A kormány idén a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít. A 4 százalék körüli GDP-bővülés elérése érdekében a kormány célja, hogy a fogyasztói bizalom növelésével és az óvatossági motívum fokozatos oldásával helyreállítja a fogyasztást, valamint 25 százalék felett tartsa a beruházási rátát és növelje a munkaerőpiaci aktivitást.

Fontos arra is kitérni, Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az évértékelőjén adott hangot annak, hogy bár a 2019-es év volt az utolsó békeév, szerinte a kormánynak a munkahelyeket sikerült megvédeni, és jelenleg legalább 300 ezer ember még bevonható a munkaerőpiacra. Ezt követően záporoztak a kritikák a kormányfő kijelentéseire.

A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint ezzel kapcsolatban tisztázta, hogy a 15–64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább,

Ezzel kapcsolatban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette:

A magyar munkahely, a magyar munkavállaló az első, ezt szolgálja a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvény is, amelynek végrehajtási rendeletei kidolgozás alatt állnak és hamarosan megjelenhetnek. Az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerőpiaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül kell elérni.

4 pontot jelöltek meg feladatnak

Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség – olvasható a közleményükben –, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti. Ezeket a célokat négy pontban foglalta össze a tárca:

• A munkaerőpiaci tartalékon belül nagyságrendileg 40 ezer fő rövid távon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettséggel rendelkeznek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.
• Nagyjából 50 ezer főt tesz ki azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak, esetükben csak a megfelelő képzettség vagy kompetenciák hiánya akadályozza a munkába állást.
• Közel 150 ezer főre tehető azon álláskeresők száma, akiknek az elhelyezése komplex segítséget, fejlesztést igényel. Ezen álláskeresők többsége nincs munkára képes állapotban, várhatóan hosszabb időszakra kiterjedő, átfogó segítségre van szükség ahhoz, hogy felkészülhessenek a munkavállalásra. Ehhez a képzés mellett bértámogatásra, a munkába járás támogatására és megszervezésére, illetve egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is támaszkodni kell.
• Mindezen csoportok mellett mintegy 60 ezer főt tesz ki a munkavállalási korú inaktívak körében azok száma, akik képesé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. Ebben a körben megállapítható, hogy a munkavállalási korú inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, de élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben. Esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség.

A közleményükben arra is kitértek, hogy az aktivitási ráta és így a foglalkoztatottság további növelését a kormány átfogó akciótervekkel fogja segíteni, és ehhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is.