelentkezik.
• A bruttó tőkefelhalmozás mutatóját tekintve a korábbi magyar hátrány eltűnt, és jól látható előnnyé változott.
• A háztartások adóssága Magyarországon némileg nagyobb, de összességében a két ország esetében szerényebb a hitelpenetráció (nem hitelből történik a fogyasztás).
• Romániában látványosan megemelkedett a hazautalások nagysága, ami már egy főre vetítve éves szinten egy nagyjából 70 dolláros fogyasztási többletet eredményezhet.