Tavaly összesen 445 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a Széchenyi-pihenőkártyákra, ami negyedével, azaz több mint 90 milliárd forinttal haladta meg a 2022-ben látott összeget (354,7 milliárd forint) – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.

Ez 58 százalékkal volt magasabb, mint a 2022 decemberében (52,4 milliárd forint) feltöltött összeg. A 2023-as rekordfeltöltéshez az is hozzájárult, hogy a kormány korábban arról döntött, hogy 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a munkáltatók az éves – 450 ezer forintos – kereten felül a SZÉP-kártyákra egyszeri, legfeljebb 200 ezer forint összeget utalhatnak.

Fontos arra is kitérni, hogy idén már nem lehet hidegélelmiszert vásárolni a boltokban SZÉP-kártyával.

Jöhet a növekedés?

Az intézkedés miatt így 650 ezer forintra emelkedett tavaly a rendkívül kedvező adó- és járulékfizetés mellett adható munkavállalói elismerés keretösszege, valamint ebben az időszakban a SZÉP-kártyákon rendelkezésre álló összegeket a családok hidegélelmiszer vásárlására is felhasználhatták. Az intézkedés hatására csaknem ötezer új munkáltató lépett be a SZÉP-kártya rendszerébe, továbbá a munkáltatók 30 százaléka biztosította a megnövelt összeget.

A tárca közleménye szerint 2023-ban kártyabirtokosok összesen 449,4 milliárd forintot költöttek, amiből a decemberi költések összege 64,2 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi 87 százalékkal volt több, mint a 2022. decemberi költések összege (34,4 milliárd forint). A kormány intézkedésének hatására a családok tavaly augusztusban, szeptemberben, októberben, novemberben és decemberben összesen 53,9 milliárd forintot fordítottak élelmiszer-vásárlásra.

Az adatok mindezek alapján arra is rámutatnak, hogy az élelmiszer-vásárlás lehetősége nem a turisztikai célú fogyasztástól vonta el a forrást, hanem azon felül realizálódott további költés. A várakozásoknak megfelelően a SZÉP-kártya kedvezményes keretének kibővítése eredményesen járult hozzá a családok megvédéséhez és a gazdaság megerősítéséhez, az ugyanis egyaránt bővítette a turisztikai keresletet, miközben a felhasználás kibővítése számottevően növelte a családok vásárlóerejét.

Végezetül a közleményben arra is kitértek, hogy az intézkedés növelte a fogyasztást, segítve többek közt az élelmiszeripart, végső soron pedig a gazdasági növekedés helyreállítását. „2023 az inflációcsökkentés éve volt, a kormány intézkedéseinek köszönhetően decemberre minden várakozást felülmúlva 5,5 százalékra csökkent az infláció mértéke. 2024-ben a kormány helyreállítja a növekedést. A kormány célja, hogy idén újra dinamikusan, 4 százalék körüli mértékben növekedjen a GDP. Ennek érdekében három területen kell előrelépni:

• az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást;
• helyre kell állítani a belgazdasági termelést, és 25 százalék felett kell tartani a beruházásokat;
• továbbá növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást”

– zárta közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium.