A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 9 százalékra változik. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 11 százalékról 10-re módosították, alsó szélét pedig 9 százalékról 8-ra változtatták. Döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot 100 bázisponttal csökkentette. A folyamatosan mérséklődő alapkamat több ponton is hatással van az életünkre: a hitelkamatok fokozatosan csökkennek, az infláció tartósan alacsony tartományba kerül, és növekednek a reálbérek.
A Monetáris Tanács döntése értelmében 9 százalékra módosul az alapkamat mértéke. Virág Barnabás MNB-alelnök korábban az Indexnek úgy fogalmazott, hogy ugyanannyi esély van a 75, mint a 100 bázispontos kamatvágásra. A kamatdöntéssel kapcsolatban leszögezte, hogy
De miért is lényeges a folyamatos kamatvágás, és hogyan befolyásolja az életünket? Erre is válaszolt interjúnkban a jegybank alelnöke:
– világított rá Virág Barnabás. A mai MNB kamatdöntő ülés a forint szempontjából is sorsdöntő lehet, 75 bázispontos kamatvágás esetén visszaerősödhet a hazai fizetőeszköz, 100 bázispont esetén viszont áttörheti a 390-es szintet az euróval szemben – jelezte lapunknak hétfőn Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője.
A kamatdöntés után 14 óra magasságában a forint áttörte a 390-es szintet az euróval szemben.
A kérdés most az, hogy mennyi ideig maradhat a szint felett a magyar fizetőeszköz.
„A lazább monetáris politikához új kihívások társulhatnak, tartós enyhülést a külső környezet javulása hozhat” – értékelte az adatokat az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter szerint a Monetáris Tanács a nagyobb kamatvágások mellett szóló érveket – mint például a vártnál jobb inflációs adatok – fogadta el. Ezzel gyengítette azt a többekben élő képzetet, hogy árfolyamcélt is követ, ám ha a forint tovább gyengülne a jelenlegi szintekről, az újabb kihívásokat jelentene.
Kiss Péter arra is kitért, hogy a 100 bázispontos ütemre való áttérés után nagy kérdés, hogy a forint is egy gyengébb pályára áll-e. A monetáris politikai intézkedések egyelőre nem támogatók az erősebb forint szempontjából, így egyre inkább a külső hatások határozzák meg a magyar eszközök kockázati felárát. „Ezek ugyanakkor az MNB hatáskörén kívüli tényezők, mint például a dollár erősödése, a geopolitikai tényezők és a fejlett piaci kamatvárakozások alakulása.”
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen leszögezte, hogy átmenetileg gyorsítva a kamatcsökkentést, 100 bázispontos vágás mellett döntöttek. Virág Barnabás aláhúzta, hogy a Monetáris Tanács értékelés az idei év közepére a várható kamatszint tekintetében nem változott, ám az infláció prognózis – az elmúlt hónapok adatai miatt – csökkent.
Miközben az ország kockázati megítélése továbbra is pozitív.
Összességében tehát ezért tudtak a gyorsítás mellett dönteni. Ugyanakkor nem egy feltétel miatt hozták meg a döntést, ebben számos tényező szerepet játszott. Biztosítani kívánják az árstabilitás elérését és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartását, valamint a piaci alapú hitelezéshez történő fokozatos visszatérést. Szakértői indoklásukban az alábbiak szerint összegezték a döntésüket;
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindezek lehetővé teszik az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását.
A makrogazdaságról kifejtette: általános dezinfláció figyelhető meg, a munkaerőpiac feszessége gyengült, és a külső pozíció is javult. Az uniós források beérkezése javítja az ország finanszírozási képességét. Az EU-források beáramlása erősíti a nettó finanszírozási képességet, valamint tovább emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot. „A Monetáris Tanács egyöntetűen leszögezte, hogy nem szabad hátradőlni, továbbra is fegyelmezett és stabilitásorientált döntésekre van szükség” – összegezte, majd azt is kiemelte:
A legutóbbi döntéskor tapasztalat hazai „zajok”, napjainkra már csökkentek.
„Januárban 3,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben, ezzel az infláció 34 hónap után visszatért a jegybanki toleranciasávon belülre” – világított rá Virág Barnabás. Elmondta, hogy az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében maradhat, az inflációs alapfolyamatok mérsékeltek. Emlékeztetett, hogy a harmadik negyedévi felpattanást követően 2023 negyedik negyedévben a hazai gazdasági teljesítménye stagnált.
A vállalati felmérések alapján a finanszírozás és a kamatok kérdése nem szerepel a cégek legfőbb problémái között
– mutatott rá a jegybank alelnöke. A külső inflációs környezetről megállapította, hogy az inflációs hatások globális szinten is mérséklődnek. Ugyanakkor geopolitikai feszültségek továbbra is fennakadáshoz vezethetnek a globális értékláncokban a szállítási költségek újbóli emelkedését okozva.
A geopolitikai feszültségek ellenére az európai gázárak tovább mérséklődtek, míg az olajnál 80 dollár feletti árszint alakult ki viszonylag stabilan
– mondta Virág Barnabás, hozzátéve, hogy Magyarországon erőteljes pályán halad a dezinfláció, ráadásul a januári számok alapján a várakozásoknál is gyorsabbnak bizonyult. A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék alatt alakul. Pozitív folyamatként emelte ki, hogy az év eleji átárazások visszatértek a háború előtti tartományba, de hangsúlyozta, hogy továbbra is figyelni kell a folyamatokat a piaci szolgáltatások területén.
A jegybank alelnöke leszögezte: a munkaerőpiaci foglalkoztatás feszessége enyhült, és a ledolgozott munkaórákban korrekció látható. A reálgazdasággal kapcsolatosan kiemelte, hogy stagnált a gazdaság. A harmadik negyedévi felpattanást követően 2023 negyedik negyedévében a hazai gazdasági teljesítmény stagnált. 2023 egészében a GDP – elsősorban a magas infláció következtében – 0,8 százalékkal csökkent. Valamint hat vállalati felmérést is vizsgált a Monetáris Tanács. A VOSZ felmérése azt mutatta,
a vállalkozások nem említették problémának a finanszírozási kérdéseket.
Virág Barnabás ezt követően megjegyezte, a cégek inkább a csökkenő vásárlóerőben, a kereslet és munkaerőpiacon tapasztalható szakemberek hiányban látják a problémákat. Hozzátette, a belső keresletet visszafogja, hogy mind a vállalatok, mind a háztartások óvatos döntéseket hoznak. Ugyanakkor egyre erősebbé válik az idei évben a reálbérnövekedés, így a kérdés az, hogy ezt mikor követi le a kereslet növekedése, mikor állhat helyre a bizalom.
A pénzügyi vagyon reálértéke is csökkent, amit majd próbálnak visszapótolni a szereplők
– mondta Virág Barnabás, rámutatva, hogy a jegybank erős óvatossági motívumot tapasztal a gazdaságban. Hangsúlyozta, hogy a növekedés kulcsa a dezinfláció folytatása, ami növeli a reálbéreket és helyreállítja a bizalmat a fogyasztási és beruházási döntéseknél. Bővült a monetáris politika mozgástere, amit átmeneti lépésekkel érdemes lehet kihasználni.
(Borítókép: Matolcsy György 2024. január 18-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)