A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 2024 januárjában 6650 gyermek született és 11 723 ember halt meg. 2023 januárjához képest a születések száma 12, a halálozásoké 1,1 százalékkal csökkent – közölte a KSH csütörtökön.
A KSH közleménye szerint a természetes fogyás a tavaly januári 4305-tel szemben idén 5073 fő volt. 2023 februárja és 2024 januárja között 84 298 gyermek született, 5111-gyel, 5,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Ebben az időszakban 127 066-an haltak meg, 8009-cel, 5,9 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. Az adatok szerint 50 599 pár kötött házasságot, 12 371-gyel, 20 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
A házasságkötések száma 37 százalékkal, 449-cel volt több – miután 678 pár kötött házasságot – idén januárban, mint 2023 első hónapjában. A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Idén januárban ezer lakosra 8,2 élveszületés és 14,4 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 1,1, a halálozási arányszám pedig 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 januárjában, ennek következtében a természetes fogyás 1,0 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékponttal magasabb az előző év januárinál.
Az Indexen megírtuk, hogy a házasságkötések száma 2014 óta fokozatosan emelkedik. Az Eurostat adatai alapján az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon folyamatosan nő, az Európai Unióban pedig lényegében stagnált az arány. 2011-ben Magyarországon az uniós átlag alatt volt a házasulási kedv, majd 2015-re meghaladta az európai átlagot. A magyar nők 29,7 évesen kötötték az első házasságukat, míg az unióban ezt az értéket 31,2 évre lehet becsülni.
A 2022-es népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a házasságban élők aránya csökkent, míg a nőtlenek és a hajadonok száma emelkedett az elmúlt évtizedben.