Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly január után, a kedden másodízben tartott előadást a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén, amelyen Claire Legras francia nagykövet asszony mellett többek közt olyan Magyarországon működő vállalkozások vezetői vettek részt, mint például az Auchan, a Cofidis, az Electrolux és a Sanofi.

A franciák a magyar gazdaság építőkövét adják

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik. A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmi kapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a magyar gazdaság jelentős építőkövét adják. Franciaország Magyarország 5. legnagyobb befektetője, a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működő tőke állomány mintegy 6 százalékát francia vállalatok adják. A miniszter emlékeztetett,

A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3700 milliárd forintot. A Magyarországon tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a járműgyártás, a gyógyszergyártás, az élelmiszergyártás, a kis- és nagykereskedelem, az energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a 2000 milliárd forintot.

Mindezzel párhuzamosan a magyar-francia külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak, Franciaország hazánk 10. legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom értéke eléri a 10 milliárd eurót.

Jöhet a növekedés

Nagy Márton felhívta a figyelmet, 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az inflációt és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek köszönhetően 2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is – helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, 4 százalék körüli mértékben bővüljön a gazdaság, amely három alappilléren kell támaszkodnia.

• Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot.
• Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25 százalék feletti szinten tartsa.
• Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen.

A növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen az emelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni, így az óvatossági motívum oldása mindkettőre pozitív hatással van – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Végezetül kiemelte, a kormány 2024-ben 4 fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében:

1. a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programot, a 200 milliárd forintos plusz keretösszeggel újraindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot,
2. a 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot,
3. és a GINOP Plusz alapok forrásait.
4. Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti kezességvállalási díjait.