Nagy Márton kifejtette, hogy a világgazdaságban jelentős strukturális változások zajlanak, amelyben Európa lassan alkalmazkodik az új trendekhez, miközben az ázsiai országok – különösen Kína – rendkívül jól reagáltak a közelmúlt globális kihívásaira, azok leküzdésére, és saját gazdaságaik megerősítésére.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az USA és Kína GDP-arányos költségvetési hiánya 7-8 százalék között alakulhat az elkövetkező 5 évben, miközben az EU-ban ugyanez 2-3 százalék között marad – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Nagy Márton véleménye szerint a 2024-től élesedő gazdasági kormányzás szabályaival szemben a költségvetési források minél nagyobb részét kellene versenyképesség-növelésére, az új iparágak fejlesztésére fordítani. 

Mint kiemelte, Magyarország megtanulta, hogy tartós gazdasági fejlődést és békét a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi kapcsolatok hozhatnak.

A magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI-állomány

– jelentette ki.

Kiemelte továbbá, hogy Magyarország saját stratégiát alkalmaz, így egyfajta hídszerepre törekszik. Ezt példázza a hazai járműipar fejlődése is, hiszen hazánkban a nyugati és keleti cégek együttes részvételével zajlik az elektromosjármű-ökoszisztéma teljes ellátási láncának kiépülése.

Magyarországon egymásra találnak az olyan német autógyártók, mint például az Audi, és az olyan kínai akkumulátorgyártók, mint például a CATL. Ráadásul a kínai elektromos járműgyártók, mint a BYD, Magyarországon indítják el első uniós gyártásukat is – idézi Nagy Márton beszédét a Nemzetgazdasági minisztérium.