Már a márciusi lakásbiztosítási kampány előtt teljesült a kormány több célja, tavasztól a családok megfelelő fedezetekkel olcsóbban tudják majd biztosítani legfőbb vagyontárgyukat – mondta Kovács Zsolt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítási piacért felelős miniszteri biztosa az Indexnek adott interjújában arról is beszélt:
Még csak el sem indult a lakásbiztosítási kampány, a kormány máris elérte a céljainak egy részét. Azokról van szó, amelyek miatt tavaly úgy döntöttek, hogy belenyúlnak a lakásbiztosítási piacba, és 2024 márciusától koncentrált és ingyenes felmondási és újrakötési lehetőséget kínálnak a háztartásoknak – mondta az Indexnek Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) biztosítási piacért felelős miniszteri biztosa. Egy mondattal összefoglalva,
a kampány legfontosabb célja, hogy az ügyfelek olyan biztosításokkal rendelkezzenek, amelyek valóban megfelelő kockázatokra nyújtanak fedezetet és kellő segítséget biztosítanak a bajban.
Ehhez az kell, hogy a hazai ingatlanbiztosításokra jellemző gyenge versenyhelyzet erősödjön, és az ennek eredményeképpen is megjelenő alulbiztosítottság mérséklődjön. Vagyis, ez nem csak annyit jelent, hogy a verseny hatására olcsóbbak legyenek a hazai lakásbiztosítások, az is fontos, hogy a nem biztosított (olykor nem is használt) ingatlanokra is kössenek szerződést a magyarok, illetve gondolják át, hogy azt a vagyontárgyat, amely nagyon sokszor a családok legnagyobb értéke, kellően biztosították-e, bejelentették-e az évek során felhalmozott ingóságokat (nagy értékű háztartási cikkek), átértékelték-e az ingatlanokat a fejlesztések után (például napelemek).
Kovács Zsolt szerint az elmúlt hetekben kiemelt figyelem övezte a lakásbiztosítások piacát, a közbeszédben fókuszba került a márciusi újrakötési lehetőség. A miniszteri biztos szerint, amíg az elmúlt év végén az Impetus kutatóintézet felmérése azt mutatta, hogy az emberek mindössze 16 százaléka tudott arról, hogy idén márciusban költségmentesen aktualizálhatja korábbi lakásbiztosítását, addig februárban az Insura biztosítási alkusz kutatása már 52 százalékos ismertséget mutatott. Ebben a növekedésben a miniszteri biztos szerint természetesen az is közrejátszott, hogy a szabályozó előírta a biztosítóknak, hogy a kampányról írásban kell tájékoztatni a lakásbiztosítással rendelkező ügyfeleket, ám Kovács Zsolt szerint ennél sokkal fontosabb volt a piaci szereplők aktivizálódása és a sajtó kiemelt figyelme.
Már most tudható, hogy az előttünk álló egy hónapban a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a biztosítók és a biztosítási alkuszok is rendkívül komoly reklám- és tájékoztató kampánnyal készülnek. Ezért elmondható, hogy a kormányzat azon célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a lakásbiztosítások aktualizálásának lehetőségére, egész biztosan megvalósul. A jelenlegi lakásbiztosítások átlagos életkora 7 év, ez bizonyosan számottevően csökken majd a felfokozott figyelem miatt, vagyis, ha a lakosság egy része valóban újraköti a biztosítását.
Kovács Zsolt szerint – bár ezt vitatták a legtöbben a szakmában – a kormánynak a szabályozás életre hívásával a lakásbiztosítások díjszintjét is sikerülhet megreguláznia. A szakember emlékeztetett: a statisztikák szerint a piacon elérhető biztosítások átlagdíja a 2022-es 50 ezer forintról tavaly év végére 55 ezer forint közelébe emelkedett. Idén ezzel szemben a hírek arról szólnak, hogy
a biztosítók által kiajánlott díjak már a kampány előtt átlagosan 10 százalékkal csökkentek, ráadásul az előzetes információk szerint a kampány időszakára a szolgáltatások bővítése mellett további komoly díjcsökkenést terveznek a biztosítók.
Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi magas, 17,6 százalékos átlagos infláció ellenére a háztartások zöme nemhogy emelkedő díjakkal kalkulálhat majd, hanem a korábban fizetett díjnál olcsóbban tudja majd biztosítani a lakását.
Kovács Zsolt nem számol azzal, hogy egészségtelen, az ügyfelek számára valódi előnyt nem hozó díjverseny alakul ki a piacon, amelyben a biztosítók a kedvezőbb díj érdekében csökkentett szolgáltatási fedezetet nyújtanak, és például kiveszik a kockázatok közül a leggyakoribb, például a beázásos károkat. Szavai szerint
a minisztérium és az MNB is árgus szemmel figyeli majd a meghirdetett új díjakat és az azokban foglalt fedezeteket. Ha a várakozások ellenére káros irányba mozdulnának el a biztosítók, akkor akár azonnali beavatkozásnak is lesz helye.
A kampány igazi célja ugyanis – hangsúlyozta a miniszteri biztos – az, hogy az ügyfelek valódi értékajánlattal, valós fedezetet nyújtó biztosítással rendelkezzenek az ingatlanjaik kapcsán felmerülő kockázatok minél teljesebb körére. A legnagyobb gondot ugyanis ma az jelenti, hogy a lakások zöme alulbiztosított, a biztosítási érték nem fedezi a helyreállítás, a pótlás teljes költségét. Kovács Zsolt arra emlékeztetett, hogy a jelenleg érvényben lévő 3,3 millió lakásbiztosítási szerződés 87 százalékában a biztosításban foglalt újjáépítési összeg nem éri el a négyzetméterenként 600 ezer forintos értéket sem. Ilyen áron a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már nem nagyon építhető lakás Magyarországon. Ráadásul az alacsony biztosítási érték a lakás egyéb vagyontárgyainak védettségét is meghatározza, mivel a szerződésekben az ingatlanban lévő ingóságok árát is jellemzően az ingatlan értéke alapján számítják egy átlagértéket megadva.
Szép számmal találunk olyan régi biztosítási szerződést, ahol a biztosító továbbra is maximum 100-200 ezer forintos tárgyankénti helyreállítási limitet határoz meg a szerződésben megsérült vagyontárgyanként. Eközben egy tűzben elégett konyhabútor vagy például egy villámcsapás okozta túlfeszültség miatt tönkrement nagy képernyős televízió ára ennek többszöröse, akár milliós tétel is lehet.
Kovács Zsolt szerint a mostani lakásbiztosítási kampány arra is ráirányíthatja a figyelmet, hogy megfelelően védjük-e ingó vagyontárgyainkat. Kevesen tudják, hogy a lakásbiztosítási szerződésekben foglalt feltételek szerint a biztosított kötelessége a kármegelőzés. A fenti példánál maradva, a biztosítók egy része épp ezért kizárja a kockázatviselésből a túlfeszültség okozta károkat, mondván, az ügyfél egy pár ezer forintos, a túlfeszültséget megakadályozó konnektorral meg tudná védeni a komoly értéket képviselő eszközt. A miniszteri biztos azt reméli, hogy a kampány kapcsán kialakuló verseny az ilyen helyzetekre is megoldásokat kínál: a biztosítók például díjkedvezményt adhatnak annak az ügyfélnek, aki vállalja, hogy nagy értékű műszaki berendezéseit túlfeszültség elleni védelemmel látja el – erre már van példa.
A kampány a másik oldalról egy szolgáltatási versenyt is elindított a piacon. A várakozások szerint például általános lehet, hogy a lakásbiztosítások mellé asszisztenciaszolgáltatást kínálnak majd az ügyfeleknek a biztosítók. A szolgáltatás keretében a biztosító záros határidőn belül szakembert, például vízvezeték-szerelőt küld az ügyfélhez, aki segít az adott kár megszüntetésében. Itt akár az is szóba jöhet, hogy a szakembert egyből a biztosító fizeti az elvégzett munkáért – ma még a számlát az ügyfélnek kell bevinnie a biztosítóhoz. Igaz, nagy előny, hogy az asszisztencia által küldött szakember számláját döntő részben vita nélkül elfogadja a biztosító. Kovács Zsolt szerint már most látszik, hogy a következő hetekben a kínált asszisztenciaszolgáltatások köre számottevően bővül: van már hír arról, hogy elérhető lesz a piacon olyan termék is, amely a gázkazánok éves karbantartására hívja fel az ügyfelek figyelmét, és a piaci árszinthez képest kedvezőbb díjazás mellett szakembert is küld, aki elvégzi a kazánok felülvizsgálatát.
Kovács Zsolt emlékeztetett:
Amikor a szabályozó arról beszélt kihívásként, hogy a díjbevétel arányában 30-37 százalékon álló kár- és szolgáltatási kifizetés alacsony a lakásbiztosítási piacon, akkor nem az volt a kizárólagos cél, hogy a díjak megvágásával közelítsen a 100 százalékhoz ez az érték, hanem az is, hogy érdemi limitek mellett olyan szolgáltatások kapcsolódjanak a lakásbiztosításokhoz, amelyek megkönnyítik az ügyfelek életét.
Azzal kapcsolatban, hogy a jogalkotó az egyébként nemzetközi szinten is magas hazai lakásbiztosítottsági arány (penetráció) további emelését is előirányozta, a miniszteri biztos azt mondta, itt nincs vita, teljes összhang tapasztalható a piac minden szereplőjénél. Bár a lakások 71 százaléka ma is biztosított, ez még mindig azt jelenti, hogy
a lakott ingatlanok esetében négyből egy család nem védi a sokszor egyedüli, de legalábbis legértékesebb vagyontárgyát.
Ennél is komolyabb problémát jelent az, hogy a nem, vagy csak ideiglenesen lakott otthonok esetében a biztosítottsági arány mindössze 36 százalékos. Márpedig ezekben az ingatlanokban épp a bennlakás hiánya miatt sokszor egy időben észre nem vett apró probléma, egy csöpögő csap, egy betört ablaküveg akár rövid távon is nagyon súlyos károkat tud okozni. A mostani kampány komoly feladata tehát, hogy az embereket a nem biztosított otthonok fedezetbevonására is rábírja.
A piacvezető online alkusz, a Netrisk prognózisa szerint márciusban az ügyfél minden második szerződést annál a biztosítónál köti majd újra, amelyik ma is kezeli a lakásbiztosítását. A miniszteri biztos ezt kommentálva arról beszélt, hogy bár valóban jogalkotói cél az is, hogy oldódjon a piaci koncentráció (jelenleg 14 biztosító kínál lakásbiztosítást, ám a szerződések 82 százaléka négy biztosítónál van), itt is az ügyfelek érdeke az első. A jelek azt mutatják, hogy a piacvezető társaságok is rendkívül komolyan készülnek a kampányra, nem veszik félvállról a kérdést, beleállnak a versenybe, és meglapulás helyett komoly akciókkal készülnek. Ezen az ügyfelek csak nyerhetnek. A kampány koncentrált időszaka ugyanakkor a kisebb, a piaci részarányukat növelni akaró biztosítóknak is a korábbiaknál sokkal nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy díjaikkal, többletszolgáltatásaikkal ügyfeleket vonzzanak. Őket most intenzívebben és olcsóbban tudják megszólítani, mint ahogy kampány nélkül lehetőségük lenne.
A miniszteri biztos nem osztja azt a vélekedést, amely szerint a lakásbiztosítási kampányidőszak bevezetésével a jogalkotó túlzottan belenyúlt volna az értékesítési láncba, mivel ebben a hónapban felértékelődik majd a termékek összehasonlíthatósága. Erre pedig – miként a korábban szintén kampányjelleggel működő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megmutatták – elsősorban az online alkuszok képesek. Kovács Zsolt szerint való igaz, hogy a kampány jó helyzetbe hozza az aggregátor oldalakat, ám az érintett biztosításközvetítőknek a kapott lehetőséggel párhuzamosan megnőtt a felelőssége is. Egyrészt olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek révén valóban jól feltérképezhető és így kalkulálható az ügyfelek biztosítási profilja, és így tényleg fair értéken, valós fedezetekre szólnak majd az újonnan kötött szerződések. Másrészt pedig épp ezeknek az összehasonlító oldalaknak lesz a felelőssége és feladata az, hogy kivédjék azt a piacon szintén jelen lévő félelmet, amely szerint nagyon sok család arra használja majd fel a mostani biztosítási kampányt, hogy felmondja a korábbi lakásbiztosítását, ám újat nem akar kötni.
Ha az aggregátor oldalak megfelelően tudják majd bemutatni az elérhető fedezeteket és vonzóvá tudják tenni a biztosítást a már említett szolgáltatásbővülések feltüntetésével, akkor eliminálható az a kockázat, hogy nem nőni, hanem ellenkezőleg, csökkenni fog a hazai lakásbiztosítási penetráció.
Kovács Zsolt szerint, bár a szabályozás megjelenésekor sok hang megjelent azzal kapcsolatban, hogy a lakásbiztosítások esetében a jogalkotó 20 százalékban maximálta a kifizethető jutalékot, mára az ezzel kapcsolatos tiltakozások elcsendesültek. Tömegtermékek esetében (márpedig a lakásbiztosítás ilyen) az alacsony jutalékszint indokolható, ráadásul a piacon eddig sem a lakásokhoz kijáró biztosítási ügynökök kapták a legmagasabb jutalékot, hanem azok a pénzintézetek, ahol a lakáshitelek mellé kötelezően előírt lakásbiztosítási szerződéseket köttették meg az ügyfelekkel – emlékeztetett a miniszteri biztos.
A kampány a várakozások szerint arra is ráirányíthatja a figyelmet, hogy nemcsak a családok legfontosabb vagyontárgyát kell megfelelően védeni, hanem arra az eshetőségre is készülni kell, ha a családtagokkal váratlan esemény történik. A miniszteri biztos arra emlékeztetett, hogy Magyarországon továbbra sem tudatosak abban az emberek, hogy a családok legnagyobb kockázatát valamelyik családtag tragikus megbetegedése, megrokkanása, esetleges halála okozhatja. A kockázati életbiztosítások csúfneve nálunk „halálbiztosítás”, az emberek nem akarnak arra „fogadni”, hogy meghalnak-e a biztosítás futamideje alatt. Ezen felül lényegében minden felmérés azt mutatja, hogy az emberek számára a hosszú távú jövőtervezés, a nyugdíjas évekre való felkészülés egészen addig marginális szerepet tölt be, amíg elérhető közelségbe nem kerül a nyugállományba vonulás. Nyugdíjbiztosításokat átlagosan 42 éves korban kötnek a magyarok, a nyugdíjig hátralévő időszak önmagában determinálja azt, hogy érdemi nyugdíjkiegészítésre ezekből a megtakarításokból már nem lehet számítani.
Továbbra is minimális azon fiatalok száma, akik a pályakezdéssel párhuzamosan olyan, életpálya-jellegű konstrukciót választanak, amely az épp aktuálisan fontos kiadások (lakásvásárlás, majd gyermekek taníttatása, végül pedig a nyugdíjas évek biztosítása) nyújtanak megtakarítási segítséget úgy, hogy közben folyamatos, érdemi védelmet biztosítanak tragédia esetén az ügyfélnek vagy hátramaradott családjának. Kovács Zsolt szerint több évtizedes a lemaradásunk ebből a szempontból Nyugat-Európától az emberek mentalitásában, és bár ma már egyre komolyabban foglalkozik az állam és a piaci szereplők, így a biztosítók is a pénzügyi tudatosság fejlesztésével a fiatalok körében, rövid távon továbbra is meg kell győzni, rá kell beszélni az embereket arra, hogy érdemes több évtizedes távban gondolkodni és életbiztosításokat kötni.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)