Ma már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja mindennapjainkat, ahogy az sem, hogy a ChatGPT csak a jéghegy csúcsa: az MI jelenleg az ipar és a gyártás területén hordozza a legtöbb lehetőséget – jelezte lapunknak Szászi István. A Bosch csoport vezetője betekintést engedett lapunknak a kulisszák mögé, ahol a legújabb MI-megoldásokat csodálhattuk meg.
Korábban bemutattuk, hogy a magyarországi Bosch csoportnál is nagyszabású fejlesztések zajlanak, például a mesterséges intelligencia (MI) területén. Ismert, hogy a cég számos magyar egyetemmel együtt feszegeti az innováció határait, így a magyar gazdaság fejlesztéséhez, sikerességéhez is hozzájárul.
A mesterséges intelligencia szédítő sebességgel formálja az életünket. Aki kimarad, valószínűleg lemarad. Azok a vállalatok, amelyek nem használják ki az MI-ben rejlő potenciált, hamar versenyhátrányba kerülhetnek
– mutattak rá a Bosch februári podcastjában a cég szakemberei. A cégnél zajló fejlesztésekről kérdeztük Szászi Istvánt, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
A vezető lapunknak felfedte, hogy náluk már mesterséges intelligencia értékeli ki a gyártási adatokat, és ennek számos áldásos hatása van:
Összességében úgy értékelte a cégvezető, hogy a mesterséges intelligencia hatékonyabbá, termelékenyebbé és környezetkímélőbbé teszi a gyárakat.
Szászi szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontos eredménye, hogy a hibás alkatrészek, például chipek, eleve nem kerülnek beépítésre a komplexebb részegységekbe, és végső soron a járművekbe sem. Ezáltal csökken az autók meghibásodásának valószínűsége, megbízhatóbb lesz a működésük.
Sokkal kisebb lesz a gazdasági veszteség is, ha az értéklánc korai fázisában selejteznek le egy hibás alkatrészt, mintha már egy komplex és drága berendezésbe, járműbe beépítve okozna később komolyabb hibát
– mondta lapunknak a cég vezetője. Elárulta, hogy a szoftvert jelenleg mintegy ötven Bosch-gyárban használják, több mint kétezer gyártósoron. Az alkatrészek optikai vizsgálatakor is széles körben elterjedt a mesterséges intelligencia a Bosch gyáraiban, több mint húsz üzemben használnak gépilátás-alapú AI-t (Machine Vision AI). Ez a Bosch speciális gépgyártó részlege által tervezett megoldás elsősorban olyan nehezen azonosítható jellemzőket segít észlelni, mint például a felületi karcolások és letöredezések vagy a hegesztési varratok hibái.
Az ipari járművek területén is jelen idő már a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennek egyik példája a Bosch által kifejlesztett, a környezet elemeit felismerő, MI-alapú off-highway radarrendszer, amelynek segítségével akár az építőipari, mezőgazdasági gépek biztonsága és termelékenysége is jelentősen javítható.
További konkrét fejlesztés a közelmúltból a Bosch és a BASF közös okospermetezőgépe, amely a gépi tanulás, vagyis a mesterséges intelligencia segítségével szabályozni képes, hova, mennyi vegyszert szórjon ki
– ismertette Szászi, rámutatva, hogy így akár 60–70 százalékkal kevesebb növényvédő szer alkalmazása is elegendő a hagyományos megoldással szemben, ez pedig egyszerre segíti a termelőket és védi a környezetet.
A Bosch Magyarországon komplex felsőoktatási együttműködéseket, innovációs ökoszisztémát épít, és ennek egyik elemeként hozták létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán Magyarország első mesterségesintelligencia-ipari tanszékét.
Emellett a Bosch Rexroth és az ELTE egy egyedülálló együttműködés részeként közösen dolgozik egy olyan roboton, amely mesterséges intelligenciát használva automatizálja a beérkező alkatrészek kicsomagolását. Ez jelenleg még egy manuális folyamat, melyről egy kamera segítségével képeket rögzítenek. Ezek a képek szűrés, szortírozás és címkézés után szolgálnak alapul a mesterségesintelligencia-modell tanításához. A szakemberek ezt követően azon dolgoznak majd, hogy ez a megoldás a gyártási folyamatban is teljeskörűen működjön.
Az első és legfontosabb lépés és egyben kihívás az AI-megoldások alkalmazását megelőzően a gyártási adatok gyűjtése és digitalizálása. A mesterségesintelligencia-megoldás ugyanis csak a jéghegy csúcsa, amivel a rengeteg adat értelmet nyer.
Az adatokat össze kell gyűjteni, majd kiépíteni azokat a pályákat, amelyeken az adatmorzsák – melyek a gép mellől születnek – eljutnak a felhőbe, ahol már hasznosítani lehet őket
– magyarázta lapunknak Szászi. Rávilágított, hogy az adatok minősége és strukturáltsága kulcsfontosságú. Ebből a szempontból az autóipar és a gépgyártás előnnyel indult, hiszen ezeken a területeken a gyártás korábban is adatvezérelt volt.
Az MI alkalmazása során fel kell készülni az adatvédelemre is, hiszen a technológia sokszor bizalmas adatokkal dolgozik, ezért magas adatvédelmi sztenderdekkel kell dolgozni. Ugyanakkor fontos a felhasználói tudatosság is, hogy ki tudjuk szűrni az MI-rendszerek – ezen belül a chatalapú rendszerek – hibás, megalapozatlan válaszait, erre a munkatársak átfogó oktatása jelenthet megoldást a Bosch vezetője szerint.
A Bosch vezetőjét arról is kérdeztük, hogy mit tapasztal, milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának a munkaerőpiacon. Erről korábban számos cikket írtunk már, több szakértő is arra számít, hogy elementáris erővel írja át a munkahelyeket az új technológia.
Meggyőződésünk, hogy az MI nem elveszi, hanem átalakítja az emberek munkáját
– jelentette ki Szászi István, aki szerint a monoton, rutin jellegű feladatokat az MI segítségével gyorsabban, pontosabban lehet majd a jövőben elvégezni. Az emberi feladatokban a hangsúly a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre, a folyamatok megtervezésére, ellenőrzésére, az MI validálására tevődik át. „Egy biztos, kvalifikált munkaerőre fizikai és szellemi területeken is nagy szükség lesz a jövő gyáraiban.”
Szászi István beszámolt lapunknak arról, hogy a Bosch egyes kísérleti üzemei már a gyártás tervezése, felügyelete és ellenőrzése során is alkalmaznak mesterséges intelligenciát. Az egyik németországi telephelyen például a mesterségesintelligencia-alapú adatelemzés 15 százalékkal csökkentette a ciklusidőket az új gyártósorok felfuttatása során, egy másik helyszínen pedig az új algoritmusokkal három és fél percről három percre sikerült rövidíteni az egyes komponensek tesztfolyamatait.
Az egyik németországi Bosch üzemben például már sikeresen alkalmaztak betanítási célokra szintetikusan előállított képeket az elektromos motorok sorozatgyártásának első berendezéseihez. Az emberi szem már nem tudja megkülönböztetni a mesterségesen előállított képeket a valódiaktól
– árulta el lapunknak a cégvezető. Hozzátette, hogy az üzem várakozásai szerint az újszerű megközelítéssel hat hónappal is lerövidíthető a projektidőtartam a hagyományos eljáráshoz képest, illetve éves szinten akár hat számjegyű euróösszegben mérhető termelékenységnövekedés is elérhető. A tervek szerint további Bosch-telephelyekre is kiterjesztik a mesterségesintelligencia-alapú megközelítést.
2024-ben elmondható, hogy a Bosch összes terméke vagy használ mesterséges intelligenciát, vagy az előállításában kap szerepet az MI
– mutatott rá Szászi. A vállalat több mint ezer találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentési kérelmet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területen az elmúlt öt évben, amivel Európa vezető szabadalmi kérelmezői közé lépett elő e területen.
A Boschnál jelenleg több mint 300 mesterségesintelligencia-kutató dolgozik új AI-módszerek fejlesztésén. A kutatás és az üzleti szektorok között szoros a kapcsolat, emellett a vállalat célzott humánerőforrás- és képzéspolitikát is követ.
2019-ben a Bosch kutatási részlegének vezetésével mesterségesintelligencia-oktatási program indult, amelyben eddig 26 500 munkatárs vett részt
– számolt be róla Szászi István. A program három különböző szintű képzési formátumot foglal magában a vezetők, a mérnökök és a mesterséges intelligencia felhasználói számára annak érdekében, hogy a vállalat minden területén a munkatársak mesterségesintelligencia-alapú tudással rendelkezzenek.
A közismert és bárki számára elérhető, internetes információkból dolgozó ChatGPT mellett már folyamatban van a „BoschGPT” fejlesztése is
– fedte fel az Indexnek a cégvezér. Ezzel a vállalat megnyitja az utat az mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek ipari felhasználása előtt az érzékeny üzleti információkkal dolgozó zárt, szakmai rendszerekben. „Könnyen belátható, mennyivel gyorsabbá, hatékonyabbá teszi egy komplex gyártórendszer működtetését vagy javítását, ha több ezer oldalas gépkönyvek böngészése helyett néhány szóban feltett technikai kérdésünkre azonnali választ kaphatunk a mesterséges intelligencia segítségével” – magyarázta Szászi. Emellett a Bosch kidolgozta a saját mesterséges intelligencia etikai kódexét.
A cégvezető lapunknak elárulta, hogy a vállalatcsoport két németországi üzemében már elindította első olyan projektjeit, amelyek során a generatív mesterséges intelligencia alkot szintetikus képeket. Ezek segítségével optikai vizsgálatokhoz fejleszthetnek ki és kalibrálhatnak további mesterségesintelligencia-megoldásokat, illetve már meglévő AI-modelleket is optimalizálhatnak.
A Bosch várakozásai szerint ezzel a jelenlegi hat-tizenkét hónapról mindössze néhány hétre rövidíthető a mesterségesintelligencia-alkalmazások megtervezésétől az üzembe helyezésükön át, egészen a termelés felfuttatásáig terjedő időszak. A sikeres kísérleti szakaszt követően a tervek szerint a Bosch minden telephelyének felkínálják a szintetikus adatok generálásának a lehetőségét.
Ma már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja mindennapjainkat, ahogy az sem, hogy a ChatGPT csak a jéghegy csúcsa: az MI jelenleg az ipar és a gyártás területén hordozza a legtöbb lehetőséget
– vallja a vezető, aki szerint a gazdaság meghatározó szereplői egyetértenek abban, hogy érdemes befektetni a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekbe azoknak a cégeknek, amelyek a versenyképességüket meg kívánják őrizni.
(Borítókép: Sascha Schuermann / Getty Images)