Durván megugrott a személyi kölcsönt igénylők száma, közel 12 százalékkal többen igényelték a konstrukciót, mint 2022-ben. Az új szerződések összege egyre közelebb jár a 2019-es, 560 milliárdos csúcshoz. Az állomány is bővült tavaly, igaz, a növekedés üteme csökkent 2022-höz képest.
Közel 12 százalékkal többen igényeltek személyi kölcsönt tavaly, mint 2022-ben, bár az egy ügyfélre jutó átlagos hitelösszeg érezhetően csökkent – írta a Világgazdaság.
A lakossági hitelpiacon látható visszaesés kevésbé érinti a személyi kölcsönöket, a 2019-es csúcshoz egyre közelebb jár a megkötött új szerződések összege. 2023-ban látványosan megugrott a személyi kölcsönt felvevő magyarok száma.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban 245 ezer új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami majdnem 26 ezerrel – 11,8 százalékkal – több az egy évvel korábbinál.
A jegybank statisztikái szerint 522,9 milliárd forintot ért el az új szerződések összege, ami 6,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Bár a Világgazdaság szerint ez nem túl acélos teljesítmény, de ha figyelembe vesszük, hogy 2023-ban a teljes fogyasztásihitel-piac 11,5 százalékkal zsugorodott, úgy nem tekinthető rossz eredménynek.
Ezzel a személyi kölcsönök új kihelyezései már egyre közelebb járnak a 2019-es, 560 milliárdhoz közelítő csúcshoz.
Az új szerződések száma jóval gyorsabban nőtt az összegüknél, így az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg is érezhetően csökkent 2022-höz képest: a Világgazdaság számításai szerint 2,13 millió forintot ért el 2023-ban, ami majdnem pontosan százezer forinttal kevesebb a megelőző év átlagánál.
Az online csatorna térnyerésének fontos szerepe lehet a szerződések számának emelkedésében és az átlagos hitelösszeg csökkenésében. A hozzáférés egyszerűsödésével, vagyis az interneten vagy mobilbankon keresztül benyújtható igénylések terjedésével olyan ügyfelek is élhettek a kölcsönfelvétellel, akik csak jóval hosszabb gondolkodás után, vagy egyáltalán nem jutnának el egy intézet fiókjába.
Az elérhető kamatok még mindig viszonylag magas szinten mozognak: az MNB adatai szerint a szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamat tavaly decemberben 18,5 százalék környékén járt.
Az erős – havonta 40-50 milliárdos kihelyezést hozó – kereslet úgy tűnik, hogy az idén is fennmaradhat. Az ügyfélérdeklődés fenntartásához az online csatornák térnyerése, a kamatok várható csökkenése és a reálkeresetek emelkedése egyaránt hozzájárulhat.
Decemberben a személyi kölcsönök állománya eddigi csúcsára ugrott. A teljes lakossági hitelportfólió 2,3 százalék körüli növekedését jóval meghaladva, 7 százalékos éves emelkedéssel, az 1343 milliárd forintot is meghaladta az év végére.
Így a lakáshitelek és a babaváró hitel után változatlanul a harmadik legfontosabb terméknek tekinthetőek a személyi kölcsönök, 13 százalék feletti a részesedésük a lakossági portfólióban.