A tavalyi évben is folytatódott a gyógyszertárak számának csökkenése, az év végén 15 közforgalmú gyógyszertárral és hat fiókgyógyszertárral volt kevesebb, mint 2022 decemberében – közölte a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). Ma nagyjából 700 ezer ember él olyan településen, ahol nem érhető el közvetlenül gyógyszer. A tendencia hosszú távon aggodalomra adhat okot, a gyógyszerellátás biztosítása azonban nincs veszélyben.
A gyógyszertárak éves forgalma tavaly átlépte az 1000 milliárd forintot, és 2022-höz képest 11,6 százalékkal nőtt. Fontos azonban kiemelni, hogy 2023-ban a kórházi forgalomból nagy értékű készítményeket soroltak át a közforgalomba, így ezek már ebben a kategóriában mutatkoznak, összesen 28 milliárd forint értékben. Ha ezt kivonjuk a forgalomból, a változás 9 százalék körüli – közölte a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ).
Reálértéken, vagyis az inflációs hatást figyelembe véve azonban már más kép rajzolódik ki. Ha a gyógyszertárak forgalomnövekedését az inflációhoz mérjük, azt látjuk, hogy folytatódott a 2021 óta tartó tendencia, és tavaly ismét nyílt az olló 2022-höz képest. A gyógyszertárak működését biztosító kiadások vonatkozásában idén 10 százalék körüli inflációval számolnak, és remélhetőleg az olló szűkebb lesz 2024-ben.
A forgalom összetételét tekintve kismértékben ismét nőtt az OTC, vagyis a vény nélkül kapható gyógyszerek aránya, de a forgalom jelentősebb részét továbbra is a támogatott készítmények adják. Az OTC-termékek területén csökkent a dobozszám, ez annak köszönhető, hogy eltolódott a kereslet a nagyobb, gazdaságosabb kiszerelések irányába. A támogatott készítmények esetében nem volt érdemi dobozszámváltozás, ezek esetében a dobozárak nőttek. Ennek oka, hogy egyre nagyobb arányban jelentek meg a nagyobb értékű, modern készítmények.
Az éves nettó támogatott árrés csökkent 2022-höz képest, hiába van jelentős forgalomnövekedés, nagyjából 1,5 százalék körül emelkedett a támogatott gyógyszerek árréstömege. Alapvetően elmondható, hogy 10 éve változatlan árréstömeget realizálnak a gyógyszertárak a támogatott gyógyszerek árréséből.
A 2023-as költségvetésben 472 milliárdot terveztek gyógyszertámogatásra, a rendelkezésre álló adatok alapján ez végül meghaladta az 500 milliárdot, tehát jelentős túllépés volt tapasztalható. Idénre a költségvetésben 500 milliárd szerepel, és ha a tendencia folytatódik, akkor várhatóan 2024-ben is bővíteni kell majd a rendelkezésre álló keretet.
Évek óta egyre jelentősebb probléma, hogy nő a gyógyszertár nélküli települések száma.
Jelenleg nagyjából 700 ezer ember él olyan településen, ahol nem érhető el közvetlenül gyógyszertár.
A HGYSZ 2021-ben dolgozta ki javaslatát, amelyet a szövetség szakmai szervezetekkel is megvitatott. A javaslat lényege, hogy
kizárólag fiókgyógyszertárban szakasszisztens is expediálhasson gyógyszerészi jelenlét nélkül, de kötelező legyen biztosítani folyamatos online kapcsolatot gyógyszerésszel, szükség esetére.
A Belügyminisztérium 2023 nyarán bocsátotta egyeztetésre rendelettervezetét, mellyel kapcsolatban a HGYSZ további szigorításokat javasolt az érintett fiókgyógyszertárak és a szakasszisztensek vonatkozásában:
A rendelet nem jelent meg, de egy törvénymódosítás 2023 végén elhárított egy akadályt a szabályozás bevezetése elől.
A Magyar Gyógyszerészi Kamaránál már finoman szólva sem aratott osztatlan sikert a rendelettervezet, ők szintén javaslatokkal éltek. Ezzel az Index korábban egy nagy cikkben foglalkozott.
A gyógyszertárak számára fontos, hogy megoldódjon a negatív árréssel forgalmazott gyógyászati segédeszközök (GYSE-termékek) árképzésének problematikája. Vannak olyan GYSE-termékek (például a felnőttpelenkák), amelyek forgalmazása veszteséget okoz a patikáknak. Egy, a tavalyi év végén elfogadott törvénymódosítás alapján az egészségügyért felelős miniszter határozza majd meg, hogy bizonyos GYSE-termékek mekkora árréssel lesznek forgalmazhatók.
Egy tavalyi törvénymódosítás alapján szigorítás várható az étrend-kiegészítők forgalmazásában, ez betegbiztonsági, szakmai és működtetési szempontból is pozitív fejlemény. Ebben az esetben is az egészségügyért felelős miniszter rendelete lesz az irányadó, amely eddig még nem jelent meg.
Az online gyógyszerforgalmazás 2022-től szigorúan korlátozott tevékenység, érdemi előrelépés nem történt az ügyben.
A legtöbb gyógyszertár felhagyott az online gyógyszerforgalmazással, vagy személyes átvétellel folytatja, csak néhány patika végez házhozszállítást szakszemélyzettel.
Fontos lenne, hogy mielőbb megszülessen egy megfelelő szabályozás, amely leköveti a beteg- és vásárlói igényeket, a technikai fejlődés adta lehetőségeket, és figyelembe veszi a betegbiztonsági szempontokat is.
A gyógyszertári ügyelet régóta megoldandó probléma, továbbra is jelentős terhet ró az ügyeletes gyógyszertárakra. Az orvosi ügyeleti rendszer átszervezése további kérdéseket vet fel a gyógyszertári ügyelet jelenlegi működésével kapcsolatban. Érdemes összehangolni a két rendszert, és ennek megfelelően optimalizálni a gyógyszertári ügyeletet. A kistelepülések gyógyszerellátásának erősítése érdekében például a fiókgyógyszertárak működési feltételeinek módosításával.
(Borítókép: Christophe ARCHAMBAULT / AFP)