A fejlődő országok gazdasági felemelkedése lehetőség arra, hogy Magyarország csökkentse kitettségét a nyugati gazdaságok irányában – fogalmazott az Index megkeresésére a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője, aki legújabb tanulmányában részletesen elemezte az amerikai gazdasági hegemónia csökkenését. Ez Magyarország számára jelentős diverzifikációra adhat lehetőséget.
„A tágabb értelemben vett Nyugatnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban mutatott kezdeti határozottsága és egysége ellenére az Egyesült Államok hegemóniája és vele párhuzamosan a fejlett országok világgazdasági súlya hanyatlik, a globális Dél szerepe pedig tovább nő” – írta egy friss tanulmányában Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. Az elemzésében azt is részletezte, hogy ennek eredményeként a nemzetközi rend átalakul majd valamilyen módon.
így a helyes stratégia a megváltozott erőviszonyok elfogadása.
Ugyanakkor ez a folyamat óhatatlanul feszültségekkel jár, ami a korábbiaknál is fontosabbá teszi a párbeszédet és az együttműködést, a fejlett és fejlődő világ közti kapcsolati háló kiterjesztését. A BRICS bővítését követően különösen fennáll a veszélye annak, hogy a fejlett és fejlődő világ kapcsolatrendszerének alakulására rányomja bélyegét az Amerika–Kína-szembenállás.
A mozaikszót – akkor még BRIC formában – a Goldman Sachs egyik közgazdásza ragasztotta rá 2001-ben Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára. Akkor azt jósolva, hogy 2050-re ezek az országok fogják adni a világgazdasági növekedés nagyobb részét. A csoport első hivatalos találkozójára 2009-ben Oroszországban került sor, Dél-Afrika pedig 2010-ben csatlakozott, így alakult ki az öt tagállamból álló formáció. Idén januártól sokan már a BRICS+ elnevezést használják: csatlakozott a csoporthoz Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Irán.
Maga a BRICS nehezen definiálható, leginkább együttműködési mechanizmusként, platformként lehetne leírni, amely révén a tagállamok közös érdekek mentén igyekeznek bizonyos célokat elérni. Ezek leginkább a fennálló nemzetközi rendszer intézményeinek megreformálására vonatkoznak. A csoport igyekszik szerepet vállalni a fejlődő világ felzárkóztatásában.
A nominál GDP-t tekintve az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága. Goreczky Péter az Index megkeresésére rávilágított arra, hogy 1992-ben Amerika a világgazdaság közel negyedét tette ki, és jelenleg is hasonló arányt képvisel. Azonban a szerepét ezen a téren beárnyékolja Kína robbanásszerű fejlődése. Míg 2007-ben a második legnagyobb nemzetgazdaság Japán volt, a világgazdaság teljesítményének 7,4 százalékát adva, addig 2022-ben a második helyezett Kína már a globális GDP 17,8 százalékát tette ki. Tehát Amerika előnye jelentősen csökkent.
Vásárlóerő-paritáson számítva még inkább látható az USA térvesztése. Míg 1992-ben az ország a világgazdaság teljesítményének 20,2 százalékát adta, addigra 2007-re ez az arány 18,4 százalékra, 2022-re pedig 15,4 százalékra csökkent a Világbank adatai alapján. Ráadásul elvesztette vezető szerepét ebben a kategóriában. Kína a vásárlóerő-paritáson számított GDP tekintetében 2013-ban megelőzte az Egyesült Államokat, és 2022-ben a világgazdaság közel 18,4 százalékát tette ki.
Amerika a második világháború óta a világkereskedelem megkerülhetetlen szereplőjének számít. Ugyanakkor térvesztése mind a globális importon, mind az exporton belül meghatározó trend volt már az 1990-es és 2000-es években, azóta pedig stagnálást tapasztalhatunk. A világgazdasági súlyának csökkenése a kifelé irányuló, közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) állományát tekintve is látható – 2005-ben a részesedése a kifelé irányuló globális FDI-állományon belül 30,9, 2007-re ez az arány 28,5, míg 2021-ben már csak 22,7 százalékra módosult.
Goreczky Péter szerint az Egyesült Államok hegemón szerepének hanyatlása megmutatkozik abban is, hogy Washington globális kérdésekben egyre kevésbé képes konszenzust építeni más nagyhatalmakkal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsán (BT) belüli konfliktusok jól mutatják: vezető szerepét mára csak a nyugat-európai országok fogadják el, Oroszország és Kína egyre gyakrabban fordul szembe Amerika akaratával.
A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője azonban arra is emlékeztetett, hogy Amerika globális befolyásának relatív csökkenése nem jelenti azt, hogy az ország ténylegesen hanyatlik, mindössze a nemzetközi rendszeren belüli vezető szerepe csökken. „Továbbra sem lehet gyengülő államként tekinteni rá, hiszen valamennyi indikátort tekintve egy globális erőkivetítésre képes nagyhatalom, amely a következő évtizedekben is meghatározó szereplője lesz a nemzetközi kapcsolatoknak.”
Fontos kiemelni: Magyarország a fejlett, nyugati országok jelentős részét tömörítő politikai és gazdasági struktúrákba van beágyazódva, amelyeknek még sokáig meghatározó tagállama vagy kiemelten fontos partnere marad az Egyesült Államok.
EZÉRT MAGYAROrSZÁG ÉRDEKE A JÓ KAPCSOLAT FENNTARTÁSA AMERIKÁVAL.
„Magyarország abban is érdekelt, hogy az USA nemzetközi rendszeren belüli vezető szerepének csökkenése minél kevesebb feszültség mellett történjen, hogy a folyamatot kísérő esetleges konfliktusokból Magyarország kimaradjon, illetve hogy az Európai Unió képes legyen az Egyesült Államok nagyhatalmi érdekeitől független politikát folytatni” – összegezte az elemző.
A korábban publikált tanulmányában Goreczky Péter arra is kitért, a hidegháborúra emlékeztető folyamatok és a nagyhatalmi rivalizálás visszatérésével a globális Dél kifejezés újra reneszánszát éli. És egyre több politikus, illetve elemző alkalmazza az USA–Kína-versengésben oldalt választani nem akaró, a jelenlegi világgazdasági rendszer igazságtalanságaival elégedetlen, a multipoláris világrendet támogató, fejletlen vagy fejlődő országok széles tömegére. Az elemzése szerint
a fejlett-fejlődő világ kapcsolata szempontjából lényeges, hogy a felemelkedő hatalmak a 2010-es évektől finoman elkezdték kikezdeni az amerikai hegemóniát, amely a második világháború győztesei által felépített világrenden (ENSZ BT, Bretton Woods stb.) nyugszik. Ez a kikezdés nagyon óvatos és lépcsőzetes volt, és kezdetben a BRICS-et sem eszközként, hanem inkább »hangosítóként« használták elsősorban a diskurzus befolyásolására.
A BRICS január elsejével megvalósult bővítése elmozdulást jelent az eredeti szervezőlogikától, miszerint a csoport a nagy, fejlődő gazdaságokat tömöríti. A bővítéssel fennmaradt a nagy, nem nyugati civilizációk képviselete, mert az új tagállamok is önálló civilizációs magokként értelmezhetők, azzal együtt, hogy a globális politikában inkább középhatalmaknak számítanak. Goreczky Péter szerint további kohéziós erőt jelent a globális Dél problémáira való fókuszálás, ami a legutóbbi csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban a korábbiaknál markánsabban is megjelent.
A 2023-as záródokumentum bár nem tekinthető a fejlett országok számára adott ultimátumnak, a BRICS mégis nagyon közel járt ehhez, hiszen az üzenet egyértelmű:
vagy hajlandók lesznek a nemzetközi rendszer intézményeit megreformálni, vagy a fejlődő világ új alternatívát épít.
A csúcstalálkozó közös nyilatkozata ennek tükrében beszél új, a fejlődő világ érdekeit szolgáló intézmények felállításáról (például globális élelmezési mechanizmus), de egyelőre a meglévő intézmények reformján keresztül képzeli el érdekei érvényesítését. Goreczky Péter szerint a labda tehát alapvetően a fejlett világ térfelén pattog. A reakció jelentős részben azon múlik, hogy a fejlett országok fővárosaiban a döntéshozók el tudják-e fogadni, hogy a világrend átalakítása nem zéróösszegű játék.
A Magyar Külügyi Intézet elemzése úgy fogalmaz, hogy Magyarország különleges helyzetben van abból a szempontból, hogy a fejlett „északi” országok jelentős részét tömörítő politikai és gazdasági struktúrákba van beágyazódva, és a Világbank besorolása alapján is a „magas jövedelmű” országok közé tartozik. Ugyanakkor hazánk évszázados öröksége, hogy elmozduljon a félperifériáról, és felzárkózzon a fejlettebb nyugati gazdaságokhoz. Vagyis Magyarország úgy sorolható inkább a világ fejlettebb részéhez, hogy közben maga is a felzárkózás módját keresi.
Épp ezért képes olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek elősegítik a fejlett és fejlődő országok párbeszédét és együttműködését.
Goreczky Péter szerint az egyik ilyen üzenet, hogy a szembenállás erősödése egyes területeken nem jelenti azt, hogy más dimenziókban is törvényszerűen visszaszorul az együttműködés. Azok a területek, ahol a törésvonalak ellenére működik az együttműködés a világban, kiváló alapot jelentenek a kooperáció új lehetőségeinek feltérképezésére és a bizalom építésére.
A nagy átalakulások többnyire egyszerre jelentenek kihívást és kínálnak lehetőségeket. A nemzetközi rendszer átalakulása abból a szempontból jelent kihívást, hogy a geopolitikai érdekek fokozottan jelennek meg a gazdasági döntésekben, akár vállalati szinten is, ezek a turbulenciák pedig az ellátási láncok és a beruházási döntések révén a nyitott magyar gazdaságba is be tudnak gyűrűzni
– majd az Index kérdéseire hozzátette, hogy a fejlődő országok gazdasági felemelkedése lehetőség arra, hogy Magyarország csökkentse kitettségét a nyugati gazdaságok irányában. Ám ismét fontos hangsúlyozni: ez a kapcsolatok diverzifikációjának lehetőségét jelenti, nem pedig azt, hogy hamarosan Kína vagy India fontosabb szerepet játszik majd a külgazdasági kapcsolatokban, mint például Németország.
Végezetül az Indexnek arra is kitért, hogy a nemzetközi fórumokon, illetve az Európai Unión belül hazánk segíthet azokra a területekre irányítani a figyelmet, ahol a törésvonalak ellenére együttműködés mutatkozik a világban, és amelyek ezáltal jó alapot jelentenek a kooperáció új lehetőségeinek feltérképezésére és a bizalom építésére. Ilyen terület lehet a kereskedelem, ahol a fejlett és fejlődő országok jelentős része továbbra is keresi a lehetőséget, hogy új szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön egymással.
Másrészt Magyarország felhasználhatja a fejlődő világban meglévő kapcsolatrendszerét, hogy elősegítse a nyugati országok és a feltörekvő gazdaságok összekapcsolódását. Jó példa erre Közép-Ázsia, amely régió tranzitpotenciálja egyre jelentősebbé válik az eurázsiai szállítmányozási hálózatokban, és amely térség egyre nagyobb figyelmet kap Európa részéről is. A tapasztalat azt mutatja, nyugati partnereinknél viszonylagos információhiány van a térséggel kapcsolatban, így a régió országaival ápolt jó kapcsolatára építve Magyarország számára adott a lehetőség, hogy szerepet vállaljon az Európai Unió és Közép-Ázsia gazdasági együttműködésének erősítésében.
(Borítókép: Turisták gyönyörködnek a magyar Parlament kilátásában a budai várból Budapesten 2022. június 7-én. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)