A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 10 százalékra változik. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 11,75 százalékról 11-re módosították, alsó szélét pedig 9,75 százalékról 9-re változtatták. Döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot 75 bázisponttal csökkentette, ezzel pedig tovább csökkenhet a hitelek kamata.
A Monetáris Tanács döntése értelmében 10 százalékra módosul az alapkamat mértéke. Virág Barnabás MNB-alelnök korábban felszólalt a bécsi Euromoney konferencián. Akkor úgy fogalmazott, hogy ugyanannyi esély van a 75, mint a 100 bázispontos kamatvágásra. Az üzenetre reagálva a piacok elkezdték beárazni a 100 bázispontos vágást, ami a forint gyengülésével járt.
A 75 BÁZISPONTOS CSÖKKENÉS HÁTTERÉRŐL A JEGYBANK ALELNÖKE KÉSŐBB RÉSZLETESEN BESZÁMOL.
Ahogy azt már jeleztük: a hazai infláció minden várakozást felülmúlva csökkent decemberben, így a Matolcsy György vezette jegybank Monetáris Tanácsának lehetősége volt bátrabb kamatvágásra. A szakértők szerint a magasabb vágást több tényező indokolja:
Azonban „az MNB-t újra komoly dilemma elé állíthatta a forint gyengülése, a mai döntéssel azonban az óvatos utat választotta” – így kezdte elemzését Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a bejelentést követően.
A monetáris politikai értelemben szigorú/óvatos döntés mögött feltehetően két meghatározó indok húzódik meg. Az egyik a fejlett jegybankok felől érkező ellenszél: a kamatvágási várakozások visszafogása a fejlett piaci hozamok emelkedéséhez vezetett, épp akkor, amikor a hazai jegybank a lazítás ütemének felgyorsítását jelentette volna be.
Szerinte a másik ok a hazai deviza elmúlt hetekben tapasztalt leértékelődése: a forint több mint 10 forintot gyengült a nagyobb kamatvágás kilátásba helyezése óta. A január közepén felvetett 100 bázisponthoz képest alacsonyabb csökkentés feltehetően a hazai eszközökkel kapcsolatos kockázatkerülést hivatott megállítani, de kérdéses, hogy ez a 25 bázispontnyi szigor a piaci várakozásokhoz képest elegendő lesz-e.
A magyar eszközök kockázati prémiumára ugyanis nemcsak a lazább monetáris politika megpendítése hat, hanem a dollár erősödése és az EU-s források körüli bizonytalanság is.
Ezek a tényezők kívül esnek az MNB hatáskörén, ezért a döntést követő sajtótájékoztatón Virág Barnabás akár szigorúbb üzeneteket is megfogalmazhat, hogy megnyugtassa a piacokat.
„A még ennél is magasabb csökkentési ütem melletti érve lehet a jegybanknak a hazai gazdasági növekedés hangsúlyosabb támogatása is” – tette hozzá az Amundi szakértője. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban jelezte: „a jegybank jó úton van, elkezdte a kamatcsökkentést, de túlóvatoskodja a dolgot. Az irány jó, de lehetne a jegybank egy kicsit bátrabb is”.
A szakértők arra emlékeztettek, hogyan érezheti a bőrén az „átlagember” a kamatcsökkenés hatásait. Az óvatosabb vágásra a piaci reakció feltehetően forinterősödés és hozamemelkedés lenne, míg 100 bázispontos vágás esetén különösebb reakciót nem várhatunk, azt a piac már beárazta. Ennél nagyobb vágás esetén – amit egyelőre senki nem vár – további forintgyengülés és hozamcsökkenés lenne a tankönyvszerű piaci reakció.
A hétköznapi életben ennek a rövid távú következményei viszonylag visszafogottak, hosszabb távon a forint gyengülése az importált áruk inflációjában csapódhat le, míg az alacsonyabb kamatok a gazdasági növekedést élénkíthetik, ami többek közt új munkahelyeket teremthet, növelheti a béreket.
Varga Zoltán emlékeztetett, hogy hosszú távon az alapkamat befolyásolja a hitel- és betéti kamatok alakulását. Az Equilor szerint az év közepére a 6-7 százalékos tartományba csökkenhet az alapkamat, majd év végére 6 százalékos kamatszintet várnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – olvasható a jegybank hivatalos indoklásában. Virág Barnabás a sajtótájékoztatón leszögezte, széles körű és tartós dezinfláció érvényesül a gazdaságban. Emlékeztetett: európai összevetésben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az infláció a tavalyi évben, és ez a régiós mezőnyben is kimagasló.
Az erőteljes dezinfláció 2024 elején tovább folytatódik
– majd azt is leszögezte, a tavalyi harmadik negyedév során már felpattanás volt tapasztalható, de a negyedék negyedévre visszafogott növekedési adatokat várnak. A folyó fizetési mérlegben 2023-ban és 2024-ben is nagyobb többletet lehet majd látni. A tanács kedvezőnek ítéli, hogy megindult az uniós pénzek beáramlása, ugyanakkor a brüsszeli kapcsolatok következtében nőtt a bizonytalanság, aminek hatása volt a pénzpiacokra.
A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulása tovább folytatódott.
A Monetáris Tanács egyöntetű vélemény szerint a dezinflációs folyamatokat tovább kell vinni. Szerintük ez a feltétele a dinamikus növekedésnek, ezért fegyelmezett, körültekintő és stabilitást garantáló monetáris politikára van szükség. Ezért döntöttek a 75 bázispontos csökkentés mellett.
Majd azt is megjegyezte, hogy a makrogazdasági fundamentumok lehetővé tették volna az alapkamat nagyobb csökkentését, azonban a hétfő óta látható kockázati közeg növekedése miatt mégis a 75 bázispontos csökkentés mellett döntöttek.
A jegybanki döntésről elmondta, hogy a dezinflációt 2024-ben is folyatni kell, fegyelmezett, körültekintő, stabilitásorientállt politikára, ennek a továbbvitelére van szükség. A makrogazdasági adatokat is részletesen értékelte a tanács, például a gyors dezinflációt, a folyó fizetési mérleg jelentős javulását, és a pozitív folyamatokat a belső keresletben.
A hazai kockázati közeg miatt – amit múlt hét hétfő óta láttunk a magyar piacon – döntött a változtatlan ütemű kamatcsökkentés mellett a Tanács
– árulta el Virág Barnabás, hozzátéve, a pozitív reálkamat hozzájárul a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez. A tanács a következő hónapokban is adatvezéretlen dönt az alapkamatról. Elmondta, az MNB január 31-i hatállyal felfüggeszti a hosszú lejáratú betéti eszköz alkalmazását. A lépéssel folytatja a jegybank a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését.
A jegybank devizatartaléka 41 milliárd euró fölé emelkedett, ami historikusan magas érték
– mondta a jegybank alelnöke, aki pozitívan értékelte, hogy az infláció globálisan mérséklődik, az alapvető a dezinflációs trend lesz meghatározó 2024-ben is. Kínában negatív árindexet látunk.
A nemzetközi befektetői hangulatra hatással volt a közel-keleti konfliktus eszkalálódása – jelezte Virág Barnabás, hozzátéve: ez új elemként jelent meg a külső kockázatokban. A globális ellátási láncok akadozását okozhatja. A Kína és Európa közötti szállítmányozási útvonal növekszik, és a költségek is 2-3 szorosára is emelkedtek.
A nyersanyagpiac tekintetében eltérő a tendencia az elmúlt hetekben – a Brent típusú olaj világpiaci ára inkább emelkedett, meghaladta a 80 dolláros szintet, a gáz ára tartósan 30 dollár alá mérséklődött – ahogy ezt korábban részletesen bemutatta a Makronóm Intézet. Az enyhe európai tél, a magas gáztározószintek, a mérséklődő európai konjunktúra alacsonyabb gázárszintet eredményeztek.
A jegybank szerint 2024-ben az infláció mérséklődésével, a reálbérek emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, a belső keresleti tételek újrainduló bővülésével kiegyensúlyozottabb növekedés várható. A hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a (-0,6)-(-0,4) százalék közötti tartományban alakulhatott. 2024-ben várhatóan 2,5-3,5, 2025-ben 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalékkal bővül a GDP – összegezték az indoklásukban.
Jó eséllyel az idei infláció elérheti a jegybanki célsáv tetejét.
Tehát a jegybank szerint 2024 elején is fennmarad a dezinfláció. Az árak éves összevetésben 5,5 százalékkal emelkedtek, a maginfláció pedig 7,6 százalékon alakult. A bejövő inflációs adat érdemben alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál. A fogyasztóiár-index jelentősen, 2,4 százalékponttal, míg a maginfláció 1,5 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az inflációs alapfolyamatok trendszerű lassulását jelzi, hogy a maginfláció évesített háromhavi változása szeptember óta 3 százalék körül alakul.
Ugyanakkor ehhez fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politika szükséges
– hangoztatta Virág Barnabás. Szerintük a piaci szereplők óvatosságát úgy lehet feloldani, ha tartósan csökkentik az inflációt. A folyó fizetési mérleg alakulásában elsősorban az áruegyenleg változása volt a meghatározó, miközben a szolgáltatásegyenleg is változatlanul többletes volt. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg a tavalyi év során 8 százalékpontnál is nagyobb mértékben javult, így a mérleg többlete historikus összevetésben is példátlanul gyorsan állt helyre. Virág Barnabás leszögezte, a korábbi két devizakötvény-kibocsátás nagyon pozitív. Az elnök leszögezte:
a gazdasági fundamentumok alapján a jelenleginél nagyobb ütemű csökkentést is végrehajthatott volna a Monetáris Tanács, azonban „az a zaj, ami múlt hét hétfő óta elindult a magyar pénzpiacokon, óvatosságra, körültekintő döntésre intette”.
Mint ismert, múlt hét hétfőn Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Balás Tamás főosztályvezető közös tanulmányában felvette a BUBOR megváltoztatását (ez végül nem valósult meg, csak vitairat volt). Ugyanakkor a jegybank alelnöke szinte biztosan erre utalt az értkelésében.
Szerintük egy pozitív reálkamat-környezet segíti a tartós dezinflációt. Emlékeztetett, az asztalon volt a 75 és a 100 bázispontos kamatvágás is, de a korábban ismertetett okokból végül az előbbi mellett döntöttek.
Összességében azt látjuk, egy ilyen közegben ahhoz, hogy a dezinflációt egy kiszámítható, stabil módon tudjuk folytatni, a tárgyalt lehetőségek mellett egy óvatosabb döntés volt indokolt
– fogalmazott a jegybank alelnöke, aki szerint a cél az, hogy a lehető legalacsonyabb kamatpályát érje el a jegybank, amely biztosítja az árstabilitást, fenntartja a pénzügyi piacok egyensúlyát és lehetővé teszi a piaci alapú hitelezés újraindítását, valamint hogy a piaci várakozások összhangban alakuljanak a MNB által megvalósíthatónak tartott kamatpályával.
(Borítókép: Németh Emília / Index)