A negyedik ipari forradalom egyik legértékesebb erőforrása az adat. Az új idők aranyát gyűjtő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig nagyot vállalt: gyorsaságban a világ tíz legjobbja közé akar kerülni, európai uniós szinten pedig a top háromba. Ezekkel a célokkal párhuzamosan február elsejével a KSH lett az adatelemzési, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat ellátó szervezet, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) tulajdonosi joggyakorlója.
A két intézmény egy ernyő alá vonását elemző sajtóeseményen az Index kérdésére a KSH elnöke elmondta, hogy nem kell tartani a disztópikus jövőtől, amikor már mindent tudnak rólunk az adataink alapján. Ennek elkerülésére fékeket építettek a rendszerbe, így ezt nem is tartják komoly veszélynek. Amire viszont fókuszálnak, az a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek tárháza.
A 21. században az a feladatunk, hogy összekapcsoljuk a dimenziókat. Ebben segít a mesterséges intelligencia, a neurális hálók, a hálózati elemzések. A KSH-nak nem egy elefántcsonttoronyban kell ülnie, hanem kapcsolatokat kell építenie a médiával, az egyetemekkel a NAV-val és a többi szervezettel
– jelezte a KSH pénteki sajtóeseményén Kincses Áron, a statisztikai hivatal elnöke. Elmondta, hogy jelenleg csak egymástól elhatárolva, külön vizsgálják az adatokat, például a kiskereskedelmi forgalmat, az inflációt, a magyarok keresetét, az ingázást és az IT-kompetenciákat. De az ingázók IT-kompetenciájára már nem látnak rá, pedig hasznos adatnak tartják. Ezen változtatni akarnak, ezért is léptek rá a gázpedálra.
A gyorsan, jó minőségben szállított adatoknak jelentős gazdasági hatása van. A KSH egy „több száz dimenziós” gazdasági teret vizsgál, amelyből megfigyel különböző indikátorokat, és ezek egy részét publikálja a társadalomnak, a tudományos élet szereplőinek, a kutatóknak, a gazdasági szereplőknek és döntéshozóknak, akik aztán ez alapján döntéseket hoznak.
Jellemzően ilyen adat az infláció, a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari adatok. Ezek piacra kerülése minél gördülékenyebben történik, annál jobb. Kincses Áron szerint itt van tér a fejlődésre, „fel kell hogy gyorsuljon a statisztikai hivatal”, az úgynevezett piacra kerülési időt csökkentik – 2024 első negyedévében már T+30 napra publikálják a GDP-adatot, amely korábban T+45 volt.
A KSH a világ tíz legjobbja közé akar kerülni, az unióban pedig a top háromba
– jelezte a szervezet elnöke. Ezt a célkitűzést tartották szem előtt akkor is, amikor átvették a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogait. A KSH vitathatatlanul az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője, és ezzel a lépéssel ez a szerepe erősödött. Uhrinyi Tamás, a NAVÜ ügyvezetője ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az adatvagyon hatékonyabb felhasználásával hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. Elmondta, hogy a szakértői koordináció mellett különböző szervezetekkel dolgoznak együtt.
„Van egy mesterséges intelligencián alapuló forradalom is a világban” – mondta Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese. Emlékeztetett, hogy amíg a Facebook, a Netflix, a Spotify hónapok alatt érték el az egymillió felhasználót, addig a ChatGPT napok alatt érkezett ehhez a mérföldkőhöz. Elmondta, hogy már gépi tanulási folyamatokkal tisztítják az adatokat, és egyszerűsítik a belső folyamatokat is.
A KSH feladata, hogy az új kihívásokat megfelelő időben kezeljük, precízen reagáljunk rájuk, még több adatot adjunk a gazdasági szereplőknek
– mondta Ádám Dénes. Valkó Gábor elnökhelyettes hozzáfűzte, hogy a KSH sebességváltása nem jelent minőségromlást. Április 30-án érkeznek majd a 2024 első negyedéves GDP-adatok, és a külkereskedelmi termékforgalom adatai is hamarabb kerülnek a nyilvánosság elé. Mindemellett kísérleti statisztikák bevezetéséről is döntöttek, amit a KSH honlapján lehet nyomon követni.