„Nincs a kormány asztalán gazdaságpolitikai hitvita, ezt meg kell hagyni azoknak a közgazdászoknak, akik kutatóintézetekben dolgoznak. A kabinet legfontosabb célja, hogy konkrét célokhoz rendeljen hozzá gazdasági eszközöket” – mondta az Index azon kérdésére, hogy a magas nyomású gazdaságpolitikával kapcsolatosan mi a kormány álláspontja. Majd kiemelte:

Természetesen abban nézetazonosság van, hogy az ország hosszú távú potenciális növekedését erősíteni kell, továbbá a hatékonyságot és versenyképességet is növelni kell. 

Varga Mihály fontosnak tartja, hogy a növekedés a tavalyi év végén megindult, ám ezt úgy kell erősíteni, hogy közben tekintettel vagyunk az államháztartás helyzetére is. A tavalyi államháztartási hiány 6 százalék volt, így ebből kell kibontani azt a növekedési pályát, ami csökkenti is a deficitet. A pénzügyminiszter szerint a decemberi 5,5 százalék után januárra még tovább eshet az infláció, összehasonlításként: éves szinten 3 százalék ±1 százalékpont a jegybank toleranciasávja.

A kormánynak nincs árfolyamcélja, ellentétben a jegybankkal, ami inflációs és árfolyamcélokat is kitűzött – ebből a szempontból kell értelmezni a monetáris politika tevékenységét. A jegybanki döntéseket továbbra sem kívánom kommentálni. Általánosságban elmondható, ha egy kamatcsökkentés után erősödik az árfolyam, akkor lehet, a kelleténél óvatosabb volt a jegybank. Azonban az elmúlt napokra ez már nem igaz, hiszen a héten sajnos háromhavi mélypontjára került a forint.

A pénzügyminiszter úgy látja, ahhoz, hogy a gazdaságpolitika stabilitását a külföldi befektetők felé is lehessen érzékeltetni, szükség van bizonyos összhangra a monetáris és fiskális politika részéről.

Növekedés és egyensúly

A tárcavezető leszögezte, amikor nehéz idők vannak, a korábban elért eredmények megvédése a cél, a kormány ezeket megtartotta, az energiaválság és az infláció ellenére is, például a beruházásokat érintő adókedvezményekből nem tágítottak. „A beruházásokhoz kapcsolódó társasági vagy éppen iparűzési adókedvezményeit sem engedte el a kormány. A 9 százalékos társasági adót is megtartottuk, amely egy komoly versenyképességi előny, a kormány nem ért egyet azokkal a felvetésekkel, amelyek emelnék a vállalkozások adóterheit.”

Ám szerinte most józan mérlegelés kell. A fiskális politika teszi a dolgát, a hosszú távú növekedést garantáló forrásokat nem zárják el, nem kockáztatják.

Varga Mihály arra a kérdésünkre, hogy miket vétózott meg eddig, kiemelte: „Ha olyan típusú kezdeményezés érkezik, ami nem szerepel a költségvetésben, vagy pluszigény jelentkezne és nincs meg a garancia a finanszírozásra, azokat haladéktalanul megvétózom”. Leszögezte, minden tárcának preferencialistát kell megalkotnia:

Mondok önnek egy példát. Az országos közúthálózat-fejlesztési programra idén 20 milliárd forintot terveztünk. Amennyiben kapok egy olyan előterjesztést, ami ebbe a keretösszegbe belefér, azt elengedjük. Ugyanakkor ha túllépi, és a szakterületi minisztérium által leadott preferencialistában nem látjuk, akkor azt vétózni fogjuk. Hogy miért? Mert úgy gondoljuk, hogy a tartalékkeret most erre nem ad lehetőséget.

Ez a költségvetési bírálat a költségvetési munkacsoportban történik – amelynek tagja Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is. A gazdasági és stratégiai kabinet ülése után a Pénzügyminisztérium megkapja az előterjesztést, és azt átnézik államháztartási szempontból.

Végezetül, a tárcavezetővel érintettük azt is, hogy a héten felmerült a gazdasági szektorban, hogy a korábbi BUBOR-szintek meghatározásán módosítani kell – a három vitairat a Portfolión jelent meg eredetileg:

• Újragondolná a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a vállalati hitelezés struktúráját annak érdekében, hogy a piaci alapú forinthitelezés fellendüljön, és jobban segítse a gazdaság helyreállítását. Gerlaki Bence, a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Balás Tamás főosztályvezető a Portfolio.hu oldalán megjelent tanulmányában felveti, hogy a vállalati finanszírozásban a korábbi években megszokott, változó kamatozású hitelek esetében a kamatmeghatározás alapjául szolgáló kamatbázis (referenciakamat) esetében érdemes lehet felülvizsgálni azt az eddigi gyakorlatot, amely szerint a hitelek referenciakamata az 1 vagy 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR).
• Erre nem sokkal később érkezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) válasza: „A monetáris transzmisszióba történő adhoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását: a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út” – összegezték a tanulmányt.
• Majd érkezett az NGM-ből a válasz: „A jegybanknak a monetáris transzmisszió helyreállításával kell foglalkoznia, mivel annak tökéletlensége okozza a problémát” – fogalmazott Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek csütörtökön közzétett viszontválaszára reagálva. A vita középpontjában a hitelek referenciakamatának meghatározása van. Fontos leszögezni: intézkedés még nem történt, pusztán szakmai vita alakult ki a minisztérium eredeti felvetését követően.

Most ezzel kapcsolatban Varga Mihály kifejtette, hogy ennek a felvetésnek, ami a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett, van létjogosultsága. „Teljesen jogos felvetés, ahogyan az is, hogy folyamatosan vizsgálni kell, hogy a gazdasági növekedést milyen eszközökkel lehet élénkíteni. Azonban a piaci reakció azt mutatta, hogy a piac nem egészen értette meg, hogy mi volt a kezdeményezés célja. Bízom benne, hogy a jövő hétre olyan döntés alakul ki, ami jó a pénzintézeteknek és a kormány számára is” – zárta az Indexnek adott értékelését a pénzügyminiszter.

Az euró nem megoldás

A pénzügyminiszter az iCon Intelligent Economy konferencia panelbeszélgetésén azt is elmondta, hogy

• a költségvetés tervezésekor addig lehet nyújtózkodni, amíg a takaró ér. Picit túl lehet költekezni, de csak bizonyos kereteken belül. „A költségvetés nem rugaszkodhat el a reálgazdaságtól.”
• A miniszter leszögezte, továbbra is közellenség az infláció. Amíg nem kerül vissza egy moderált környezetbe, ugyanakkor januárban szerinte – az online kasszák miatt akár napi szinten nyomon tudja kötni a kormány az árak alakulását – akár 5 százalék alatt is lehet már a havi infláció.
• A fegyelmezett fiskális politikát folytatni kell, a hiányt, valamint az adósságot folyamatosan csökkenteni kell. „Józan, fegyelmezett költségvetéssel tudunk rásegíteni a növekedésre.”
• Ugyanakkor Varga Mihály szerint a hiányt drasztikusan nem lehet csökkenteni, mert az komoly károkat okozna. „Az államháztartási hiánynak nem 1, hanem 2 év alatt kell elérni a céltartományt”, szerinte a piac a 4, illetve 4,5 százalékos idei hányt el tudja fogadni.
• Az adópolitikával kapcsolatban leszögezte, az soha nem önálló stratégia, „szerves része egy nagyobb gazdaságpolitikai összefüggésnek”. Majd emlékeztetett arra, hogy a magyar adórendszer versenyképes, „a külföldi tőkebevonzásban elsők vagyunk”.
• „Versenyképes adórendszert ígértünk, azt hiszem, ezt teljesítettük” – összegezte.
• Emlékeztetett, az államadósság szerkezete jelentősen javult: csökkent az állam devizaadóssága, az államadósság futamideje átlagosan 6 évre nőtt, ami így sokkal biztonságosabb, valamint jelentősen nőtt a lakosság szerepvállalása is a finanszírozásban. „Az utóbbi esetén míg az elhibázott baloldali kormányoktól 3 százalékos szintet örököltünk, mára ez 21 lett. Az emberek megtakarításában komoly szerepet kap az állampapír.”
• „Az euró nem cél, hanem eszköz” – szó szerint ugyanúgy fogalmazott, ahogyan az Indexnek adott karácsonyi interjú címében is olvasható volt: „Az euró nem mindenhol sikertörténet.” Emlékeztetett arra, hogy a szlovák gazdaság nem lett sikeresebb az eurótól, sőt a magyar gazdaság ennek ellenére visszaelőzte. „Tehát az euró nem garancia semmire. Ráadásul nem is aktuális kérdés, előbb a feltételeket kell újból teljesíteni. Ennek ellenére érdemes mérlegelni a lehetőséget, de a legfontosabb, hogy most tartós és stabil növekedési pályára álljon az ország.”

(Borítókép: Varga Mihály 2024. január 27-én. Fotó: Németh Kata / Index)