Kevesebb részvény és több kötvény tartását javasolják az OTP befektetési szakértői portfóliószinten – előnyben részesítve a rövidebb lejáratokat a hosszabbakkal szemben – némi aranykitettség mellett. Befektetői szempontból szerencsés volt a tavalyi év, nagy teret nyert a mesterséges intelligencia, illetve az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, amely a nagy techcégek részvényeit is felértékelte – jelezték az OTP Bank szakértői egy sajtó-háttérbeszélgetésen pénteken, ahol a legújabb trendeket is felvázolták.
Az OTP Bank szakértői szerint a legnagyobb profitnövekedést a feltörekvő részvénypiacokon láthatjuk majd az idén, míg a forint esetében alapvetően stabil árfolyamra számíthatunk az év első felében, noha a gyengülés irányába mutató kockázatok is érzékelhetők.
Összességében a kamatcsökkentési várakozások gyors felépülése és a kötvényhozamok jelentős esése után a hosszabb futamidejű kötvények elvesztették vonzerejüket, a kötvények esetén érdemes a rövidebb futamidejű értékpapírok között keresgélni
– világított rá Sándor Dávid. Az OTP Global Markets vezető befektetési stratégája hozzáfűzte, hogy a magyar lakossági befektetők számára változatlanul a speciális lakossági kötvények jelentik a legvonzóbb lehetőséget forintban.
Az euróban és dollárban történő diverzifikáció megvalósításához pedig a régiós államkötvények kínálnak kellően vonzó hozamokat vállalható kockázatok mellett. Hasonlóan érvényes ez a régiós vállalatok által kibocsátott eurós vagy dolláros kötvényekre, amelyek az európai vagy amerikai társaikhoz képest magasabb hozamot fizetnek
– világított rá az OTP szakértője, megjegyezve, hogy mindkét eszköz alkalmas ráadásul a forint gyengülésének irányába mutató kockázatok részbeni lefedésére. Ezután más eszközöket is bemutatott a közgazdász, azokból is kiemelve az aranyat.
A kiegyensúlyozott portfóliókban fedezeti jelleggel továbbra is szerepet kap az arany
– véli Sándor Dávid. A sárga nemesfém kifejezetten jó évet zárt tavaly: több mint 13 százalékkal drágult, december elején új mindenkori árcsúcsot állított be (2100 dollár/uncia felett), majd ezt kisebb korrekció követte. Ugyanakkor az arany kifejezetten pozitívan reagált arra, hogy a Fed decemberi indikációja alapján 2024-ben három kamatvágás is érkezhet, a gyengébb dollár és az alacsonyabb reálkamatok pedig jellemzően kedvezően hatnak a nemesfém árfolyamára.
Az OTP Bank elemzői alapvetően stabil forintárfolyamra számítanak az év első felében, ugyanakkor látnak olyan tényezőket, amelyek az év második felében a gyengülés veszélyét hordozzák magukban:
A jegybank az infláció gyors csökkenése miatt ismét gyorsíthat a kamatcsökkentések ütemén 2024 elején.
Az igen magas szintre ugró reálkamatok és a gyenge belső kereslet miatt akár a korábbi 75–100 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkentéseknél érdemben nagyobb lépés is elképzelhető lenne
– mutattak rá a szakértők, megjegyezve, hogy a forint stabilitásának fontossága miatt a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a nyári 100 bázispontos lépések térnek vissza az első negyedévben. Az év végéig szerintünk kedvező esetben 5,5 százalékig csökkenhet az irányadó kamatszint, ami alapján a piac által beárazott 4,25–4,5 százalékos érték túlzottan optimistának tűnik. Ez alapján a jelenlegi, 5,5 százalék körüli szinteken nem tartják vonzónak a forint esetében sem a hosszabb futamidejű kötvényeket.
Miközben a befektetői és elemzői közösség is a gazdasági puha landolást tartja leginkább elképzelhetőnek, az OTP Bank szakértői ehhez képest lefele és felfele mutató kockázatokat is azonosítanak. Emiatt a befektetési stratégiát is úgy állították össze, hogy az akár egy recessziós forgatókönyv esetén vagy egy továbbra is erős növekedéssel, viszont ismét inflációs kockázatokkal járó környezetben is tudjon védelmet biztosítani.
Portfóliószinten kevesebb részvény és több kötvény tartását javasoljuk – előnyben részesítve a rövidebb lejáratokat a hosszabbakkal szemben – némi aranykitettség mellett
– tanácsolták az OTP szakértői, akik szerint ez az allokáció egy recessziós kimenetel esetére véd, miközben figyelembe veszi azt is, hogy a részvények a jelenlegi magasságokban a kötvényekhez képest már relatíve drágább választásnak mondhatók.
Noha a továbbra is érdemben olcsóbb európai piac a feldolgozóiparban elindult stabilizálódásból jobban profitálhat, a szakértők a kategórián belüli felülsúlyozottságot a feltörekvő piacok és a kelet-közép-európai részvénypiacon keresztül alakítanák ki.
A legnagyobb profitnövekedés a feltörekvőktől várható idén, és az amerikai kamatemelési ciklus vége, illetve a dollárerősödés megakadása is hátszelet jelenthet nekik.
A mi régiónk globálisan továbbra is a legolcsóbb, tavaly sok félelemre rácáfolt, a lengyel választás kimenetele pedig aktívan hozzájárulhat ahhoz, hogy a régió ismét felülteljesítsen ebben az évben.
A szektorallokációt tekintve a ciklusokon átívelő befektetési lehetőségekre esett az elemzők választása. Idén is jelentős profitnövekedést ígér például az egészségügy, ráadásul a szektor defenzív, és a mesterséges intelligenciából is profitálhat, a vártnál erősebb gazdasági növekedés esetén pedig jól ki lehet használni az ipari szektor ciklikusságát, miközben a szektort a deglobalizációs trendek és az elmúlt évek alacsonyabb beruházási kiadásai, valamint a fiskális oldali támogatások is segítik.
Miközben az Egyesült Államok gazdasága még mindig meglepően jól tartja magát az inflációs sokk és a gyors monetáris szigorítás ellenére, az eurózóna 2022 negyedik negyedévétől gyakorlatilag stagnál. Az alacsonyabb energiaszámlák miatt várt fellendülés helyett az európai növekedés tovább gyengült tavaly, és a harmadik negyedévtől valószínűleg enyhe technikai recesszióról beszélhetünk.
2024-ben várhatóan fordul a kocka, az USA lassul, az európai gazdaság pedig élénkülhet, de mindkét nagygazdaságban historikus összevetésben alacsony maradhat a növekedés, de különösen az USA esetén erősek a negatív kockázatok
– mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője. A szakértő hozzátette, hogy Magyarország esetében 2023-ban recessziót okozott a választások előtti túlfűtöttség, az energiaválság, a regionálisan is magas infláció, a monetáris és költségvetési szigor. 2024-ben azonban újraindul a növekedés, a kevésbé ellenséges külső környezet mellett ebben érdemi szerepe lesz a már növekvő reálbérek és a csökkenő kamatszint miatt élénkülő fogyasztásnak. A tavalyi év egészét jellemző, 1 százalékot közelítő recesszió után idén 2 százalék feletti ütemben bővülhet a bruttó hazai termék.
(Borítókép: Németh Emília / Index)