Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján tavaly 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől, ez pedig jóval rosszabb a kormány korábbi várakozásánál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év utolsó negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.
a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva nem változott.
Míg 2022-ben a GDP 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a tavalyi év egészében a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől – összegezte a KSH.
A miniszterelnök tavaly augusztusban úgy fogalmazott, „a kormányban is vita van arról, hogy nulla százalék fölött vagy alatt lesz idén a növekedés”. A kormányfő ezzel lényegében már akkor elismerte, 2023-ban kevesebb esély van a növekedésre. A kormány által kitűzött 1,5 százalékos cél pedig messze nem teljesült.
Az év végi kiábrándító iparitermelés-adatok után lényegében borítékolható volt a gyenge negyedik negyedéves növekedés, azonban a ma reggeli adatközlés még a visszafogott elemzői konszenzustól is elmaradt
– szögezte le az adatokkal kapcsolatban Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, majd hozzátette, hogy a most megjelent GDP-statisztika megerősíti azt a várakozásukat, hogy a tavalyi recessziós környezetből
nehéz és viszonylag lassú lesz a kilábalás.
Emiatt továbbra is az elemzői átlagnál alacsonyabb, 2,2 százalékos éves növekedést várnak az idei évre. Kiss Péter arra is kitért, hogy a lassú kilábalás növelheti a nyomást a jegybankon, hogy nagyobb ütemű kamatcsökkentésekkel segítse a gazdaságot, és ennek most már megágyazott az inflációs adat is. „Amennyiben újra a nagyobb kamatvágások irányába lendül az inga a Monetáris Tanácson belül, az pozitív lehet a kötvénybefektetőknek, ám egyúttal újra növelheti a volatilitást a forint piacán.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményben értékelte az adatokat. Szerinte a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal a külkereskedelem visszaesésére.
A tárcavezető szerint a magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. „A magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.”
Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak (kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét). „Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére” – húzta alá a tárcavezető.
Varga Mihály pénzügyminiszter pedig úgy kommentálta az adatokat, hogy a szankciók és a háborúk hatását sikerült tompítani. Szerinte a külső hatások ellenére Magyarország teljesítménye 5 százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet. Majd hozzátette: 2024 már a növekedés éve lehet a gazdaságban – 3-4 százalékos növekedés lehet szerinte.
Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság szintén arra számít, hogy idén a magyar gazdaság az uniós rangsor élén lehet. Varga Mihály kiemelte: a jelenlegi helyzetben az egyensúly megteremtésére, óvatos tervezésre van szükség.
Korábban már írtunk arról, hogy jól látható: a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat. „A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató” – összegezte az Indexnek a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Bár a januári infláció kifejezetten biztató, hiszen a maga 3,8 százalékával már a 2021-es szinteket idézi, számos negatív adat is érkezett a napokban. Ezek összességében már akkor azt vetítették előre, hogy a tavalyi év utolsó, illetve az idei év első negyedévében visszaesés következik.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a korábbi adatok revíziója miatt Magyarország mégiscsak négy negyedéves technikai recesszión ment keresztül, ami a harmadik negyedévben egyszeri fellendüléssel ugyan véget ért, hogy aztán a negyedik negyedévben ismét borzasztóan gyenge teljesítményt produkáljon.
Mindez 2023-ra vonatkozóan árnyalja az eddig is borús képet.
„Egy ilyen gyenge tavalyi évzárás talán azt is megmagyarázhatja, hogy a kormány miért szorgalmazza olyan erőteljesen a növekedést támogató intézkedéseket.” Továbbá szerinte emellett magyarázatul szolgálhat a hamarosan magasabbra húzott GDP-arányos hiánycélra is:
Egy egész éves stagnálás mellett 2024 folyamán 0,4 százalék körül lenne az éves gazdasági növekedés. Egy jó évzárással ez ennek a duplája, háromszorosa is lehetett volna. Majd kiemelte:
a kormányzat által várt 4 százalékos gazdasági növekedéshez rendkívül erős negyedéves növekedéseket kellene hozni 2024-ben.
Ugyanis a bázis nagyon keveset segít majd. „Az ING ennél pesszimistább, 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzése is veszélybe került azonban, látva a tavaly év végi gazdasági teljesítményt, így egyértelműen lefelé mutató kockázatokat azonosítunk a növekedési kilátásokat illetően” – zárta elemzését.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)