Hónapokig nagyobb volt az elemzők által előrejelzett infláció annál, mint amit a KSH közölt. Felmerült, hogy a hivatal a fogyasztási jelleggörbe adatait használja a méréseinél, ezt viszont nem ismertette, ezért konzultációt kért az Eurostat.
Hiába indult be a fűtési szezon, a KSH akkor is hónapról hónapra csökkenő energiaárakról számolt be, ezért 2023 utolsó négy hónapjában trendszerűen felülbecsülték az inflációnak az előző év azonos hónapjához viszonyított alakulását a hazai elemzők. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tárgyalást kezdeményezett a KSH-val az energiainfláció mérése miatt, de már korábban is azt szorgalmazták, hogy a kormánytól független szervvé kell alakítani a KSH-t. A 24.hu elemzőket kérdezett az ügyről.
A magyar kutatóintézetek és pénzügyi szolgáltatók által közreadott becslések átlagait 2023 szeptembere és decembere között hónapról hónapra alulmúlták a statisztikai hivatal fogyasztóiár-index tényadatai. A lap megemlíti, hogy a soha nem látott mértékű eltérések egybeesnek a KSH-nál történt vezetőváltásokkal, ám hangsúlyozzák azt is, hogy az adatok manipulálására semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre. Egyes szakértők azt feltételezik, hogy a KSH egy olyan tényezőt is figyelembe vesz a számításoknál, melyről nem adott meg konkrétumokat.
A lapnak nyilatkozó elemzők szerint három tényező befolyásolhatta a szeptember és december közötti adatokat.
Hozzátették továbbá, hogy a KSH energiainfláció-mérése akkor lehetne teljesen transzparens, ha például közzétennék, hogy mikor és hány megawattórányi fogyasztást mérnek a háztartásoknál, illetve mihez viszonyítva becsülték meg a fogyasztási adatokat.
A vezetékes gáz és az áram esetében a KSH egy új módszertant vezetett be, a rezsicsökkentés korlátozása miatt, ezért számolja új módszerrel a gáz és elektromos energia árváltozásait a KSH. A kabinet kizárta a „rezsivédett” körből az átlagfogyasztás szintje feletti háztartásienergia-használatot, és az átlagfogyasztás feletti rész esetében a lakossági gáz árát a hétszeresére, az áramét a duplájára emelték, így összességében megnőttek a háztartások energiaárai. A másfél éve bevezetett díjtételek azóta sem változtak – írja a 24.hu.
A KSH az új modell szerint a gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában (aszerint, hogy kizárultak-e a „rezsivédett” körből) veszi figyelembe az infláció számításakor. Ez az elemzők szerint azért nem helyes, mert a fogyasztói árindexnek az árváltozásokat kell mérnie, a hivatal viszont az energia esetében hónapról hónapra a fogyasztási mennyiség változásait is méri. Ráadásul az elemzők az infláció előrejelzésekor még nem férnek hozzá az adatokhoz.
A KSH két külön termékként tekint a „rezsicsökkentett” és a „piaci” áron vásárolható gázra, miközben a vezetékes gázt homogén termékként kezelik. Az elemzők egyébként elismerték és egyetértettek abban, hogy a rezsicsökkentés korlátozása miatt nem lehetne más eljárást alkalmazni.
Az energiaválság hatására a friss adatok szerint 2023-ban 10,7 százalékkal, 3,5 milliárd köbméterre esett vissza a lakossági földgázfogyasztás, ami kilencéves mélypont.
Nem indított vizsgálatot az Eurostat a KSH ellen – tájékoztatta időközben az Indexet a KSH Kommunikációs főosztálya. Mint írták, az Európai Statisztikai Rendszer tagállamainak nemzeti statisztikai hivatalai, így a KSH is egymás partnereiként folyamatos szakmai és módszertani egyeztetést folytatnak különböző szakstatisztikai területeken annak érdekében, hogy az előállított adatok hiteles és pontos módon tükrözzék a valóságot. Ennek megfelelően, folyamatos egyeztetések zajlanak a fogyasztóár-index kapcsán is – közölték.
Valótlan állításnak nevezték, hogy, a KSH új módszertant vezetett volna be a vezetékes gáz és áram inflációjának számítására, hiszen a jelenleg használt számítási módszer 2022 óta érvényes, amelyet a rezsicsökkentés szabályainak a 259/2022. (VII. 21.) Korm. Rendeletben előírt módosítása tett szükségessé. Hangsúlyozták, hogy az új számítási mód kialakítása transzparens módon történt, a mérési nehézségek kiküszöbölésére a KSH az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványának az egységértékre vonatkozó ajánlásait követte, a nemzetközi változást pedig jelentette az Eurostat felé, amelyről elismerték, hogy megfelel az európai sztenderdeknek.
A KSH azt is közölte, hogy az új módszertan 2022-es bevezetésével egyidőben tájékoztatta a közvéleményt a változásról