Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egy szakmai rendezvényen arról beszélt, hogy az infláció drasztikus csökkenése miatt idén már várhatóan enyhülni fog a munkáltatókra ható béremelési nyomás. Egy EU-s szabályozás miatt azonban a minimálbért is legalább 10 százalékkal emelni kell, ez azonban feszültségekhez vezethet a munkaerőpiacon.
A székesfehérvári HR Fest egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetésben vett részt – írja a hrportal.hu.
Ebben elmondta, hogy a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a mediánkereset 60 százalékára kell emelni, hiszen ez olyan ütemű,
két számjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni.
Már jövő tavasszal dönthet az európai minimálbér bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról a magyar Országgyűlés, a kormány már hónapok óta egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal.
Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy Magyarország legkésőbb 2024 októberére maradéktalanul eleget tegyen az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről” szóló irányelvnek.
Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbérszint elérését. Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.