Az infláció tovább lassult decemberben, miközben a szokásostól eltérően a minimálbér és a garantált bérminimum emelése már a tavalyi év utolsó hónapjában megtörtént. Ezek a tényezők értelemszerűen feljebb tolták az átlagbéreket.

– áll a KSH gyorsjelentésében. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 565 400 forintra becsülhető, 17,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A reálbérekben már szeptemberben megtörtént a fordulat, akkor 1,7, majd októberben 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A reálbérek folyamatos növekedése mögött a tartós és jelentős dezinfláció húzódik.

amely így 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 338 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.

Ugyanebben az időszakban a bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, amely így 15,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 600 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit. Az inflációnak tehát meghatározó szerepe volt az idei reálbérek alakulásában.

A statisztikai hatás is közrejátszik

A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy a lakosság bizalma lassan, de biztosan helyreáll majd az inflációs sokkot követően. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a bérnövekedési statisztika egy tömegre vonatkozik, ebben a tekintetben óriási eltérések lehetnek az egyes fogyasztók és háztartások között.

– fogalmazott az elemző. Megjegyezte, hogy a helyzet azonban csalóka, hiszen a 2023. decemberi béradatban már két minimálbér-emelés hatása kumulálódik. Egyszer az év eleji megállapodásé, valamint a 2024-ről előrehozott béremelésé. „Így bár kifejezetten kedvező változást látunk majd a friss adatokban, ez azonban csak egy átmeneti megugrás lesz, egy statisztikai hatás” – mondta Virovácz. A Nemzetgazdasági Minisztérium a 6-7 százalékos reálbér-emelkedést célozta meg az idei évre, erről részletesen Suppan Gergely, a tárca vezető közgazdásza beszélt a lapunknak adott interjúban.

A 6-7 százalékos reálbér-emelkedéshez magas bérdinamika és relatíve alacsony infláció szükséges. A magas bérdinamika várhatóan fennmarad, az eddigi vállalati bejelentések is többségében 10 százalék feletti ütemet tartalmaztak, de az állami szféra, például a pedagógusok esetében vagy a Volánnál végrehajtott bérfejlesztések is ebbe az irányba hatnak

– mondta lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője szerint ebbe az irányba mutat a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése, amely a magasabb bérkategóriákra is kihathat. Emellett felfelé hajtja a béreket a munkaerőhiány, amely több ágazatban továbbra is erőteljesen fennáll, illetve erősödhet is a gazdasági növekedés helyreállásával. Az ING 5-6 százalékos, míg a Makronóm Intézet 6-7 százalékos reálbér-növekedéssel számol.

Így alakultak a bérek a különböző szektorokban

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 570 700, a költségvetésben 532 700, a nonprofit szektorban 606 000 forintot tett ki, 18,1, 13,3, illetve 19,9 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Virovácz szerint az idei év egészét nézve az infláció 4-5 százalék közelében alakulhat, ha nem érkezik valamilyen újabb váratlan meglepetés. A bérnövekedést jelentősen meghatározza majd az állami szférában zajló bérkiigazítás, valamint a minimálbérek változása.

Ugyanakkor nagyon sok esetben azt látjuk, hogy míg a munkaerő szeretné az elmúlt két évben látott reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül lesznek nyitottak. Különösen úgy nem, hogy az év eleji infláció már 4 százalék alatt alakult. Mindez nehéz tárgyalási pozícióba sodorja a munkavállalókat

– világított rá a közgazdász, megjegyezve, hogy a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak. „Míg a forint drasztikus gyengülése mellett korábban belefért nekik a béremelés (hiszen euróban számítva alig nőtt a bérköltségük), most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a két számjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróban átszámítva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára” – magyarázta Virovácz. A szakértő szerint mindez pedig arra enged következtetni, hogy a versenyszféra egy jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz elérhető a 6-7 százalékos reálbér-növekedés.

Czomba Sándor: óriási mértékben, több mint 10 százalékkal nőtt a reálbér

 „Éves viszonylatban 16,4 százalékkal, azaz több mint  92 ezer forinttal emelkedtek a fizetések” – világított rá Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Decemberben 10,3 százalékkal nőtt a reálkereset, köszönhetően a hatékony és eredményes  kormányzati intézkedéseknek, amelyek a tavalyi év végére 5,5 százalékra, januárra pedig 3,8  százalékra szorították vissza az inflációt

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy „egyre többet ér a családok jövedelme, a szeptemberi  reálbérfordulatot követően a fizetések vásárlóereje gyorsuló növekedésnek indult, amit a  minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos decemberi emelése is segített”. 

Czomba Sándor az adatokat értékelve úgy fogalmazott, hogy „a  Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált  álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van”. Hozzáfűzte, hogy a reálbérek dinamikus növekedése hozzájárul a fogyasztás, ezen keresztül gazdasági  növekedés helyreállításához, a 4 százalék körüli dinamikus GDP bővülés eléréséhez.