Az infláció tovább lassult decemberben, miközben a szokásostól eltérően a minimálbér és a garantált bérminimum emelése már ebben a hónapban megtörtént. Így szinte biztosra vehető, hogy a reálbérek növekedési üteme tovább gyorsult a novemberben megfigyelt 5,7 százalékról – jelezték a lapunknak nyilatkozó szakértők a csütörtökön érkező KSH-béradatokra várva. A kép ugyanakkor csalóka lehet, és az elemzők azt is elárulták, miért.
Decemberben a nominális bérnövekedés elérhette a 15 százalékot, vagyis a reálbérek növekedési üteme pontos kalkulációk szerint 9 százalék felett lehetett – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők.
Ráadásul az 1990-es árakon kalkulált vásárlóerő olyan mértékben ugrik meg, hogy úgy tűnik majd, hogy egy hónap alatt sikerült ledolgozni az extrém infláció okozta reálbérhátrányt
– mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Megjegyezte, hogy a helyzet azonban csalóka, hiszen a 2023 decemberi béradatban már két minimálbér-emelés hatása kumulálódik. Egyszer az év eleji megállapodásé, valamint a 2024-ről előrehozott béremelésé. „Így bár kifejezetten kedvező változást látunk majd a friss adatokban, ez azonban csak egy átmeneti megugrás lesz, egy statisztikai hatás” – fogalmazott Virovácz.
Az elemzők szerint a lakosság bizalma lassan, de biztosan helyreáll majd az inflációs sokkot követően. Az ING elemzője hangsúlyozta, hogy a bérnövekedési statisztika egy tömegre vonatkozik, ebben a tekintetben óriási eltérések lehetnek az egyes fogyasztók és háztartások között.
Alapvetően azonban elmondható, hogy ha továbbra is sikerül kordában tartani az inflációt, és közben a vállalatok a bértorlódás elkerülése érdekében valamelyest lekövetik a minimálbér emelését, úgy a reálbérek újbóli növekedése tartós folyamat lehet
– jelezte a szakértő. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza korábbi interjúnkban elmondta, hogy a kormány 6-7 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít az idei évben.
A 6-7 százalékos reálbér-emelkedéshez magas bérdinamika és relatíve alacsony infláció szükséges. A magas bérdinamika várhatóan fennmarad, az eddigi vállalati bejelentések is többségében 10 százalék feletti ütemet tartalmaztak, de az állami szféra, például a pedagógusok esetében vagy a Volánnál végrehajtott bérfejlesztések is ebbe az irányba hatnak
– mondta lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője szerint ebbe az irányba mutat a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése, amely a magasabb bérkategóriákra is kihathat. Emellett felfelé hajtja a béreket a munkaerőhiány, amely több ágazatban továbbra is erőteljesen fennáll, illetve erősödhet is a gazdasági növekedés helyreállásával. Az ING 5-6 százalékos, míg a Makronóm Intézet 6-7 százalékos reálbér-növekedéssel számol.
Virovácz szerint az idei év egészét nézve az infláció 4-5 százalék közelében alakulhat, ha nem érkezik valamilyen újabb váratlan meglepetés. A bérnövekedést jelentősen meghatározza majd az állami szférában zajló bérkiigazítás, valamint a minimálbérek változása.
Ugyanakkor nagyon sok esetben azt látjuk, hogy míg a munkaerő szeretné az elmúlt két évben látott reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül lesznek nyitottak. Különösen úgy nem, hogy az év eleji infláció már 4 százalék alatt alakult. Mindez nehéz tárgyalási pozícióba sodorja a munkavállalókat
– világított rá a közgazdász, megjegyezve, hogy a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak. „Míg a forint drasztikus gyengülése mellett korábban belefért nekik a béremelés (hiszen euróban számítva alig nőtt a bérköltségük), most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a két számjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróban átszámítva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára” – magyarázta Virovácz. A szakértő szerint mindez pedig arra enged következtetni, hogy a versenyszféra egy jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz elérhető a 6-7 százalékos reálbérnövekedés. A Makronóm Intézet előrejelzése szerint éves átlagban az infláció kismértékben 5 százalék alatt alakulhat. Ez a 12 százalék körüli béremelkedési ütemmel együtt 6-7 százalékos reálbér-növekedést jelentene.
Virovácz szerint már most láthatók biztató jelek arra vonatkozóan, hogy a lakosság bátrabban költ. „Ebben persze sokat segíthetett az előrehozott minimálbér-emelés, valamint az, hogy akik rendelkeztek lakosságiállampapír-megtakarítással, számukra az év eleji kifizetések jelentősebb jövedelemkiegészítést hoznak” – jegyezte meg az elemző.
Vannak már arra utaló jelek, hogy enyhült az óvatossági motívum: a tavalyi év végén novemberben és decemberben is érdemben, 1 százalék körüli ütemben nőtt havi bázison a kiskereskedelmi forgalom, illetve év végén a belföldi turizmus is kedvezőbb képet mutatott
– magyarázta Molnár. A közgazdász szerint ezzel együtt is a számok alapján az óvatossági motívum továbbra is erős maradhatott. Fordulatot itt az év eleje hozhat, amikor a munkavállalók kézhez kapják a magasabb béreket, ami – kiegészülve az érdemben lassabb inflációval – érezhető javulást eredményezhet a jövedelmi helyzetben. „Amennyiben ez pozitívabb gazdasági kilátásokkal párosul, akkor látványosan oldódhat az óvatossági motívum” – véli az elemző.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images Hungary)