A természeti erőforrások kitermelése 1970 óta csaknem négyszeresére emelkedett az iparosodás, az urbanizáció és a népességnövekedés következtében – derül ki az ENSZ ötévente megjelenő globális erőforrás-előrejelzéséből, melyet a The Guardian ismertetett.

Janez Potocsnik volt európai biztos, az elemzést készítő ENSZ-csoport társelnöke szerint a nyersanyagok előre jelzett mértékű elapadása gyakoribb és súlyosabb viharokat, aszályokat és más éghajlati katasztrófákat idézne elő.

„Lényegében elfogytak a biztonságos helyek a Földön. Már most is kifogytunk ezekből, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a dolgok még rosszabbra fordulnak. A szélsőséges időjárási események egyszerűen sokkal gyakoribbá válnak, és ennek egyre súlyosabb pénzügyi és emberi költségei lesznek” – közölte Potocsnik.

Potocsnik példaként a megoldásra a távmunkát és az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési eszközök használatát hozta, mint a kerékpár és a vonat. Szerinte ezek ugyanolyan hatékonyak lehetnek az emberek mobilitási igényeinek kielégítésében, mint a járműgyártás.

Új házak helyett régi lakások, GDP helyett méltányosság

Az is megoldást jelentene, ha új házak építése helyett az üres lakásokat és kihasználatlan területeket használnánk. Ezzel 2060-ig több mint 80 százalékkal csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az európai lakásválság nagy része is megoldódna – legalábbis az ENSZ állítása szerint.

A jelentés szerint a GDP növekedése helyett a „méltányosság” és az „emberi jólét” mérését kellene előtérbe helyezni, és a „zöldtermelés” növelése helyett a nyersanyag-szükségletet kellene alapjaiban csökkenteni.

A dokumentum leírja, hogy ha nem javítjuk a természettel való kapcsolatunkat „kollektív erőfeszítésekkel”, annak „kemény és nagyon fájdalmas – konfliktusokkal, világjárványokkal, migrációval járó – következményei” lesznek. A fenyegetés összegzéseként azt is leszögezi az ENSZ, hogy „a jövő zöld lesz – vagy nem lesz jövő”.