Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol, a Volánbusz, a MÁV és a Waberer’s a hidrogénmobilitás fejlesztése érdekében. Így most annak jártunk utána, hogy Magyarország legnagyobb vállalata milyen hosszú távú lépéseket kíván tenni az üzemanyagpiacon. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója leszögezte, itt az ideje a hidrogént érintő üzemanyag-beruházásoknak.
„A hidrogén már minden területen megtalálható, eddig lehetséges fejlesztésekről beszéltünk, de most eljött az ideje, hogy konkrét koncepciókat alakítsunk ki, és pénzeket csoportosítsunk át a szektorba” – így értékelte az Indexnek a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Volánbusszal, a MÁV-val és a Waberer’sszel a hidrogénmobilitás fejlesztése érdekében.
A hidrogénnek az energetika számos területén fontos szerep jut: ezt a színtelen, szagtalan gázt használják energiatárolásra, ahol még komoly lemaradásban van az akkumulátorokhoz képest, de alkalmas arra is, hogy a földgáz egyfajta keverőanyaga, helyettesítője legyen. Az ipari szektorban a hidrogént egyaránt használják az üzemanyag-előállításban és a vegyiparban. A termelési folyamatokban szükség van hidrogénre a vegyületek bontásához, alakításához. Az üzemanyag-ellátásban jelenleg a hidrogént földgázból állítják elő, és a finomítói szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát a hidrogéngyártás jelenti. Bacsa György kiemelte:
HA EZT ZÖLDHIDROGÉNRE VAGY KÉKHIDROGÉNRE LEHET CSERÉLNI, AZ A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS JELENTŐS CSÖKKENTÉSÉT EREDMÉNYEZI.
Ugyanis a hidrogén önmagában – hasonlóan az áramhoz – nem feltétlenül zöld. Elsősorban az a kérdés, hogy milyen módszerrel állítják elő.
Így könnyítve az energiatárolást. Azon túl, hogy a hidrogén az univerzum leggyakoribb eleme, a víztől a csillagokon át mindenhol megtalálható, számos ipari folyamat mellékterméke is.
A finomításban a kékhidrogénnek akkor lehet szerepe a termelésben, amikor a keletkező szén-dioxid koncentráltan van jelen. Az üzemben megkötik, és így további felhasználásra lesz alkalmas. Napjainkban ez a megoldás főleg Amerikában népszerű. „Az Európai Uniónak világosan állást kellene foglalnia, hogy a kékhidrogént átmenetileg támogatja és elfogadja” – húzta alá Bacsa György.
A hidrogéntechnológia számos lehetőséget kínál: bizonyos járműtípusoknál hosszabb távon nemcsak utolérheti, de le is hagyhatja az elektromobilitást, hiszen még a nehézgépjárművek esetében sem jelentkeznek olyan súlyproblémák, amelyek az akkumulátoros elektromobilitás elterjedését akadályozzák. Ráadásul a hidrogéntechnológia nincs kiszolgáltatva az Európában nehezen beszerezhető ritka földfémeknek sem.
Jelentős projekteket indítottunk Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban a hidrogéntermelésre és saját igényeink optimalizálására. Ugyanakkor nyitottunk a mobilitási szektor felé is, és töltőpontokat hozunk létre. A négy vállalat közös infrastruktúrát dolgoz ki, amin keresztül a nehézgépjárműveknél és a vasúti szektorban is megoldást kínálunk majd a jövőben. Nekünk értelemszerűen a gyártásban, a tárolásban, illetve a hidrogénellátásban vannak céljaink
– összegezte az Indexnek a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Majd hozzátette: a négy nagyvállalat közös erővel nemcsak Magyarországon, hanem az európai porondon is nagyon komoly sikereket érhet el. A Mol-csoport elköteleződését jól mutatja, hogy a megállapodást a Campusban, a Hidrogéntechnológiai Szövetség által rendezett HYDROGEN OPEN 2024 konferencia keretében írták alá.
A hidrogéntechnológiában az unió éppolyan nagyravágyó célokat tűzött ki, mint a zöldenergia-átmenet és a fenntarthatóság más területein. Ám – ahogy arra Bacsa György is rámutatott – a zöldtechnológiák elterjedéséhez sajnos Európa pénzügyi és versenyképességi szempontból is túl sérülékeny. „További kihívást jelent, hogy kivitelezői, tehát gyártói kapacitás sincs” – tette hozzá a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Egyszerű feladatnak tűnik, hogy a földgázvezetékekben kicserélünk két elemet – a földgázt a hidrogénre –, de a világ ennél jóval bonyolultabban működik.
Komoly átalakítások és egyes esetekben új infrastruktúrák kellenek ahhoz, hogy a már meglévő földgázvezetékeken hidrogén közlekedjen.
„Hiába akarnak mesterségesen keresletet generálni azzal, hogy előírják a hidrogénhasználatot, a gyártást és a technológiai kérdéseket nem lehet felhozni azonnal arra a szintre. A gyártás még nem elég olcsó.” A zöldhidrogén ára akár négyszerese is lehet a szürkének. (És akkor még diplomatikusan mellőzük azt a kérdést, hogy a zöldhidrogén ára hogyan viszonyul a földgázhoz.)
Az áramtermelésben egy jó ideig még maradhat a földgáz, de a mobilitásban, különösen a személyautóknál, egyre kevésbé beszélünk gázüzemű megoldásokról, hiszen látjuk, az technológiailag köztes állapot volt. Európában, ahol a belső égésű motoroknak évszázados története van, igenis a szintetikus üzemanyagokat kell elővenni, illetve előtérbe kell helyezni a hidrogéntechnológiát.
Bacsa György úgy véli, a megújulómobilitásból nem lehet kimaradni, de Európa jelenleg Amerika és Kína mögött kullog. A belső égésű motoroknál még Európa volt a gépjárműgyártás központja, éppen ezért elengedhetetlen, hogy behozza a lemaradását, és az új technológiákban is főszerephez jusson.
A hidrogéntechnológia jelenleg nincs még a nyertesek között, azonban komoly potenciál rejtőzik benne. „Pénz, innováció, tudás és összefogás kell ahhoz, hogy a technológia üzemanyagcellás megoldásai elterjedjenek Európában” – összegezte a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.
Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream üzletágának igazgatója az Indexnek részletesen beszámolt a vállalat hidrogéntechnológiába történő beruházásairól. Ami már biztosan megvalósul, hiszen egy közel kétéves beruházás keretében heteken belül eléri az úgynevezett mechanikai készültségi szintet a 10 megawattos elektrolizáló egység Százhalombattán.
A 22 millió euróból megvalósuló létesítmény évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöldhidrogén előállítására képes, amelynek köszönhetően több mint 25 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válik elkerülhetővé, kiváltva a napjainkban használt földgázalapú gyártási eljárás egy részét. Mivel ez a technológia nemcsak a finomítók, hanem a teljes Mol-csoport szén-dioxid-kibocsátása szempontjából is jelentős szerepet tölt be, az új technológia támogatja a vállalat karbonsemleges céljait, továbbá hozzájárul a régió energiafüggetlenségéhez.
EZ KELET-KÖZÉP EURÓPA LEGNAGYOBB, MŰKÖDŐ ELEKTROLIZÁLÓJA LESZ PÁR HÓNAPON BELÜL.
„Csoportszinten összesen közel 150 kilotonna hidrogént állítunk elő évente. Az új elektrolizáló a dunai finomító hidrogénigényének mintegy 3 százalékát elégíti majd ki. Lehet mondani, ez csak egy töredéke, de nagyon fontos, ez lesz az első operációs tapasztalat ahhoz, hogyan működik az új technológia, és hogyan lehet integrálni azt a finomító rendszereibe. Ez a tapasztalat kulcsfontosságú lesz a zöldhidrogén-termelés további felfuttatásához” – mondta Horváth Ádám, aki hangsúlyozta, a jövőben bizonyosan lesznek még ilyen zöldhidrogén-beruházások. Előkészületi fázisban vannak hasonló projektek Rijekában és Pozsonyban is.
A hidrogén egy kulcsfontosságú elem ahhoz, hogy a modern finomítók a legkorszerűbben, de tradicionális üzemanyagokat állítsák elő. Alapvetően két dologra használják a finomításban a hidrogént: egyrészt magasabb hozzáadott értékű, úgynevezett fehérebb termékeket lehet így előállítani a kőolajból, másrészt pedig a motorüzemanyagok kéntartalmát – ami az egyik ilyen legfontosabb környezetvédelmi fejlődés az elmúlt három évtizedben – gyakorlatilag minimális szintre lehet csökkenteni.
Horváth Ádám végezetül arra is kitért, a most megkötött megállapodás alapvetően kellett ahhoz, hogy a hidrogénmobilitási piac érdemben fejlődjön, mert a különböző piaci szereplők már kopogtatnak az ajtón. Azon túl, hogy a finomítókban is elengedhetetlen a hidrogén szerepe, a következő évtizedekben szinte biztosan diverzifikáltabb lesz a közutakon pásztázó járművek energiaellátása.
A különböző mobilitási igényekre, úgy mint személyi és árufuvarozás, városi vagy távolsági közlekedés, várhatóan különböző üzemanyagok és megoldások terjedhetnek majd el. A hagyományos üzemanyaggyártás mellett a Mol már ma is aktívan dolgozik a fejlett, másodgenerációs bioüzemanyagok, a biogázalapú üzemanyagok és a mobilitási célú hidrogén bevezetésén. Ezek részaránya talán ma még elhanyagolható, de a jövőben a hidrogénre, mint az univerzumban mindenhol, óriási szerep hárulhat.
(Borítókép: Róka László / MTI)