A Vas megyében született, később az Egyesült Államokban élő és dolgozó mérnök 96 éves volt. Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért.
Elhunyt Pavlics Ferenc – közölte a nyugat.hu portállal a holdjáró tervezőjének unokahúga. A világhírű magyar mérnök Santa Barbarában hunyt el, ahol élete nagyobb részét töltötte.
Pavlics Ferenc 1928-ban született a Vas megyei Balozsameggyesen (ma Meggyeskovácsi). Szombathelyen érettségizett a Faludi Ferenc Reálgimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1950-ben. 1956-ban hagyta el az országot, az Egyesült Államokban telepedett le, 1957-ben a General Motors kutatórészlegén vállalt munkát, közben a Michigani Egyetemen tanult tovább.
1961-ben a vállalat Santa Barbarában lévő kutatóbázisára helyezték át. Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért.
– írja nekrológjában a portál. A világ első földön kívüli járműve, a holdbéli talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően három napig sikeresen működött a Holdon 1971-ben, az Apollo–15 űrhajó holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű a Holdon maradt. Később a hibrid hajtású és üzemanyagcellás járművek kutatása felé fordult. Részt vett a Santa Barbara-i elektromos meghajtású autóbusz-hálózat kifejlesztésében.
Korábban az Index részletesen bemutatta az űrjárművet: a kerekeket külön-külön hajtotta egy-egy negyed lóerős elektromos motor. A holdautó irányítása inkább hasonlít egy vadászgéppel történő repüléshez, mint tradicionális autóvezetéshez, ugyanis botkormánnyal és egy rakás kapcsolóval lehet működtetni az űrjárművet.
Papíron a holdautók kerekei 180 kilométer megtételére lettek volna képesek, az autó hatótávját pedig 92 kilométerre becsülték. Igaz, ekkora távolságot soha nem tettek meg vele az asztronauták, maximum 10 kilométernyire távolodhattak el a leszállóegységtől, mert ez volt az a távolság, amit meg tudtak volna tenni a holdautó nélkül gyalog, mielőtt elfogy a levegőjük.
1971-ben NASA-díjjal ismerték el munkáját.
2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen, 2005-ben a magyar autógyártás 100. évfordulóján a Műegyetemen megtartott ünnepség díszvendége volt. 2008. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagjává választották, a szervezet Gépészeti Tagozata pedig Botka Imre-díjjal ismerte el munkásságát .
(Borítókép: a magyar származású Pavlics Ferenc, a Hold- és Mars-autók tervezője az általa tervezett holdjáró makettjét mutatja a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárának aulájában, ahol ünnepséggel emlékeztek meg a magyar autógyártás 100. születésnapjáról. Csonka Jánosnak a Magyar Posta számára épített első postaautója 1905. május 31-én gördült ki az akkori műegyetem udvaráról. Fotó: Kovács Tamás / MTI)