A magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek és a középmezőnyben találhatóak a környező országokkal összehasonlítva, ugyanakkor az elmúlt hetekben a kőolajpiaci árakat a vörös-tengeri konfliktusok mozgatták. Ezeknek a hatásait pedig éppúgy érezhetjük az árak alakulásán, mint az Oroszországgal szembeni szankciókét. És nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban is.
Február 16-tól a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7 forinttal emelkedik, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 10 forinttal kerül majd többe a kutakon, és a héten ez már a második áremelkedés. Péntektől a 95-ös benzin ára literenként átlagosan 614, a gázolaj ára pedig 661 forint lesz. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára a jelenlegi üzemanyagpiaci helyzetet az Index megkeresésére így értékelte:
Az aktuális világpolitikai események közül mindenképpen érdemes kiemelni a közel-keleti konfliktusokat. Miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász tűzszüneti javaslatát, újra emelkedni kezdtek a kőolajárak, a déli határváros, Rafah bombázása és a gázai övezetet érintő légicsapások pedig tovább erősítették ezt a tendenciát. Nem kedvez az autósoknak az sem, hogy az Egyesült Államokban működő finomítók nagyszabású karbantartási munkálatai és nem tervezett leállásai szűkítik a termékpiacokat.
A főtitkár arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok mellett Európában is elindultak a tervezett finomítói leállások, és az idei évben a régiónkban is számos olyan karbantartási munka lesz, amely hatással lehet a feldolgozási volumenre és az üzemanyagárakra is. Aláhúzta:
Ha nem tudnak eleget termelni a finomítók, és kevesebb termék kerül ki a piacra, az mindig jelentősen felhajtja az árakat.
Még január végén a Makronóm Intézet vezető elemzője jelezte lapunknak, hogy „a megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt az elkövetkező hónapokban magasabb árakra számíthatunk, vagyis a Brent típusú olaj hordónkénti ára tartósan 80 dollár fölé emelkedhet”. Ez valóra is vált, egy kisebb korrekciót követően már napok óta a prognosztizált érték felett kereskednek az olajjal.
A tengeri szállítmányozás zavarai a világgazdaság egészére kihatnak. A világon kilenc elsődleges fojtópont van, amely kritikus jelentőségű, mivel ezek lezárása, eltorlaszolása esetén nincs más életképes és célszerű alternatív útvonal – jelezte lapunknak korábban a Makronóm Intézet vezető elemzője. A kilenc legfontosabb fojtópont közül öt – Boszporusz, Hormuzi-, Malaka-, Szuezi- és a Báb el-Mandeb-szoros – geopolitikailag instabil területeken található.
A közel-keleti helyzet mellett az oroszországi események is hatással vannak jelenleg az üzemanyagárakra. Bár a belpolitikai hírek miatt a háttérbe került, Ukrajna pénteken dróntámadást indított két olajfinomító ellen Dél-Oroszországban, melynek következtében tűz ütött ki az Ilszkij finomítóban.
A támadás másik célpontja az Afipszkij finomító volt, amely a Fekete-tenger és az Azovi-tenger partján, a Krímmel határos területen fekszik.
A regionális üzemanyagpiacra minden ilyen konfliktus hatással van: mind benzin, mind a gázolaj esetében a kőolaj- és az üzemanyag-jegyzésárak emelkedése áll az elmúlt időszakban tapasztalható árváltozás mögött.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a konfliktusok és a forint árfolyam-ingadozásai ellenére is jóval olcsóbb az üzemanyag, mint pár hónappal ezelőtt. 2023 szeptemberében a 660 forintot is megközelítette a töltőállomásokon egy liter benzin ára, jelenleg pedig 610 forint alatt mozog. Tehát jelenleg – a jövedéki adó bevezetése és az üzemanyagok árát döntően befolyásoló nemzetközi konfliktusok ellenére is – 50 forinttal olcsóbban tankolhatunk, mint 5 hónappal ezelőtt. Fontos arra is kitérni,
a dízel esetében is jelentős, több mint 30 forintos különbségről beszélhetünk.
A nemzetközi cargopedia adatai szerint a magyar árak a régiós középmezőnyben vannak: bár például Szerbiához vagy Szlovéniához képest magasabbak az árak, Ausztriában és Szlovákiában jóval többet kell fizetni a vásárlóknak a benzinért. Érdemes megjegyezni: Magyarországon a mezőgazdasági tevékenységek után például a dízel jövedéki adójának 82 százalékát vissza lehet igényelni (hektáronként 97 liter gázolaj jövedéki adója igényelhető vissza évente gázolaj- vagy bérmunkaszámla alapján). A fuvarozók számára is biztosít kompenzációt a jelenlegi szabályozás: literenként 12,70 forintot igényelhetnek vissza az üzemanyagok jövedéki adójából.
Egyik piaci forrásunk arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos megvizsgálni, mennyit kértek el egy tankolásért a töltőállomásokon tavaly januárban, az ársapka kivezetését követően.
Szintén egy évvel ezelőtt ilyenkor a dízel literenkénti ára megközelítette a 700 forintot, miközben idén január 15-én, az európai uniós jogszabályok által előírt áremelés után is alig haladta meg a 600 forintot. „Az elhúzódó közel-keleti konfliktusok hatásait persze érezni lehet, de még mindig nem közelítettük meg az ársapka kivezetése utáni üzemanyagárakat, és látótávolságon belülre sem került az 5 hónappal ezelőtti helyzet” – mondta a piaci forrásunk. Összességében tehát leszögezhető:
Magyarország az árakat tekintve tartósan a regionális középmezőnyben van.
Ezen a jövedéki adó bevezetése és a forint árfolyam-ingadozása sem változtatott: az egész régióban érezhetjük a nemzetközi konfliktusok árfelhajtó hatásait. A magyar üzemanyagárak továbbra is a cseh, lengyel és a szlovák piac árai között mozognak, és a magyar autósoknak jelenleg is kevesebbet kell fizetniük egy liter benzinért, mint a szlovákoknak és az osztrákoknak. Az árszint közel azonos a szerb piacon tapasztaltakkal. A dízelért változatlanul az osztrák és a szerb kiskereskedelmi piacon kérik el a legtöbbet.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)