Virág Barnabás MNB-alelnök múlt szerdán felszólalt a bécsi Euromoney konferencián, ahol elmondta, hogy jelenleg ugyanannyi esély van a 75, mint a 100 bázispontos kamatvágásra. A jegybankár üzeneteire reagálva a piacok elkezdték beárazni a 100 bázispontos vágást, ami a forint gyengülésével járt.

„Ezek alapján nagyobb a valószínűsége, hogy január 30-án 100 bázispontot vág az MNB, és könnyen elképzelhető, hogy a februári, márciusi üléseken is, amennyiben az addig beérkező inflációs adatok ezt lehetővé teszik” – jelezte lapunknak Varga Zoltán.

Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint A vártnál alacsonyabb decemberi infláció (5,5 százalék), a stabil forintárfolyam és a csökkenő hozamok a 100 bázispontos kamatvágás mellett szólnak. A 75 bázispontos csökkentés mellett az szólna, ha a jelenlegi vagy erősebb szinteken szeretné tartani a forintot a jegybank.

Bátrabb lépéseket tehet a jegybank

Kiss Péter az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint januártól kezdődően a következő három kamatdöntő ülésen 100 bázispontos vágás várható, majd ez lecsökken 50 bázispontra, amíg el nem érjük a 6 százalék körüli alapkamatot. Természetesen az adatvezérelt üzemmódba beletartozik az is, hogy ez ülésről ülésre változhat, a bejövő adatok fényében. A szakértő szerint a magasabb vágást több tényező indokolja:

•  a nemzetközi és hazai inflációs pálya vártnál alacsonyabb alakulása,
• a javuló külső egyensúly és tőkepiaci hangulat,
• illetve az amerikai jegybank tavaly év végi fordulata (amiben a kamatvágások megkezdését jelezték előre) tenné lehetővé.

A még ennél is magasabb csökkentési ütem melletti érve lehet a jegybanknak a hazai gazdasági növekedés hangsúlyosabb támogatása is – tette hozzá az Amundi szakértője. Múlt szerdán erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is az InfoRádió adásában. A miniszter szerint „a jegybank jó úton van, elkezdte a kamatcsökkentést, de túlóvatoskodja a dolgot. Az irány jó, de lehetne a jegybank egy kicsit bátrabb is”

– világított rá Nagy Márton, aki köztudottan a magasnyomású gazdaságpolitika híve. „A tartós növekedés helyreállításához hiszek a magasnyomású gazdaságpolitikában. Az a kérdés, hogy ezen az úton milyen lépések kellenek, én leteszem a javaslataimat, a kormány pedig majd eldönti” – fogalmazott korábban. 

A nemzetgazdasági miniszter úgy látja, hogy állami támogatásokkal, olcsó és célzott hitelekkel lehet segíteni, de ez még nem hevíti túl a gazdaságot. Szerinte ez magas béremelkedést is hoz, ám úgy véli, ebből nem lesz infláció, mert a vállalati szektor konszolidálódik. „Kényszer alá kerül a vállalat, hogy ezt kitermelje, és nem az árakkal fogja kitermelni, hanem hatékonysággal. Az egyik a mérethatékonyság, nagyobbak lesznek a cégek. Konszolidáció lesz, felvásárlások lesznek, lesznek új nemzeti bajnokaink” – mondta a miniszter.

Problémát jelent a pozitív reálkamat?

A megkérdezett szakértőink szerint több oldalról érdemes megvizsgálni a kérdést. A fő ellenérv a pozitív reálkamattal szemben, hogy visszafogja a gazdasági növekedést.

„Ha megnézzük a historikus adatokat, a 2008-as válság előtt nem volt jellemző a hosszú ideig fennmaradó negatív reálkamat, se nálunk, se a fejlett országokban. Ezt akkor a gazdasági növekedés stimulálására találták ki, amikor a kereslet világszerte nagyon visszaesett, és csak nehezen tudott visszaépülni. Sok elemző szerint a gazdaság teljesítőképességének a gyengeségére utal, ha negatív reálkamatokkal kell stimulálni” – magyarázta lapunknak az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, megjegyezve, hogy „ha nincs nagy probléma, akkor nem szükséges ez az extra ösztönző, a gazdaság képes normális mértékben és szerkezetben növekedni pozitív reálkamatok mellett is”.

Az árfolyamstabilitás, illetve az ország iránti nemzetközi bizalom szempontjából mindenképpen pozitív, ha van reálkamat, és az MNB-nek figyelembe kell vennie a globális folyamatokat, jelenleg az Egyesült Államokban és az eurózónában is pozitív a visszatekintő reálkamat

– erre már Varga Zoltán mutatott rá. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a pozitív reálkamat mérsékelheti a beruházási hajlandóságot, mely a növekedési kilátásokra negatívan hat. „Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gazdaság túlzott stimulálása ismét növelheti az inflációs kockázatokat” – fűzte hozzá.

Így érezzük a bőrünkön az alapkamat csökkentését

A szakértőket végül arra kértük, hogy magyarázzák el, hogyan érezheti a bőrén az „átlagember” a kamatcsökkenés hatásait. A szakértők szerint az óvatosabb vágásra a piaci reakció feltehetően forinterősödés és hozamemelkedés lenne, míg 100 bázispontos vágás esetén különösebb reakciót nem várhatunk, azt a piac már beárazta. Ennél nagyobb vágás esetén – amit egyelőre senki nem vár – további forintgyengülés és hozamcsökkenés lenne a tankönyvszerű piaci reakció.

A hétköznapi életben ennek a rövid távú következményei viszonylag visszafogottak, hosszabb távon a forint gyengülése az importált áruk inflációjában csapódhat le, míg az alacsonyabb kamatok a gazdasági növekedést élénkíthetik, ami többek közt új munkahelyeket teremthet, növelheti a béreket.

Varga Zoltán emlékeztetett, hogy hosszú távon az alapkamat befolyásolja a hitel- és betéti kamatok alakulását. Az Equilor szerint az év közepére a 6-7 százalékos tartományba csökkenhet az alapkamat, majd év végére 6 százalékos kamatszintet várnak.

Az Amundi szakértője szerint a piac által beárazott 4-5 százalék környéki év végi alapkamat kissé túlzónak tűnik jelenleg, ahhoz az inflációs pálya jóval alacsonyabban kellene hogy alakuljon, de természetesen ez sem elképzelhetetlen. „Mindenesetre a jelenlegi inflációs forgatókönyvünk és a jegybank pozitív reálkamat melletti elköteleződése ennél kissé magasabb alapkamatot implikál”.

(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díj átadási ünnepségén a Bölcs Vár oktatási központban 2024. január 18-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)