A nyers adat szerint 1,0, naptárhatástól megtisztítva 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene 2023. decemberben az előző év azonos időszakihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,4 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva.

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,3 százalékkal nagyobb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,5 százalékkal csökkent.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,0 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,0, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,9, a használtcikk-üzletekben 15 százalékkal kisebb lett.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,7 százalékkal csökkent.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene – az üzemanyagár-sapka bázishatásának megszűnése miatt – 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havihoz képest.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,2 százalékkal nőttek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1811 milliárd forintot ért el 2023 decemberében. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,5 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

A pénztárca szavazott

A 2023-ban látható visszaszoruló fogyasztás nem véletlen. Tavaly nem csak Magyarország, de egész Európa gazdasági nehézségekkel küzdött. Ám az egész kontinenst sújtó inflációs nyomás Magyarországra gyűrűzött be leginkább: tavaly minden hónapban Európa legmagasabb inflációs rátáját tudhatta magáénak az ország (17,6 százalékos volt 2023-ban a fogyasztóiár-index éves átlaga), miközben a reálbérekben több mint egy éven keresztül folyamatos csökkenést mértek.

Az infláció leginkább az élelmiszerárakban csúcsosodott ki, három hónapon keresztül haladta meg a 40 százalékot az élelmiszerárak éves bázison történő emelkedése. Az éves indexet figyelembe véve az élelmiszerek fogyasztóiár-indexe volt a legmagasabb 2023-ban (25,9 százalék), ugyanakkor a havi indexeket nézve a háztartási energia, fűtés árindexe nyolc hónapon keresztül meghaladta valamennyi főcsoport árindexét.

Az árak elszállása, valamit a lakosság elapadó pénztárcája nem a legjobb kombináció, ez pedig a boltok forgalmában (is) csapódott le. A teljes képhez hozzátartozik, hogy sokan megtakarítási céllal, illetve egyéb szolgáltatások igénybevétele – például nyaralás – okán fogták vissza kiadásaikat a kiskereskedelmi egységekben.

A havi szinten már a második egymást követő hónapban mutatott volumenbővülés azonban már a fényt jelentheti az alagút végén.

Előttünk a fordulópont

Januártól tovább folytatódhat a kilábalás – értékelt Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Egyrészt az üzemanyag-árstop kivezetése okozta rendkívül magas tavalyi bázis januártól teljes mértékben kiesik. Másrészt a reálbérek újbóli, tényleges emelkedése szintén januártól esedékes, így valójában onnantól éreztetheti hatását a volumenek változása.

Helyreállhat a fogyasztás

A Nemzetgazdasági Minisztérium a havi bázisú forgalomemelkedést emelte ki. „A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023 decemberében a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz mérten már második egymást követő hónapban tudott növekedést elérni, azaz 2023 végén kismértékben, de már élénkült a fogyasztás” – közölték.

Az adatokat tekintve az is pozitívumként emelhető ki, hogy az előző évhez képest decemberben mindössze 0,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom, ami egyrészt a legkedvezőbb eredmény volt 2023-ban, másrészt jelentős előrelépést jelent a novemberi 5,4 százalékos éves alapú csökkenéshez képest is – tették hozzá.

Kiemelik az olyan kormányzati intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, amiknek köszönhetően a tárca szerint decemberre 5,5 százalékra, 2024 elejére pedig 4 százalék körüli szintre csökkenhetett az infláció.

Az infláció mérséklődésével és a reálbérekben bekövetkezett fordulattal párhuzamosan a fogyasztói bizalom a háború előtti szintre ugrott vissza, így megnyílhat a tér az óvatossági motívum fokozatos oldódására.

Idén a növekedés helyreállítása a cél. „Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett helyre fogja állítani a fogyasztást, ezáltal elősegítve a kiskereskedelmi forgalom további fellendülését és a dinamikus, 4 százalék körüli gazdasági növekedés elérését” – zárta kommünikéjét a minisztérium.