Ezen a héten több olyan adat érkezett, amely ellentmondott az elemzői előrejelzéseknek. Ilyen volt a vártnál magasabb amerikai inflációs adat, ami jókora dollárerősödést és ezzel párhuzamosan a forint gyengülését okozta, illetve negatív meglepetésként értékelhető az utolsó negyedéves hazai GDP-adat. A magyar tőzsde viszont történelmi rekordot döntött, amelyben meghatározó szerepe volt két magyar blue chipnek: a Molnak és az OTP-nek. A gáz ára csökkent, az olaj drágult. Heti összefoglalónk.
A héten 386 és 389,5 forint között mozgott egy euró ára, a forintot alapvetően gyengülés jellemezte az elmúlt napokban, amit főként a makrogazdasági adatok okoztak.
Kedden a várakozásoknál erőteljesebb amerikai inflációs adatok hatására felértékelődött az amerikai dollár, ami általában negatívan hat a feltörekvő devizák árfolyamára, azonban a forint csak minimálisan gyengült, ezzel a legjobb teljesítményt nyújtva kedden a régióhoz képest
– magyarázta lapunknak Horváth András. Az MBH Bank vezető elemzője szerint ennek oka, hogy a befektetők a szerda reggeli magyar GDP-adatot igyekeztek beárazni; mind az elemzők, mind pedig a befektetők gazdasági bővülésre számítottak, azonban a KSH által közölt adatok szerint 2023 negyedik negyedévében nulla százalékos volt a GDP változása 2022 negyedik negyedévéhez képest, illetve a tavalyi harmadik negyedévhez képest is stagnált a gazdaság.
A vártnál gyengébb adatok hatására a forint 389 fölé gyengült az euróval szemben, ahonnan a hét utolsó kereskedési napjáig nem sikerült érdemben visszaerősödnie
– világított rá a szakértő, megjegyezve, hogy mindeközben a régiós versenytársak főként oldalaztak. Szerda délután pedig megjelent az MNB január végi kamatdöntésének rövidített jegyzőkönyve, amelyből kiderült, hogy két monetáris tanácstag a 100 bázispontos kamatvágást támogatta a végül bekövetkezett 75 bázispontos vágás helyett – jelezte Varga Zoltán.
Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint ez azt jelenti, hogy a jegybank előtt továbbra is opció lehet a 100 bázispontos vágás, amennyiben a piaci körülmények ezt lehetővé teszik. A jelentés publikálása után a dollár kurzusa 364 közelébe emelkedett, amely új háromhavi forintmélypontot jelentett.
Habár a forint csütörtökön is próbálkozott erősödéssel, azonban ez nem bizonyult tartósnak, péntek délelőttre a jegyzés a 389-es szint fölé került az euróval szemben.
Délután a vártnál magasabban alakuló amerikai termelői árindex okozott kilengéseket a forint árfolyamában, ami szintén a Fed kamatcsökkentési terveivel kapcsolatos várakozásokat enyhíthette
– jelezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Hozzátette, hogy a dollárral szembeni jegyzés az adatközlésig 361,5 forint környékén alakuló árfolyamot perceken belül 363 forint felé repítette, kora estére viszont visszaállt az árfolyam a korábbi szintre. Az euróval szemben ennél kisebb hatás volt megfigyelhető, az árfolyam a tőzsdezárásig a 390-es szint alatt maradt.
A következő héten több gazdasági adat is meghatározó lehet a forintárfolyam szempontjából:
Molnár Dániel szerint az MNB esetében két hétfői adatközlést érdemes kiemelni, a devizatartalékok január végi szintjét ismertetőt, illetve az államháztartás és háztartások előzetes IV. negyedéves pénzügyi számláit. Előbbiből megtudjuk, milyen irányba mozdult el a december végén 41,4 milliárd eurón álló jegybanki tartalék szintje, míg utóbbi esetében a 2023-as költségvetési hiány alakulását ismerhetjük meg. A szakértő szerint az utóbbinak lehet nagyobb hatása az árfolyamra, bár a kormányzat már korábban közölte, hogy számításaik szerint 5,9 százalék lehetett a GDP-arányos hiány, azonban a GDP-adatot megelőzően ez csak becslés volt.
A 390-es szint továbbra is erős támaszt jelent, valami jelentős negatív hírnek kellene beérkeznie ahhoz, hogy elessen, így amennyiben kedvezőbbre fordul a helyzet, a forint a következő hetekben inkább erősödhet az euróval szemben
– véli Molnár, hozzátéve, hogy a nagyobb mértékű felértékelődéshez előbb a 385-ös szintet kellene leküzdenie a jegyzésnek. Varga szerint az euró–forint árfolyamában a 385–395-ös tartomány, míg a dollár–forint esetében a 358–368-as zóna látszik bejárhatónak a következő időszakban.
A tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó, a várakozásoknál kedvezőtlenebb GDP-adat szerda reggeli megjelenése sem szegte a befektetők kedvét, de a hangulat igazán csütörtöktől váltott pozitív irányba, köszönhetően a nemzetközi tőkepiacok felől érkező kedvező híreknek – jelezte lapunknak Horváth Gergely.
Húzóerőnek a hazai piacon a héten a Mol és az OTP bizonyult
– mutatott rá a Makronóm Intézet elemzője. Hozzáfűzte, hogy az OTP esetében említésre méltó hír volt hétfő este, hogy az MNB engedélyt adott 60 milliárd forint összegben sajátrészvény- visszavásárlásra az év végéig bezárólag – ami adott esetben támogathatja az árfolyam emelkedését, mérsékelheti a jövőbeni korrekciók mértékét. Az árfolyam kedden pozitívan reagált a hírre, azonban a jelentősebb emelkedés a kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat közepette történt csütörtöktől kezdve, amelynek hathatós segítségével az OTP részvényárfolyama egy hét alatt több mint 2 százalékkal, 17 225 forintra emelkedett a pénteki zárásig.
A Mol árfolyama péntek reggel érte el heti csúcsát, méghozzá 3000 forint felett, ahol tavaly nyár óta nem járt
– világított rá a szakértő, aki szerint a kiugróan magas forgalommal történő emelkedés mögött a péntek hajnalban kiadott, várakozásokat felülmúló negyedik negyedéves gyorsjelentés áll. A csúcsról a nap folyamán a Mol részvényárfolyama fokozatosan csökkent, azonban így is 2 százalékkal magasabban zárt múlt hét péntekhez képest.
Összességében a BUX-index több mint 1 százalékkal emelkedett egy hét alatt, és péntek reggel újabb történelmi csúcsot ért el.
Varga Zoltán ehhez hozzáfűzte, hogy Nyugat-Európában hasonlóan csúcsra emelkedett a német DAX-index és a francia CAC-index is. A baha.com adatai alapján kiemelkedően teljesítettek a hazai blue chipek:
A geopolitikai feszültségek, a hektikus iparági és makrokörnyezet, illetve a kiszámíthatatlan adópolitika és kormányzati elvonások miatt a Mol-csoport adózás előtti eredménye 1,936 milliárd dollár (691,4 milliárd forint) lett a tavalyi évben, 37 százalékkal csökkent az előző évi eredményhez képest – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.
A közleményük szerint a vállalatcsoport 3,1 milliárd dollár (1098,4 milliárd forint) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el tavaly, ami 34 százalékos csökkenés 2022-höz képest, de a nehéz külső körülmények ellenére mutatott erős belső teljesítménynek köszönhetően meghaladja a 2,8 milliárd dolláros éves iránymutatást. A Mol Idén 1,6 milliárd dollár körüli adózás előtti eredményt és 3 milliárd dollár körüli EBITDA-t vár.
Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója az eredményeket kommentálva kiemelte: a rendkívüli és nehéz külső körülmények hatására csökkent az adózás előtti eredmény 2023-ban.
Ez nem is meglepetés, mert egy geopolitikai, makrogazdasági és iparági feszültségekkel teli évet zárunk, amelyben a szabályozási és az adópolitikai környezet további jelentős nyomást gyakorolt ránk
– fogalmazott az elnök-vezérigazgató, aki szerint ennek ellenére erős évet tudhatnak a hátuk mögött, mert a várakozásokat meghaladó belső teljesítményt értek el.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 27 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 24,69 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 46,51 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 58,54 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 81,63 dollárról e hét péntek délutánra 82,96 dollárra emelkedett.
Elemzésünkben rámutattunk, hogy a magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek, és a középmezőnyben találhatóak a környező országokkal összehasonlítva, ugyanakkor az elmúlt hetekben a kőolajpiaci árakat a vörös-tengeri konfliktusok mozgatták. Ezeknek a hatásait pedig éppúgy érezhetjük az árak alakulásán, mint az Oroszországgal szembeni szankciókét. És nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban is.
Az aktuális világpolitikai események közül mindenképpen érdemes kiemelni a közel-keleti konfliktusokat. Miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász tűzszüneti javaslatát, újra emelkedni kezdtek a kőolajárak, a déli határváros, Rafah bombázása és a Gázai övezetet érintő légicsapások pedig tovább erősítették ezt a tendenciát. Nem kedvez az autósoknak az sem, hogy az Egyesült Államokban működő finomítók nagyszabású karbantartási munkálatai és nem tervezett leállásai szűkítik a termékpiacokat
– világított rá az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A szakértő hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok mellett Európában is elindultak a tervezett finomítói leállások, és az idei évben a régiónkban is számos olyan karbantartási munka lesz, amely hatással lehet a feldolgozási volumenre és az üzemanyagárakra is. Aláhúzta:
HA NEM TUDNAK ELEGET TERMELNI A FINOMÍTÓK, ÉS KEVESEBB TERMÉK KERÜL KI A PIACRA, AZ MINDIG JELENTŐSEN FELHAJTJA AZ ÁRAKAT.
Még január végén a Makronóm Intézet vezető elemzője jelezte lapunknak, hogy „a megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt az elkövetkező hónapokban magasabb árakra számíthatunk, vagyis a Brent típusú olaj hordónkénti ára tartósan 80 dollár fölé emelkedhet”. Ez valóra is vált, egy kisebb korrekciót követően már napok óta a prognosztizált érték felett kereskednek az olajjal.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Németh Emília / Index)