Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 489 400 forintot ért el – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 547 500, a költségvetésben 539 100, a nonprofit szektorban 587 200 forintot tett ki, 14,2, 13,7, illetve 17,3 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 413 100, a kedvezményeket figyelembe véve 427 700 forintot ért el, 14,1, illetve 14 százalékkal volt magasabb, mint 2022 novemberében.
A reálkereset 5,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7,9 százalékos növekedése mellett.
A reálbérekben már szeptemberben megtörtént a fordulat, akkor 1,7, majd októberben 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A reálbérek folyamatos növekedése mögött a tartós és jelentős dezinfláció húzódik. A jelenlegi adatok alapján valószínűleg éves szinten a reálbérek nem növekednek.
Fontos a másik legfontosabb mutatót is kiemelni: a bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 338 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
A tavalyi évben január és november között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket figyelembe véve 388 500 forintot ért el. A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,5 százalékponttal lenne magasabb.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 581 300 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 386 600, a kedvezményeket figyelembe véve 400 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását itt is befolyásolta az ún. fegyverpénz: ezt kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,6 százalékponttal lenne magasabb – összegezte a KSH.
Novemberben 5,7 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje, ami azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedése további 2 százalékponttal gyorsult az októberi 3,7 százalékos bővülést követően – állapította meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
A közleményében emlékeztetett arra, hogy a „Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon”.
Az államtitkár arra is kitért, hogy a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány célja, hogy a 15–64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen, amelyet a bérek emelkedése mellett a kormány új, célzott munkaerőpiaci programja fog támogatni. „A reálbérek és az aktivitás emelkedése együttesen hozzájárul a fogyasztás helyreállításához, így a 4 százalékos, dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez. December elsejétől a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett, így az infláció visszaszorításának köszönhetően a reálbérek növekedése a decemberi adatokban még látványosabb lehet, és ez 2024-ben is tovább folytatódhat” – zárta értékelését.
„A tavalyi gazdasági visszaesés ellenére a vállalatok jellemzően nem a jutalmakon, többletjuttatásokon spóroltak. Az ágazatok között továbbra sincs jelentős eltérés a béremelkedésben, novemberben csak a bányászat, kőfejtés, illetve az energiaipar ágazatokban nem következett be kétszámjegyű béremelkedés az átlagbért tekintve” – összegezte az adatokat Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője aláhúzta, hogy
20 százalék feletti növekedés pedig csak az oktatás, illetve művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatokban következett be.
Úgy véli, a vásárlóerő emelkedése megjelenhetett az év végi kiskereskedelmi, illetve turizmus számokban is, amennyiben oldódott a lakosság óvatossági motívuma. Szerinte fontos kiemelni, a minimálbér és a garantált bérminimum már tavaly év végén emelkedett, rendre 15, illetve 10 százalékkal, így ennek közvetlen hatása már megjelenik a decemberi kereseti adatokban.
Kérdés azonban, hogy a vállalatok a magasabb bérkategóriákban is előrehozták-e a béremeléseket, hogy megakadályozzák a bérek feltorlódását, vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően csak év elején hajtják majd végre a bérfejlesztéseket. Ezzel együtt is az idei évre vonatkozó béremelkedés kapcsán a januári adat lesz meghatározó.
A Makronóm Intézet várakozása szerint az átlagkereset növekedési üteme idén is kétszámjegyű lehet, 12 százalék felett alakulhat, a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése és a magasabb inflációs várakozások következtében. Habár a gazdasági lassulás miatt enyhült a munkaerőhiány, de nem szűnt meg és több ágazatban továbbra is jelen van. Ez a belső kereslet helyreállásával, a növekedés beindulásával ismét erősödhet,
így a vállalatok igyekeznek megtartani munkavállalóikat.
A reálbérek növekedési üteme a fentiek nyomán az idei évben a lassuló inflációval együtt akár a 6 százalékot is elérheti várakozásaink szerint, kompenzálva ezzel a munkavállalókat a tavalyi év egészét jellemző kismértékű reálbér csökkenésért – összegezte az adatokat.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)