Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Utoljára Magyarországon az 1990-es években volt megfigyelhető ennél nagyobb éves infláció – 1991-ben 35, 1992-ben pedig 23 százalékos drágulást regisztráltak. Míg 2022-ben 14,5 százalékos inflációt mértek, addig tavaly a fogyasztói árak átlagosan már 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. Íme a további adatok:
A FOGYASZTÓI ÁRAK A NYUGDÍJASHÁZTARTÁSOK KÖRÉBEN ÁTLAGOSAN 18,3 SZÁZLÉKKAL NŐTTEK.
A havi adatok alapján a tavalyi év januárjában tetőzött az infláció, 25,7 százalékon. Azóta viszont tartós dezinfláció figyelhető meg. A kormány célkitűzése októberben teljesült, akkor „csak” 9,9 százalékkal növekedtek az árak az azt megelőző évhez képest. Így az egy számjegyű infláció havi szinten, akkor már teljesült.
A Pénzügyminisztérium december végén közzétett előrejelzésében pontosan eltalálta a 17,6 százalékos áremelkedést. Jövőre már 5,2 százalékkal számol a kormány.
Ugyanakkor az már kifejezetten optimizmusra adhat okot, hogy decemberben az infláció 5,5 százalék volt. Az előző évhez képest az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalék), a csokoládé és kakaóé (17,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalék), valamint a kávéé (14,1 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11, a tejé 10,3 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni.
A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt.
Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7,0, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal kisebb lett.
Amennyiben a decemberi adatokat nézzük a novemberihez viszonyítva, úgy a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.
Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1 százalékkal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal többe került. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal csökkent – összegezte a KSH.
„A kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Ezt a vállalását a kormány két hónappal korábban, már októberben teljesítette. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint most az látható, hogy decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, amellyel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1 százalék) és a románokhoz (6,6 százalék) képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk” – összegezte az adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció.
Szerinte mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel az infláció ellen, mint a jegybanknak. „A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez.”
Nagy Márton szerint jelentős eredmény, hogy az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is.
Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő.
„Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előrelépni” – összegezte a miniszter, majd hozzátette:
A tárcavezető szerint a növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt.
„Decemberben tovább folytatódott az elemzői várakozásoknál jobb inflációs adatok sora, ami tovább fűtheti a hazai kötvénypiaci ralit. A fejlett jegybankok jövőbeni lazításra tett utalásai, valamint a vártnál enyhébb régiós inflációs adatok miatt ugyanis a jelenleginél nagyobb ütemű kamatvágási várakozások kezdtek kialakulni a piacon” – összegezte az adatokat Kiss Péter.
Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a pénteki adat még inkább visszaigazolhatja ezeket a várakozásokat, ugyanis az infláció várakozásoknál nagy ütemű mérséklődését mutatja, illetve azt, hogy már decemberben a régiós átlagra süllyedt a mutató, ez felhívhatja a befektetők figyelmét a magyar kamatprémium mértékére, és megkérdőjelezheti annak indokoltságát.
Míg ez támogathatja a további hozamcsökkenést a kötvénypiacon, a forint számára kevésbé jó hír a kamatkülönbözet vártnál gyorsabb szűkülése miatt.
A jegybank alapforgatókönyvünk szerint márciusig még tartja a jelenlegi ütemezést, és csak az addig bejövő kedvező adatok, illetve az új Inflációs jelentés fényében dönt majd az esetleges változtatásról, ám jelentősen megnőtt az esélye egy korábbi lépésnek az adatvezérelt döntéshozatal miatt – tette hozzá az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A Monetáris Tanács „lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében hoz döntést” – hangsúlyozta többször is jegybank.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint
a várakozásoknál is kedvezőbben alakult az infláció decemberben, éves alapon 5,5 százalékra lassult a novemberi 7,9 százalék után
– miközben havi szinten 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. A tavalyi év végén az inflációt, a megelőző évvel szemben már nem az élelmiszerek áremelkedése húzta elsősorban, annak mértéke csupán 4,8 százalékot tett ki, hanem az üzemanyagárak, illetve a szolgáltatások.
Az élelmiszerárak emelkedésének letörésében szerepet játszottak
A Makronóm Intézet elemzője úgy vélekedett, hogy kedvezően alakultak a tavalyi év végén az üzemanyagárak is, köszönhetően a globális kereslet lassulása miatti alacsonyabb világpiaci olajáraknak az izraeli konfliktus ellenére is, így pedig az üzemanyagár-sapka kivezetése okozta magas bázis decemberben már éves alapon az üzemanyagárak 4,2 százalékos csökkenését eredményezte, érdemben visszafogva ezzel az áremelkedési ütemet.
Az idei évben várhatóan tovább lassul az infláció üteme, annak mértéke éves átlagban 5,6 százalékot tehet ki. Az éves áremelkedés szempontjából kulcsfontosságú lesz a januári inflációs adat, tekintve, hogy a cégek jelentős hányada év elején változtatja árait, a tavalyi éves infláció harmada is a januári áremelkedések eredménye volt.
Az év eleji adóváltozások, a jövedéki adó emelése is ekkor jelenik meg az adatokban, illetve a béremelések hatása is ekkortól érvényesül, valamint több ágazatban, elsősorban a szolgáltatószektorban, várhatóan ismét a megelőző évi infláció lesz az árváltozások alapja – összegezte az adatokat.
(Borítókép: Index)