Az elemzők ugyan visszaesést jeleztek, mégis stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben: ezzel épphogy elkerülte a recessziót. Az eurózóna gyengélkedése kedvezőtlen Magyarországra nézve. A magyar export legnagyobb felvevőpiaca ugyanis az Európai Unió, azon belül is elsősorban Németország – jelezték az Indexnek nyilatkozó szakértők.
A tavalyi negyedik negyedévben az eurózóna gazdasága negyedéves alapon stagnált, miközben éves alapon minimálisan, 0,1 százalékkal bővült. Vagyis az eurózóna gazdasága épphogy, de elkerülte a technikai recessziót – mutatott rá lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője hozzátette, hogy ezzel az eurózóna teljesítménye kismértékben meghaladta az elemzői várakozásokat, amely negyedéves alapon 0,1 százalékos visszaesésre számított.
Negyedéves alapon az eurózóna gazdasága 2022 negyedik negyedéve óta mutat gyenge teljesítményt: a megelőző negyedévhez képest csökkenő, stagnáló vagy stagnálásközeli GDP-változást mér azóta az Eurostat
– jelezte lapunknak Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Éves viszonylatban 2022 második negyedéve óta lassul az eurózóna gazdasága, mélypontján, 2023 harmadik negyedévében, éves szinten mérve stagnált a GDP.
A koronavírus-járvány miatti lezárások feloldását követően jelentős gazdasági felpattanásnak lehettünk szemtanúi Európa-szerte, azonban a 2022-es év több változást, negatív fordulatot is hozott, mely 2023-ban erősödött – világított rá Erdélyi Dóra, felsorolva a tényezőket:
Az infláció pedig már 2021 második felében átlépte az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos célját, és fokozatos gyorsulást mutatott. 2022 októberében 10,6 százalékon tetőzött, majd ugyan fokozatos lassulást mutatott, de 2023 decemberében is még jóval a jegybanki cél felett, 2,9 százalékon állt az eurózónában.
Az infláció felfutása következtében pedig a reálbérek, vagyis a keresetek vásárlóereje fokozatosan csökkent az eurózónában és a tagországok szintjén egyaránt az elmúlt két-két és fél évben
– világított rá az Oeconomus elemzője. Mindez a háztartások fogyasztási kiadásait, egyben a gazdasági növekedést is visszafogta. Eközben pedig az eurózóna jegybankja szigorította a monetáris kondíciókat, reagálva a magas inflációra, mely szintén visszafogta a térség gazdasági teljesítményét. Ehhez csatlakozva Molnár Dániel elmondta, hogy az eurózóna gazdaságának lassulását a fogyasztás és a beruházások gyengélkedése eredményezte. A beruházások visszaesésében nagy szerepet játszott a gazdasági bizonytalanság, valamint a szigorú kamatkörnyezet. A nettó export javulása csak kismértékben tudta ezt ellensúlyozni.
Az Eurostat közlése szerint negyedéves alapon legnagyobb mértékben Írország, Németország és Litvánia GDP-je csökkent 2023 negyedik negyedévében. E három ország közül több szempont miatt is kiemelendő Németország gyenge teljesítménye.
Németország egyrészt az eurózóna szintjén meghatározó gazdasági erővel bíró ország, másrészt Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere
– jelezte lapunknak Tatár Mihály. Az Oeconomus vezető elemzője hozzáfűzte, hogy 2022-ben a magyar külkereskedelmi termékforgalmon belül a behozatal 21 százalékát, illetve a kivitel 25 százalékát tette ki Németország.
A német gazdaság gyenge teljesítménye folytatódott, változatlanul kiérdemelve az „Európa beteg embere” címet
– fogalmazott Tatár, rámutatva, hogy a német nemzeti össztermék lényegében nem tudott növekedni 2023 első három negyedévében, majd a negyedik negyedévben zsugorodott – ez különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a lakosság közben 0,4 százalékkal növekedett a migrációnak köszönhetően. Összehasonlításképp az amerikai GDP 3,3 százalékkal bővült a negyedik negyedévben, felülmúlva a várakozásokat.
A lakosság az inflációs sokk óta erőteljesen visszafogja a fogyasztását, és inkább megtakarít – a német bankbetétek állománya rekordmagasságba emelkedett.
A háborús recesszió és az orosz piacokról való leválás mellett súlyosbítja az export nehézségeit a kínai lassulás és ez egyre erősebb kínai verseny
– jelezte lapunknak Tatár Mihály, aki szerint nehezíti a kilábalást a költségvetési szigor is: a német alkotmány tiltja az eladósodást, így a Lámpakoalíció nem tudja „kiköltekezni” magát a recesszióból. A szakértő rámutatott, hogy az Európai Bizottság egy felmérésében a német vállalkozások több, őket sújtó nehézségre hívták fel a figyelmet:
Továbbá a német ipar GDP-n belüli súlya is mérséklődött, az Eurostat adatai szerint a 2005-ös 25,2 százalékról 2022-re 23,5 százalékra, részben az erőltetett tempójú zöldátállás, részben az energiapiaci bizonytalanság miatt: az energiaintenzív iparágak teljesítménye 20 százalékkal zsugorodott a háború előtti szinthez képest.
A német ipar rövid távú kilátásai is változatlanul borúsak
– véli Tatár, amit részben az is alátámaszt, hogy a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index 2022 augusztusa óta a visszaesést jelző 50 pontos határ alatt mozog. Mindez a német ipari vállalatok pesszimizmusát mutatja, melyet fokoz a bizonytalan gazdasági környezet és a geopolitikai feszültség.
A magyar export legnagyobb felvevőpiaca az Európai Unió, azon belül is elsősorban Németország. Emiatt pedig a külpiacaink gyengélkedése, a kereslet visszaesése a hazai gazdaságba is begyűrűzik az exportra termelő ágazatok révén.
Az eurózóna gyengélkedése kedvezőtlen Magyarországra nézve
– véli Molnár. Tatár rámutatott, hogy Magyarország világszinten egy kicsi, de külgazdaságilag nagymértékben nyitott gazdaság, erősen függ a külpiaci viszonyoktól, a külkereskedelmi partnerek piacán megnyilvánuló kereslet alakulásától.
Külkereskedelmi termékforgalmunkon belül a behozatalunk közel 70 százaléka, illetve kivitelünk 77 százaléka az Európai Unió tagországaihoz kötődik. Így az Európai Unió, és azon belül az eurózóna gazdasági lassulása vagy stagnálása negatívan hat a magyar gazdaságra is – a külkereskedelmen keresztül
– magyarázta a szakértő. Az MNB decemberi Inflációs jelentésében is foglalkozott Magyarország külpiacaival, az export lehetséges irányvonalaival. A jegybank szerint legfontosabb külkereskedelmi partnereink visszafogott gazdasági teljesítménye idén is fennmaradhat, a mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a magyar exportot. Ugyanakkor „a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások ezt a hatást ellensúlyozzák”.
Az eurózóna GDP-jével kapcsolatos előrejelzések a növekedés irányába mutatnak. Az Európai Bizottság leutóbbi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés várhatóan enyhén élénkülni fog, mivel a reálbérek várható emelkedésével a fogyasztás is helyreáll, míg a beruházások továbbra is támogatják a növekedést, és a külső kereslet is élénkülhet 2024-ben.
A bizottsági előrejelzés szerint az eurózóna GDP-növekedése 2024-ben 1,2 százalékra gyorsulhat, ami viszont továbbra is elmarad a potenciális növekedési ütemtől
– mutatott rá Erdélyi Dóra. A szakértő szerint az ECB – tavaly decemberi előrejelzése szerint – visszafogottabb, 0,8 százalékos GDP-bővülést várt 2024-re; a gazdasági növekedést rövid távon még visszafoghatják a szigorúbb monetáris kondíciók. A továbbra is feszes európai munkaerőpiac és az infláció mérséklődése megteremti a reálbérek növekedésének lehetőségét, mely fokozatosan erősítheti a lakossági fogyasztást, ezáltal a belső keresletet. A fogyasztás várható élénkülése az eurózóna gazdasági növekedését is segítheti.
(Borítókép: 2018. augusztus 27-i kép egy vedersoros kotró munkagépről a németországi Kerpen-Manheim külszíni barnaszénbányájában. Fotó: Sascha Steinbach / EPA / MTI)