Az Index nemrég beszámolt róla: a teljes dohányszektor fellép a nikotin körüli tévhitek eloszlatása érdekében. A cél az, hogy az ártalomcsökkentés irányába tereljék a hagyományos cigarettát használókat.

Nehéz azonban egy egységként kezelni a fogyasztókat, mivel kontinensenként, illetve sok esetben országonként is eltérő a piac – hívta fel a figyelmet a GTNF (Global Tobacco & Nicotine Forum) szöuli konferenciáján Tim Phillips, a Tamarind Intelligence nevű, piaccal és szabályozással foglalkozó szervezet ügyvezető igazgatója, aki szerint még mindig nem sikerült megtalálni a 800 milliárd dollárt megmozgató dohánypiacon azt a terméket, amely minden dohányosnak megfelel, hogy letegyék a hagyományos cigarettát.

Phillips felidézett egy tíz évvel ezelőtti megállapítást, amely úgy szólt, hogy a hevített termékek mára kiszorítják a hagyományosakat a vezetői székből. Ez azonban egyelőre nem ment végbe, ám a töretlen fejlődésnek köszönhetően a füstmentes termékek mostantól számított tíz éven belül valóban pole-pozícióba kerülhetnek, és maguk mögé utasíthatják a hagyományos dohánytermékeket.

Az új hullámos dohánytermékek (next-generation products = NGP) piacának fejlődése azonban nagymértékben függ az azok köré épített szabályozásoktól. Ebből kiindulva jellemezte a regionális piacokat:

• Európában, Afrikában, valamint a Közel-Keleten – bár lassuló ütemben –, de továbbra is növekszik a hagyományos dohánytermékeket használók száma, miközben egyes országokban egyre inkább terjednek a hevített termékek.
• Az ázsiai, csendes-óceáni régióban a hevített termékek viszik a prímet.

Egyensúlyi pontot keres a szabályozás, de nem találja

Számos szakember hisz az adóztatás erejében, mondván, a dohányzásra vonatkozó adóterhek alakításával a szabályozók befolyásolni tudják, hogy a felhasználókat mely termékek felé tereljék.

Úgy tűnik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) a dohányzásra vonatkozó szigorú szabályozások mellett teszi le a voksát – a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok védelme érdekében. Bár közvetlen hatása nincs az országok gazdaságpolitikájára, a politikai döntéshozókra azonban befolyásuk van.

A Royal Pharmaceutical Society (RPS, a gyógyszertári szakma irányításáért és támogatásáért felelős testület Angliában, Skóciában és Walesben) szerint azonban ez a vélekedés nem felel meg a valóságnak. Az RPS azon az állásponton van, hogy a tiltás politikája helyett a „kevésbé rosszat” kellene előtérbe helyezni, vagyis az ártalomcsökkentett dohánytermékek segítségével kellene visszaszorítani a cigarettát. A szigorú szabályozás ráadásul a feketepiac erősödését vonja magával, ami komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában – mutatott rá James Lambert, az Oxford Economics ázsiai térségért felelős igazgatója.

Példaként hangzott el az ausztrál helyzetet, mondván: az ottani kormány a dohánytermékekre vonatkozó fiskális politikával megágyazott az illegális piacnak, aminek felszámolására nem sok esély van.

Lambert három pontban foglalta össze a szerinte kívánatos szabályozási politikát:

1. Személyre szabott, vagyis piaci szegmensekhez igazított korlátozásokra van szükség. A fiatalok hagyományos dohánytermékhez jutásának lehetőségét el kell venni, a már dohányzó felnőtteket pedig az ártalomcsökkentett termékek felé kell terelni.
2. Az ártalomcsökkentett termékeket világosan meg kell különböztetni a hagyományos cigarettától, és kommunikálni kell egészségre kevésbé ártalmas hatását.
3. A szabályozási és adóügyi intézkedéseket úgy kell optimalizálni, hogy azok ösztönözzék az innovációt.

(Borítókép: Cigaretták egy gépen az összeszerelési folyamat során a Philip Morris International (PMI) Coltabaco SAS gyártóüzemében, Medellinben, Kolumbiában 2017. június 2-án. Fotó: Nicolo Filippo Rosso / Bloomberg / Getty Images)