A két éve tartó háborút Ukrajnában csak a Kreml olajból és gázból származó milliárdos bevételei tették lehetővé, amit nagyrészt Ukrajna szövetségesei fizetnek. Ha ez a finanszírozás megszűnne, az egyaránt elősegítené a háború befejezését, az olajdiktátorok zsarnokságának felszámolását, nem mellesleg pedig az éghajlat védelmét is. Ezért öt intézkedés mielőbbi megvalósítását sürgetik levelükben a civil szervezetek − írta lapunkhoz eljuttatott közleményében a Levegő Munkacsoport. 

Ezek az intézkedések a következők lennének:

• Teljes mértékben érvényesíteni és csökkenteni kell az orosz nyersolajra és olajtermékekre előírt árplafonokat, valamint átlátható és ellenőrizhető mechanizmusokat szükséges alkalmazni az olajkereskedők és a szállítmányozók tekintetében.
• Meg kell akadályozni, hogy Oroszország tovább használja a veszélyes, gyakorlatilag nem biztosított és nem elszámoltatható régi tartályhajókból álló árnyékflottáját, amely illegális vagy kétes megállapodások alapján, átláthatatlan tulajdonviszonyokkal működik. 
• Az EU-nak, illetve a G7-országoknak nem szabadna olyan olajtermékeket – főként gázolajat, benzint és kerozint – importálniuk, amelyeket orosz olajból állítanak elő harmadik országokban, például Indiában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emírségekben található finomítókban.
• Sürgető a cseppfolyósított földgáz (LNG) Oroszországból történő behozatalának és az európai kikötőkben történő átrakodásának betiltása. 
• Határozott és haladéktalan lépésekre van szükség az olaj- és gázfogyasztás csökkentésére.

Ahogy Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke fogalmazott,

a kormányok, az önkormányzatok, a cégek, és minden állampolgár már most megtehetné, hogy érdemben csökkentse a függőségünket a kőolajtól és a földgáztól. Például részesítsük előnyben a gyaloglást, a kerékpározást és a tömegközlekedést az autózás helyett, a vasutat a repülés helyett. Jelentős erőforrásokat szükséges átcsoportosítani az épületek energiahatékonyságának javítására. Fontos az is, hogy lehetőleg kerüljük el a kőolajból előállított áruk, mindenekelőtt műanyag termékek vásárlását.

Csúcsponton van a világ olajkereslete

Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy a piac véleménye szerint amikor a szankciókat meghozták, akkor „nem kiskapukat hagytak benne, hanem várkapukat”. Elvileg a G7-közösség tagállamaira vonatkozó ársapka azt jelenti, hogy 60 dolláros hordónkénti ár alatt nem lehet orosz eredetű olaj kereskedelmében részt venni, például biztosítási és logisztikai szolgáltatásokat nyújtani − márpedig ezeket elsősorban nyugati cégek végzik az olajpiacon.

Ennek azonban komoly akadályai vannak − és hosszú távon nem is volt fenntartható. Bár az első néhány hónapban valóban 40 százalékkal estek az orosz olajbevételek – az ársapka sikerrel szorította le az orosz olaj árát – utána ismét egyre magasabb olajbevételek áramlottak Oroszország felé.

A szakértő elmondása szerint az oroszok és partnereik három különféle módszerrel kerülik ki a szankciókat. Ebből az első az Oroszországból származó olaj újraeladása. Ebben az esetben egy harmadik ország (például India, Törökország vagy Kína) orosz olajat vásárol, de nem orosz olajként adja el azt az Unióba. Bár elméletileg megállapítható lenne, hogy az olaj orosz eredetű-e, ez a gyakorlatban nagyon nehézkesen és drágán kivitelezhető.

A második lehetőség az úgynevezett „árnyékflotta” használata. Ebben az esetben az olajat az orosz tankerekből áttöltik más ország felségjele alatt hajózó tankerekbe. Tatár Mihály elmondása szerint mindhárom esetben azért nehéz eljárni, mert a Nyugatnak sem érdeke, hogy a nála lévő szabályozó funkciók kikerüljenek a kezéből − a túlzott mértékű reguláció ugyanis ide vezetne. 

A harmadik módszer az Oroszországból származó olaj árának meghamisítása vagy az üzlet átcímkézése – amikor hamis tanúsítványokkal kereskednek az orosz olajjal. A szakértő szerint ez az a pont, ahol az Európai Uniónak van mozgástere.

Tatár Mihály emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Európai Unió zöld átállása ellenére a világ olajkereslete csúcsponton van. A fogyasztást ugyanis Kína és India hajtja. Emellett a szakértő aláhúzta, hogy Irán − aki elvileg a nemzetközi szankciók miatt nem is kereskedhetne olajjal − bevételei is rekordon vannak. Mivel ugyanis az Egyesült Államok meg akarja fosztani Oroszországot a bevételeitől, cserébe a perzsa államnak elnézik azt, hogy ilyen súllyal jelen van a piacon − ez azonban azt jelenti, hogy ők bevételeikből a háttérben a Közel-Keleti háborút finanszírozhatják. 

(Borítókép: Egy tüntető Oroszország elleni embargót támogató transzparenst tart Minnesotában, az Egyesült Államokban, 2022. március 6-án. Fotó: Michael Siluk / UCG / Getty Images Hungary)