Új kormányrendeletben száll szembe a kormány a rejtett áremeléssel, vagyis a zsugorinflációval. Arról, hogy ennek a rendeletnek lesz-e értelme, már megoszlanak a vélemények.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk az Indexen, sokszor lehet a vásárlónak olyan érzése, hogy a termékek mérete „összement” a boltokban. Mint kiderült, ez nem is csak egy érzés, hanem valóban így van, ugyanis némely termékek esetében a vállalatok ténylegesen kevesebb árut raknak a csomagolásba, ugyanolyan árért cserébe.
Ez a rejtett áremelés, vagyis a zsugorinfláció.
A legújabb kormányrendelet ezzel a jelenséggel próbál szembeszállni, hiszen az üzleteknek jelezniük kell majd, ha az utóbbi időben csökkent a korábban megszokott termékek kiszerelése. Arról, hogy ennek mennyi értelme lesz, megoszlanak a vélemények.
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint „az eladás helyszínén kell majd egy kis, 5x8 méretű – a tervek szerint – címkén feltüntetni, egységes mondat lesz majd rajta figyelemfelkeltés céljából, minden olyan terméknél, amely a megjelölt bázisidőszakhoz képest, viszonyítási időszakhoz képest kisebb kiszereléssel találkozik a fogyasztó.”
Ugyan a kereskedőknek ez pluszterheket jelent, de vannak, akik szerint ez majd a vásárlók érdekeit szolgálja.
Bizony a gyártók sokszor nyúltak ahhoz az eszközhöz, hogy esetlegesen az árat ne, vagy csak minimálisan emeljék, és sokkal inkább ahhoz az eszközhöz nyúltak, hogy a töltőtömeget mérsékelték. Nyilván itt a súlyokról meg űrtartalmakról beszélünk, de azért nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy az is egy általános trenddé vált, hogy például a párizsi esetében a hústartalmat mérséklik
– nyilatkozta Fodor Attila, a CBS Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója az ATV-nek.
Ezzel szemben olyanok is akadnak, akik egyszerű kormánypropagandának vélik az újabb rendeletet:
A kormány küzd az infláció ellen, és lám, bemutatjuk, hogy mi történik. Gyakorlatilag egy újabb teher a kereskedőnek, mert ki kell rakni ezeket a cikkeket, ha véletlenül valami leesik, vagy nem látható, akkor meg lehet büntetni, tehát újabb költségnövekedést okoz. Tehát valójában igazi érdemi hatása nem nagyon lesz, már csak azért sem, mert nem olyan sok terméket érint ez
– mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.