Pontosan egy hete indult útjára a 75 milliárd forint keretösszegű Napenergia Plusz Program, amelynek jóvoltából a saját tulajdonú lakóingatlannal, haszonélvezeti joggal vagy lízingszerződéssel rendelkező magánszemélyek láthatják el megújuló energiaforrással lakóépületeiket. Ezzel egy majd másfél éves hercehurcát követően végre rendezik a piacot. Hogy mennyire nehéz kiigazodni, azt mi sem jelzi jobban, mint a rekordmennyiségű olvasói levél, amelyben segítségünket kérik napelemügyben. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket napelemügyben, ez itt az Index Szájbarágó!
Magánszemélyeknek jelenleg a Napenergia Plusz Program (NPP) érhető el, amire folyamatos a jelentkezés, mindenkit bátorítunk, hogy jelentkezzen, és kérjen ajánlatot. Ez egy egyszerű pályázat, jó lehetőség az új elszámolási rendszerben a lakosságnak. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a napokban az Index hasábjain arról beszélt, hogy „kifejezetten jól sikerült a Napenergia Plusz Program indulásának első hete”, péntekig 21 ezer pályázó jelentkezett.
Erre nagyon nehéz válaszolni, Milan Kundera nyomán minden helyzet egyedi, és „az adott helyzetben csak egyszer dönthetünk, s nem adatott meg nekünk egy második, harmadik, negyedik élet, hogy különféle döntéseinket összehasonlíthassuk”. A jelenlegi bruttó elszámolás sajátosságai miatt jellemzően nőttek a beruházások értékei. Egy átlagos rendszer napelemes része 2-3 millió forint, ehhez jön hozzá a tároló, ami kapacitástól függően 1-2 millió forint, valamint optimális esetben a rendszer és otthonunk okosvezérlése, ami szintén 1-2 millió forint.
Szintén ahány szakember (és politikai motiváció), annyi válasz. Objektíven erre úgy lehet válaszolni, hogy a szaldóelszámoláshoz képest sokkal nehezebb pontos megtérülést számolni a bruttó elszámolásban. A fenti beruházás esetén, amennyiben egy felkészült kivitelező alaposan átgondolja a rendszer méretét és szabályozását, úgy a megtérülést be lehet szorítani 10 év alá. Más hasonló építési beruházásokkal összehasonlítva ez közel sem tragikus.
A jelenleg futó lakossági NPP-pályázat regisztrációs felülete kifejezetten egyszerű és felhasználóbarát. Ám az utóbbi időben nagyon megcsappantak az igénybejelentések, ezért a szolgáltatói válaszok is felgyorsultak, a jelenlegi és várható energetikai pályázatok miatt várhatóan ismét lassabban érkeznek majd a válaszok.
Lantos Csaba így fogalmazott: „Aki a pályázatban részt akar venni, és a napeleme mellé tárolót is szeretne, annak első körben előregisztrálnia kell. A jelentkezés jóváhagyását követően választhat a vállalkozók közül. Amikor ez megtörtént, a kivitelező benyújtja a minta alapján megkötött szerződést, a pályázó pedig a támogatási kérelmet. Az előregisztrációt a kiírás szerint 15 munkanapon belül hagyja jóvá a támogató, úgyhogy hetek múlva látjuk majd pontosan – hiszen különböző csomagajánlatokból eltérő kapacitású rendszereket választhatnak az emberek –, hogy pontosan milyen értékben és mennyi napelem és akkumulátor létesül.”
Erre inkább így válaszolnék: akik 2023. 09. 07-ig jelezték szándékukat, azok még a szaldóelszámolásba kerülhetnek a bekapcsolástól számított 10 éven keresztül.
Akik új igényt adnak le, például a most futó pályázat keretében, azok már bruttó elszámolásba kerülnek.
A nagy különbség a kettő között, hogy szaldóelszámolásban kilowattban számoltunk el a szolgáltatóval, bruttóban viszont mind a kitáplált, mind a vételezett áramot forintosítják – ezt korábban külön levezettük.
Az áramért ugyanannyit kell fizetnie egy napelemesnek, mint egy nem napelemes fogyasztónak: 40 forintot évi 2523 kilowattóra fogyasztásig, felette 72 forintot. A betáplálásért jelenleg 5 forintot kapunk. A szakma reméli, hogy ezt hamarosan átgondolják a döntéshozók, de legalábbis valós piaci alternatívákat tesznek lehetővé, ezzel szemben Lantos Csaba szerint „az a legjobb energia, amit helyben használunk fel”. Mindenesetre az leszögezhető: fontos, hogy minél több áramot bent tartsunk a háztartásunkban.
A pályázatban komplett napelemes rendszer tárolóval együtt számolható el: maximum 5 kilowatt csúcsteljesítményű napelem, 10 kilowattóra tárolóval. A folyamat két részből áll: egy előregisztrációból, amikor megvizsgálják a jogosultságot. Ha jogosult a pályázatra, akkor erről egy értesítést kap, és szerződhet a regisztrált kivitelezővel.
Mindenekelőtt pontosítsunk a megnevezésen. Az 50 kilowatt alatti rendszereket háztartási méretű kiserőműveknek (HMKE) hívjuk. Az engedélyezési eljárás viszonylag egyszerű, viszont teljes egészében a szolgáltatón múlik, hogy mennyi idő alatt adnak engedélyt. Az A1 Solar tapasztalata szerint teljesen kiszámíthatatlan. Jelenleg elég gyorsan, 2-3 hónap alatt átfutnak a rendszerek, azonban a mostani pályázati rohamban lehetnek ismét lassulások.
Az égvilágon semmi sem kötelező, de egyrészt ajánlott, másrészt az NPP-pályázatban kötelező elem az akkumulátor.
A bruttó elszámolásban mindenképp jó ötlet, azonban csak a tároló felszerelésével. Bár javulhat a megtérülés, véleményünk szerint ez nem biztos, hogy elegendő a napelemes rendszer optimális működéséhez. Ahhoz, hogy minél több energiát tartsunk bent háztartásunkban – ahogy azt a kormány szeretné –, komplex energetikai rendszerben kell gondolkodni. A napelem és tároló mellé egy okos irányító rendszert is érdemes még mindehhez hozzátenni.
Nem. Lantos Csaba erről így fogalmazott lapunknak: „A magyar áramhálózatot nem úgy tervezték, hogy sok kicsi napelem termel, hanem néhány nagy erőmű állította elő a szükséges összenergiát” – tette hozzá Lantos Csaba, majd aláhúzta: tavaly elvégezték azt az átfogó felmérést, aminek keretében 153 ezer áramkört vizsgáltak – 66 ezer transzformátor van az országban, ebből érkezik 153 ezer áramkör –, 142 ezernél pedig már feloldották a korlátozást. Itt már lehetőség van napelemeket telepíteni.
„A korlátozást 11 ezer áramkörnél tartottuk meg, ez hozzávetőleg 7 százalék. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata, hogy a betáplálási tilalom indokoltságát rendszeresen felülvizsgálja. Az idén újabb fokozatba kapcsoló hálózatkorszerűsítés időközben eljuthat arra a szintre, hogy még több helyen feloldjuk a korlátozást. Ez egy dinamikusan változó szabályozás, de jó hír, hogy a hálózat 93 százalékában január 1-től újból lehetséges a betáplálás” – fejtette ki a tárcavezető.
Az energiahivatal üzemeltet egy honlapot, amin bárki ellenőrizheti, hogy betáplálhat-e a rendszerbe.
Ez borzasztóan nehéz kérdés, nem győzzük hangsúlyozni, hogy minden helyzet egyedi. A szakma egybehangzó véleménye szerint teljesen felesleges költség az úgynevezett szabványosítás. Röviden arról van szó, hogy a mérőórát egy műanyag dobozba kell tenni, hogy ne lehessen hozzáférni, viszont ez sokszor nagyon sok egyéb problémát hoz magával: nem fér el a jelenlegi helyén, vagy az új rendeletek miatt ki kell tenni a telekhatárra, stb.
Ez önmagában is több százezres költséggel jár, de egy elkészült hőszigetelés után ehhez hozzányúlni rémálom lehet. A környező országokban ilyen nincs. Természetesen a rossz állapotú mérőhelyek rendbetétele jogos elvárás, de a teljesen felesleges megoldások megkövetelése nem. Bár a bruttó elszámolásban pluszköltség, egy okosvezérlésű otthonrendszer beszerzése is rendkívül hasznos lehet. A költségeket növeli, de a megtérülést nagyban csökkenti, és számos egyéb előnnyel is jár.
Bár a napelemes kérdés korábban szakmai téma volt, mára erősen átitatta a politika. Számtalan politikai indíttatású kérdést kaptunk ebben a témában, de nem szeretnénk az olvasókban azt a látszatot kelteni, hogy megfutamodunk az ilyen kérdések elől. Ezeknél a kérdéseknél Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója segített a válaszadásban, véleményét külön jelöljük.
Számos egyedi élethelyzet van, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy azok jártak rosszul, akik kivártak, hogy „lesz még jobb lehetőség is”. Kovács István szerint nem lett, sőt a szaldó végével jelentősen romlottak a lehetőségek.
Most jó lehetőség a pályázat, a szakemberek, a piacot régóta ismerők szerint érdemes igénybe venni. A kormány feltehetően nem rosszhiszeműen járt el, és a szaldóelszámolást uniós előírások alapján kellett eltörölni, de esetlegessége sokat ártott.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség indított egy kampányt arról, hogy mit szeretne a szakma. Ebben 12 pontban szedték össze, hogy mit akarnak. A kezdeményezés mellett az A1 Solar ügyvezetője is teljes mellszélességgel kiáll. Ahhoz, hogy ne induljon el csődhullám az iparágban, az ún. 100 százalékos pályázat végszámláinak azonnali kifizetését meg kell kezdeni. „A jelenleg futó pályázattal lélegeztetőgépen lehet tartani a szakmát, viszont szerintem nem ennek kéne az iránynak lennie. Egy olyan elszámolási rendszert kell létrehozni, amelyben a piac a saját lábán is megáll. Ezeket szolgálja a megfogalmazott 12 pont” – tette hozzá.
Erről elsősorban őt kell kérdezni. November derekán így fogalmazott: „a mi zöldpolitikánk nem ideológiai és nem pártalapon áll. Az álláspontunk: zöldenergia igen, zöldideológia nem!” Azt szinte biztosan felismerte a kormány, hogy zöld kérdéseken nemcsak a nemzetünk levegője, hanem versenyképessége is múlik. A 21. században a zöldkérdéseket nem lehet félvállról venni (akár komoly politikai ára is lehet).
Úgy általában mindig mindent lehet jobban csinálni (főleg utólag). Itt elsősorban azt, hogy voltak napok, amikor óránként változtak a forgatókönyvek. Ez nemcsak óvatosságra inti az embereket, hanem a jogbiztonságot is veszélyezteti. Ugyanakkor a Kundera-idézet a kormány esetében is érvényes: egy történelmi energiaválság közepén borzasztóan nehéz helyzetben találta magát a politika, és dönteni kellett. Most úgy tűnik, bírálható módon, de túljutott az energiaválságon – és így a napelemkérdésen is.
Anyagunk elkészítésében Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója volt a segítségünkre.
(Borítókép: Mérnökök egy napelemet helyeznek egy lakóingatlan tetejére 2022. szeptember 7-én. Fotó: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)