„Mindenki rosszul olvassa a folyamatokat: nincs valós ellentét a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között. Nem igaz ugyanis az, hogy előbbi szélsőségesen a növekedés, míg utóbbi a szélsőséges költségvetési szigor híve” – mondta az Indexnek egy kormányzati tisztviselő, aki külön felhívta a figyelmet:

„Egyetértés van a főbb célokban, amit a ECOFIN legújabb döntésének egységes kormányzati támogatása is alátámaszt. Tavaly decemberben az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a 2025-től érvényes új költségvetési és államadóssági szabályok a korábbiakhoz képest rugalmasabb fiskális tervezést tesznek lehetővé” – tette hozzá.

A pénzügyminiszterek döntése szerint ugyanis bár újra alkalmazásra kerülnek a maastrichti kritériumok, az új szabályok számos szigorítás mellett jelentős könnyítéseket is tartalmaznak annak érdekében, hogy a tagállamok és így az Európai Unió egésze versenyképessége növekedjen.

Lényegesen megváltoznak a kritériumok

Mindenekelőtt fontos tisztázni, a Maastrichti Szerződés korábban az alábbi feltételeket szögezte le: az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, e felett jelentős csökkenést kellett teljesíteni. Azonban az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) közleménye szerint a tanács decemberben arról döntött, hogy a versenyképesség érdekében ebben könnyítések lesznek.

A könnyítések, amelyeket még a többi uniós csúcsszervnek is jóvá kell hagynia, pozitívan érintik a magyar kormányt, mert bár folyamatosan csökkenteni kell a költségvetési hiányt, azok a prioritások, illetve területek eshetnek a kivételek, csökkentő tételek közé, mint a digitális és zöldátalakulás vagy a védelmi ipar fejlesztése, amelyet Orbán Viktor vagy épp Nagy Márton is rendre ki szokott emelni. Így a versenyképességet javító intézkedések meg fognak férni a fegyelmezett költségvetési célkitűzésekkel.

A tanács közleménye szerint a kormányok pénzügyminiszterei a december 20-i ülésen megállapodtak egy új, megreformált fiskális szabályrendszerről. A világjárvány kezdetén felfüggesztett és most visszavezetésre kerülő feltételeket változatlanul hagyták, azonban az új formátum fokozatosabb, és az országokra egyedileg szabott kiadáscsökkentési tervek létrehozását teszi lehetővé.

A döntés szerint minden olyan tagállamnak, amelynek a GDP-arányos államadóssága eléri a 60 százalékot, vagy a költségvetési hiánya a 3 százalékot, ki kell dolgoznia egy középtávú költségvetési tervet az Európai Bizottsággal és az ECOFIN-nel közösen. Az érintett tagállamoknak ezt egy 4 éves kiigazítási időszak alatt kell végrehajtaniuk. (A kiigazítási időszak meghosszabbítható lesz hét évre.)

Egyelőre az azonban még nem világos, hogy akik megszegik a kritériumokat, azok ellen automatikusan indul-e hivatalosan túlzottdeficit-eljárás, ugyanis lesznek olyan kiadások, melyeknek egy részét „csökkentő tételként” lehet majd elszámolni. A közleményből kiolvasható változások arra mutatnak rá, hogy az EU-ban átalakulóban lehet a versenyképességről való gondolkodás, ugyanis ezek a kivételek egytől egyig az uniós versenyképesség megőrzését segítik, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az uniót egyszerre érik a globális és versenyképességi kihívások – nem beszélve az Ukrajnában zajló háború következményeiről. Az ECOFIN döntése szerint az alábbi főbb kivételeket, azaz csökkentő tételeket fogják figyelembe venni a jövőben:

1. A védelmi célú kormányzati kiadások növekedését csökkentő tényezőnek lehet tekinteni a túlzott hiány fennállásának értékelésekor. Ezt a kiadási tényezőt az uniós átlagokhoz, középtávú tendenciákhoz vagy más releváns referenciaértékekhez viszonyítva lehet értékelni.
2. A zöld- és digitális átállást segítő beruházások is kiemelt figyelemben részesülnek a költségvetési hiány vizsgálatakor.
3. Bizonyos szociális kiadások – például a foglalkoztatás ösztönzésével kapcsolatosak kiadások – szintén csökkentő tételként lesznek elszámolhatók a túlzottdeficit megállapításakor.

A fenti tételek tehát kivétel nélkül azt szolgálják, hogy az unió, mint egyfajta védelmi szövetség és a szociális piacgazdaság mintaállama versenyképes és ellenálló maradjon. A megállapodás tartalmaz egy záradékot is, amelyet egyfajta „adósságot és a hiányt érintő biztonsági záradéknak” nevezhetünk. Ennek értelmében az államadósság-csökkentési feltételeknél egységesebb és enyhébb feltétel kerül előírásra. Ezek a leglényegesebb pontok:

• Az új szabály értelmében a GDP 90 százalékát meghaladó államadóssággal rendelkező országoknak GDP-arányosan évente átlagosan 1 százalékponttal kell csökkenteniük adósságukat a kiigazítási időszak alatt. A 60 és 90 százalék közötti államadóssággal rendelkező országoknak – például a jelenlegi helyzet alapján Magyarországnak – átlagosan évente 0,5 százalékpontos csökkenést kell elérniük. Ez könnyítést jelent a korábbi rendszerhez képest, amelyben az államadósságot évente a 60 százalék fölötti rész egyhuszadával kellett csökkenteni.
• Emellett a fenntartható költségvetésre vonatkozó feltételeknél továbbra is a 3 százalékos érték a határ, ennek túllépése esetén a megállapodás évi 0,5 százalékpontos hiánycsökkentést ír elő, mindaddig, amíg az le nem csökken 1,5 százalékos szintre.
• Az egyik legfontosabb változtatás, hogy 2027-ig a túlzotthiány-eljárás keretében tett kiigazítási erőfeszítés kiszámítása során figyelembe veheti a bizottság a kamatfizetések növekedését. Ebben az átmeneti időszakban a – világszerte, így Magyarországon is – megnövekedett állami kamatkiadások nem rontják a feltételek teljesíthetőségét, ez pedig jelentős pluszmozgásteret biztosít a tagállamok számára.

Ezzel a lépéssel, illetve a korábban ismertettekkel együtt lehetőség van arra, hogy a növekedést építő beruházások megvalósuljanak Magyarországon úgy, hogy azzal a kormány költségvetési céljai és feladatai nem sérülnek. Így bár a kritériumok megváltoztak, azok túllépése esetén mindenképpen egyeztetésre lesz szükség Brüsszellel.

Változik az észjárás Brüsszelben?

A gondolkodásmód megváltozására nemcsak a túlzottdefficit-eljárás szabályait érintő változások utalnak, hanem az egyik legutóbbi brüsszeli támogatási döntés is. Mindezekből nagyon úgy tűnik, hogy az unió végre felismerte, hogy kíméletlen gazdasági, versenyképességi háborúban áll az USA-val, illetve Kínával, és mintha arra is kísérletet tenne, hogy megvédje magát. Ez jó hír lehet az uniós tagállamok és vállalkozások számára is.   

Brüsszel ugyanis 902 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá a Northvolt részére (egy svéd akkumulátorfejlesztő és -gyártó, amely elektromos járművek lítiumion-technológiájára specializálódott), írta meg a The Financial Times. A Northvolt 2022-ben bejelentette, új akkumulátorgyárat épít, azonban az Egyesült Államok az inflációcsökkentő törvényével bőkezűbb támogatásokat ajánlott.

Májusban azonban elkötelezte magát a projekt mellett, miután Berlin finanszírozást ígért egy új uniós támogatási rendszerre hivatkozva, amely lehetővé teszi a nemzeti kormányok számára, hogy a felajánlott támogatásokkal megegyezzenek a beruházókkal, ha fennáll a veszélye annak, hogy egy „stratégiai fontosságú” projekt valószínűleg máshol valósulna meg.

A támogatás nélkül a Northvolt az Egyesült Államokban létesítené az üzemet

– írta a bizottság. Az EU versenyjogi biztosa így értékelte: „A 902 millió eurós német intézkedés az első olyan egyedi támogatás, amely megakadályozza, hogy egy beruházás Európából elvonuljon.” A keretösszeg 700 millió euró támogatásból és 202 millió euró garanciából áll.

A Northvolt volt az első olyan európai vállalat, amely akkumulátorcellát gyártott a kontinensen. A most bejelentett gyár évente 1 millió elektromos járművet is képes lesz ellátni akkumulátorral.

(Borítókép: Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) 2023. december 8-i brüsszeli ülése. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)