Mint arról írtunk, az NGM munkatársai vitaindító cikkükben úgy vélik, hogy számottevően csökkenhetnének a piaci alapú vállalati hitelkamatok, ha a bankok nem a bankközi, hanem az állampapírpiaci hozamokhoz áraznák a hiteleiket.

Gerlaki Bence, a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Balás Tamás főosztályvezető amellett érveltek a Portfolión megjelent vitaindító cikkükben, hogy felül kelleni vizsgálni egy eddigi gyakorlatot, amely szerint a hitelek referenciakamata az 1 vagy 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz (BUBOR) igazodik.

A Reuters a kormánytisztviselők írásával kapcsolatban kérdéseket intézett a magyar Jegybankhoz, de tőlük nem kaptak választ. Megkérdezték továbbá az S&P elemzőjét, Lukas Freundot, aki válaszában azt írta a hírügynökségnek: kérdéses, hogy a cikkben felvetett javaslat gyakorlati megvalósítása egyelőre kérdéses. De ha ez megtörténne, akkor az intézkedés egy újabb példája lenne annak a nem éppen konvencionális magyar politikának, amely élénkítheti a gazdaságot, de közben a pénzügyi szektor számára veszélyt jelent.

„A kormányzati beavatkozások (például a bankokra kivetett 2022-es és 2023-as rendkívüli adók, valamint a kamatplafon) komoly kockázatot jelentenek a bankok számára, és jelentősen csökkentik a jövedelmezőségüket” – írta az elemző, majd azt is hozzátette, hogy az efféle kormányzati beavatkozások nem jelentenek jó hírt a pénzügyi szektornak.

Ezek alááshatják a külföldi befektetők hangulatát is, amely éppen most kezdett el helyreállni a pénzügyi szektort célzó populista [kormányzati] intézkedések sorozata után.

A Reuters azt is megjegyezte, hogy az S&P elemzőjének kommentárja után a forint gyengült az euróval szemben, és megközelítette az idei évi mélypontját. Hétfő este 21 órakor 383,43 forintba került egy euró a TradingView adatai szerint.