Csütörtök délelőtt tartották a BÉT Legek 2023 rendezvényt, ahol Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elsőként szólalt fel – a helyszínről a Világgazdaság és az Economx tudósított. A jegybank első embere a beszéde elején méltatta Bogsch Eriket, a Richter leköszönő elnökét. Majd kitért arra, hogy olyan gazdaságpolitikai közegre van szükség Magyarországon, amely nemcsak igényli, de lehetővé is teszi a sikert: a 2020-as évtized szerinte nagyon hasonlíthat az 1970-es és az 1920-as évekhez.

„Ki kellett tennem az MNB-ből”

Matolcsy György szerint az infláció megeszi a növekedést, fűti a deficitet, ami végül államadóssági problémákat okoz. Szerinte a gazdaságpolitikának a termelékenység emelését és a versenyképesség fokozását kell előmozdítania. A növekedés a lényeg, annak fókuszában pedig a beruházásnak kell állnia.

Ezt követően kitért arra, hogy szerinte méltatlan a jegybankot ért támadássorozat, akár nyíltan, akár rejtve történik. A kormány legutóbbi tervezete Matolcsy György szerint jelentős támadás a Magyar Nemzeti Bank függetlensége ellen.

Rosszul esik Matolcsy Györgynek, hogy szerinte a volt MNB-alelnök irányítja a mostani támadásokat a jegybank ellen. És ezen a ponton a beszámoló szerint – talán eddig először – nevesítette:

Kijelentette: a regnáló nemzetgazdasági minisztert korábban el kellett távolítani a jegybankból, mert Matolcsy György szerint a jegybank érdekei ellen tevékenykedett. „Rosszul esik, hogy egy volt kollégánk, egy volt alelnök vezeti ezeket a támadásokat. 2021 közepén ki kellett tennünk a jegybankból Nagy Mártont, mert ahogy a miniszterelnöknek elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa” – a 444 idézete szerint.

Három erőközpont, sok narratíva

Matolcsy György szavai mögött egyrészt a már jól ismert feszültség húzódik meg: a fiskális és monetáris politika között az elmúlt időszakban éles szakmai ellentétek alakultak ki. Olykor az infláció letörése, olykor a reálkamat került terítékre, ugyanakkor a referenciakamatokat is eltérően ítélték meg a résztvevők. Fontos hangsúlyozni, hogy jellemzően ez eddig egy szakmai vita volt, személyeskedésnek nem igazán engedtek teret a felek.

Másrészt a jegybankelnök csütörtöki szavai, amelyek a jegybank függetlenségére utaltak, annak szóltak, hogy szerdán az MNB egy közleményben kiemelte: „üdvözli az Európai Központi Bank (EKB) véleményét, amely szerint a jegybanktörvény Pénzügyminisztérium által kezdeményezett módosítása nem eredményezheti a jegybanki függetlenség csorbulását.”

Fontos hozzátenni, hogy a PM a jegybanktörvényre vonatkozó módosítási terveket rendre elküldi az Európai Központi Banknak. Ugyanakkor a mostani módosítási tervezetnek számos értelmezése van, ezekről számtalan háttérbeszélgetést is folytattunk. A változás lényegében azt jelentené, hogy a kormány és az Országgyűlés által delegált MNB-felügyelőbizottság ellenőrizhetné a jegybank közvetlen tulajdonában álló cégeket és alapítványokat. (Ezenkívül van egy szakmai kérdés is, ami az államadósság finanszírozásáról szól.)

Az EKB a javaslatot úgy értékelte, hogy a jegybank függetlenségét továbbra is garantálni kell: „ez a jog nem hozhatja az MNB-t olyan helyzetbe, ami bármilyen módon veszélyezteti a Központi Bankok Európai Rendszer (KBER) feladatkörébe tartozó valamely feladat független ellátására való képességét” – fogalmaztak.

Ám ez a módosítás jól mutatja, hogy a három erőközpont milyen viszonyrendszerben működik. Azért is nehéz értékelni a helyzetet, mert ebben egyaránt szereplő Matolcsy György, Varga Mihály és Nagy Márton. Minden forrás a saját szájíze szerint értelmezi, hogy a kormány és a parlament által delegált felügyelőbizottsági tagok jogkörét kiterjesztenék:

• Volt, aki szerint nem Nagy Márton, hanem Varga Mihály áll a háttérben. Az biztosan leszögezhető, hogy Varga Mihály jóval erősebb szereplő a képletben, mint ahogy az gyakran a sajtóban megjelenik. „Azért, mert nem teszi ki az ablakba, nem lehet leírni az erejét. Sok nehéz helyzetből visszajött már” – mondta egy forrásunk.
• Olyan véleményt is hallottunk, hogy ez a lehetséges változtatás még akkor került terítékre, amikor jóval élesebb volt az ellentét a jegybank és kormány között. Ezen vélemények szerint való igaz, hogy Nagy Mártont nem kell félteni egy-egy összecsapáskor. Az biztos: a regnáló nemzetgazdasági miniszter most első számú döntéshozó. És „Nagy Márton az egyik legfelkészültebb szereplő” – így foglalta össze egy másik résztvevő.
• Az is felmerült, hogy „esetleges utódként Varga Mihály már most szeretne nagyobb rálátást a jegybank intézményeire” – mondta egy szakmai forrásunk. Fontos megjegyezni: Matolcsy György lehetséges utódairól olyan mértékű spekuláció van, hogy lehetetlen rendezni az információkat.
• Végezetül arra is ki kell térni a kiegyensúlyozottság miatt, hogy a kormány számos olyan intézkedést eszközölt, ami úgy értékelhető, hogy csorbult a monetáris politika hatékonysága, szűkebb keresztmetszetbe terelte a jegybankot. A jegybankelnök szempontjából érthető a bírálat.

Nagyon nehéz a szálakat felfűzni, szinte biztos, hogy a játszma teljes egészére senki nem lát rá. Számos lépés és üzengetés a háttérben történik. A szakmai viták, elemzések és véleményütközések hasznosak a nemzetgazdaság számára.

Az Index a szakmai ellentéteknek eddig is teret adott: Virág Barnabás a jegybank alelnöke a napokban nyilatkozott a lapunknak, Nagy Márton rendszeresen publikálja véleménycikkeit, és számos alkalommal ismertette az álláspontját, Varga Mihállyal pedig a tavalyi évben két nagyinterjú is készült, és mindig válaszolt a megkeresésünkre.

Nagy Márton és Varga Mihály azonnal válaszolt a kijelentésekre

A pénzügyminiszter Facebook-oldalán reagált Matolcsy György szavaira. Ezt változtatás nélkül közzétesszük:

„A kormány tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét.

A kormány célja, hogy a jegybanki függetlenséget tiszteletben tartva erősítse a Magyar Nemzeti Bank átláthatóságát, és biztosítsa az állami hivataloktól is elvárt takarékos működését. Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium az Európai Központi Bankkal egyeztetve vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jegybank alapvető feladatait nem érintő tevékenységekre kiterjessze a felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörét.

A Pénzügyminisztérium előzetesen az Európai Központi Bank véleményét is kikérte a tervezettel kapcsolatban, amelynek észrevételeit beépítette a javaslatba. Az EKB által megerősített javaslat az MNB alapvető feladatainak ellátását nem érinti, kizárólag a jegybank egyéb tevékenységeire terjesztené ki a felügyelőbizottság jogkörét. Ezek közé tartozik a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyási jogkörének biztosítása meghatározott értékhatár feletti gazdasági döntések esetén, a tájékoztatási kötelezettség szigorítása, és a beszámolási kötelezettség előírása is.”

Nagy Márton pedig az ATV kérdéseire úgy reagált, hogy

2013 és 2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!

A miniszter kiemelte: „2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve, amelyben kulcsfontosságú a fogyasztás visszapattanásának, a belgazdasági szektor termelésének és beruházási aktivitásának a növelése.” A jegybankelnöknek címezve azt is közölte: „a megjelent bírálatokban a ciklikus, rövid távú elemeket összekeverik a hosszú távú, fundamentális elemekkel”.

Orbán Viktor is beszállt a vitába

Később Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben. A miniszterelnök véleménye szerint a jegybank függetlensége szent és sérthetetlen – reagált Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének csütörtöki kijelentéseire.

A Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: az MNB felügyelőbizottság hatáskörével kapcsolatos törvénymódosítást a kormány még nem tárgyalta.

(Borítókép:  Németh Emília  / Index)