Szakmai szervezetek egyöntetű véleménye alapján írtunk arról, hogy kormányközeli körök lehetnek a kedvezményezettjei az egyik Orbán Viktor által aláírt rendeletnek. Az ügyre rálátó forrásunk azonban cáfolja a lapok előre történő leosztását, továbbá a szakma betegbiztonsági, illetve versenyjogi aggályait is igyekezett eloszlatni.
Cáfolja a kormányzat, hogy kormányközeli szereplők helyzetbe hozása céljából módosították az egységes intézeti gyógyszerellátásról szóló rendeletet. Az Index számolt be elsőként több szakmai szervezetre hivatkozva, hogy a rendelet nemcsak újraosztja a 200 milliárd forintnyi, kórházi betegellátásra szolgáló büdzsét, de verseny- és betegjogot is sérthet, továbbá a betegbiztonság is csorbulhat.
A Magyar Közlönyben 2024. február 22-én megjelent a kormány 33/2024. (II. 22.) kormányrendelete az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásról. Ennek előzményeként a 2023. évi LIII. törvény 2023. július 7-i hatálybalépéssel módosította a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, amely az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére előírta az „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” alapfeltételeit. E szerint az intézeti gyógyszerellátást valamennyi állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetben és az önként csatlakozó nem állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetekben „projekttársaság” (koncesszor) veszi át „hirdetménnyel induló Kbt. (közbeszerzési törvény) szerinti eljárás” után. A törvénymódosítás a rendeleti szintű részletszabályok megalkotására a kormányt hatalmazta fel.
Az Országgyűlés tavaly nyáron módosította a gyógyszerészeti törvényt annak érdekében, hogy az állami fenntartású kórházak esetében lehetőséget biztosítson az egységes intézeti gyógyszerellátás bevezetésére. A február 22-én megjelent kormányrendelet ennek részletszabályait tartalmazza – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, aki igyekezett megcáfolni a szakmai szervezetek egyes állításait, és eloszlatni a rendelettel kapcsolatos félelmeiket.
Korábban az Index is beszámolt a folyamatosan újratermelődő kórházi adósságról. Tavaly novemberben 130 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel a hazai kórházak, amiből 90 milliárdot térített meg év végéig a kormány. A tartozások meghatározó része a gyógyszergyártókkal, gyógyszer-nagykereskedőkkel szemben fennálló tartozás – mutatott rá forrásunk.
Amikor az állam átvette az önkormányzatoktól a kórházak fenntartását, a gyógyszerbeszerzést is egységesítette. Kétezer olyan hatóanyagot tartanak nyilván, amelyeket a kórházakban használnak. Ebből 120-160 hatóanyag beszerzését központosították, a többi beszerzéséről a kórházak jellemzően maguk gondoskodnak, a legtöbb esetben egyajánlatos közbeszerzési eljárás keretében.
Könnyen belátható, hogy más egy kórház tárgyalási pozíciója, amennyiben egy, illetve ha több nagy gyógyszergyártót, -nagykereskedőt versenyeztet egy-egy eljárás során. A kórházak számára jellemzően a gyógyszer-nagykereskedők végezték a beszerzést
– mondta.
Másik jogi problémaként említette, hogy a közbeszerzések esetében fix ár mellett történik a szerződéskötés, így a gyógyszerek esetében is. A beszerzett gyógyszerre azonban sok esetben nemcsak akkor van szükség, amikor a szerződéskötés megtörténik, hanem az azt követő időszakban is, tehát egy hosszabb folyamatról beszélünk, a rendelés volumenétől függően. Ez alatt az idő alatt azonban a gyógyszerek ára változik – jellemzően emelkedik, aminek hátteréről itt számoltunk be. A szerződés azonban nem lehet tekintettel az árváltozásra, a beszerzés fix áron történik. Ezáltal több esetben is előfordult, hogy a kórházak egyes külföldi nagykereskedői árakhoz képest magasabb áron szerződtek a hazai nagykereskedőkkel.
Ezt küszöbölné ki a rendelet, ugyanis az egységes intézeti gyógyszerellátás egy uniós, nyílt koncessziós közbeszerzési eljárás keretében egycsatornássá teszi a kórházak gyógyszerbeszerzését. Forrásunk elmondása szerint ezáltal a gyógyszer útja egészen a betegágyig nyomon követhetővé válik. Ez ugyan jelenleg is így van, ám elképesztő adminisztrációs terhet jelent a gyógyszerészek, szakápolók számára.
Azt is elvárják a koncesszortól, hogy fejlesztéseket hajtson végre az állami infrastruktúrában, ezáltal gyarapítva az állami vagyont. Ezek a már említett gyógyszerbeszerzés, valamint a kórházi patikakép egységesítése, továbbá egy informatikai rendszerfejlesztés, egy Unit Dose nevet viselő egyedi gyógyszerelési rendszer, amely a szakszemélyzet által betegágyanként történő manuális gyógyszerelosztás helyett betegenként porciózza ki a szükséges gyógyszereket, s ezzel lehetővé teszi, hogy ne vesszen kárba gyógyszer.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Unit Dose rendszer 15-20 százalékkal képes csökkenteni a gyógyszerköltségeket
– emelte ki forrásunk. Az egységesítésétől összességében a szolgáltatási színvonal javulását várják. Ahogy előző cikkünkben bemutattuk, a központosítást a szakmai szervezetek is támogatják, pusztán egy profitérdekkel bíró koncesszor rendszerbe való beépítését nem tartják indokoltnak.
A szakmai szervezetek további félelme, hogy a beteg gyógyszerelése esetén szakmai helyett üzleti szempontok léphetnek előtérbe azáltal, hogy egy profitérdekelt szereplő kerül a rendszerbe. Kormányzati forrásunk szerint ez a félelem azért alaptalan, mert a gyógyszertörvény kimondja, hogy a kórház főgyógyszerésze szakmai kérdésekben nem utasítható a koncesszor által. Példaként hozta fel, hogy közforgalmú gyógyszertár tulajdonos-gyógyszerésze sem intézhet szakmai utasítást az általa alkalmazott gyógyszerész irányába, miközben az egy pácienst szolgál ki.
A főgyógyszerész és gyógyszerész tehát továbbra is állami alkalmazásban marad. Emellett a koncesszortól azt is várjuk, hogy növelje a kórházi patikákban dolgozó gyógyszerészek számát
– mondta forrásunk.
Szóba került a közforgalmú gyógyszertárak rendelet általi potenciális versenyhátránya, ami a szakmai szervezetek elmondása szerint valós veszélyforrás, ám kormányzati forrásunk leszögezte, a meglévő 65 intézeti gyógyszertáron felül nem várható újabbak létesítése, és mivel a két szegmens jelenleg is egymástól elkülönülten működik – hiszen a kórházi patikák jellemzően a kórházban fekvő, illetve az onnan távozó betegek gyógyszerelését látják el – a közforgalmú patikákra nézve nem jelent veszélyt a rendelet.
Feltettük a kérdést, hogy amennyiben a szakma részéről nincs ok aggodalomra, miért lehet, hogy az általunk megkeresett valamennyi szakmai szervezet komoly aggályokat fogalmazott meg a rendelettel kapcsolatban. Válaszként azt kaptuk,
érhető, hogy egy 30 éve fennálló, hol jól, hol rosszul működő rendszer „megbontása” félelmeket ébreszthet, és ódzkodnak az újtól, ám kormányzati részről már az előzetes tárgyalások során igyekeztek eloszlatni a kételyeket.
Ahogy az egyeztetés kérdésében sincs konszenzus: a szakmai szervezetek sérelmezik, hogy tavaly nyár óta – amikor szintén jelezték kifogásaikat a rendelettervezettel kapcsolatban – megszakadt a kommunikáció a politikai döntéshozókkal, míg forrásunk úgy nyilatkozott: voltak személyes egyeztetések.
A rendelet előírja, hogy a koncesszor nagykereskedelmi tevékenységet végezzen. A szakma szerint ez szintén aggályos, nemcsak azért, mert így a gyógyszer-nagykereskedelmi, -beszállítói szférában is sérülhet a versenyjog, hanem mert a nagykereskedői engedély akár a gyógyszerek nagykereskedelmi árait meghatározó szerepre is predesztinálhatja a koncesszort, ami tovább torzítaná a versenyt.
Forrásunk ezzel kapcsolatban kifejtette, a hazai kórházak jelenleg több, egymástól elkülönült módon végzik a gyógyszerbeszerzést: központosított, saját, vagy az egészségbiztosító által történő beszerzés útján. Intézeti gyógyszerbeszerzés esetén az egyik oldalról kiskereskedői jellegű feladatokat lát el a koncesszor, tekintettel arra, hogy ő üzemelteti az intézeti patikát. Ugyanakkor lesznek olyan beszerzések, ahol logisztikai tevékenységet végez, kizárólag ez esetben lát el nagykereskedői feladatot. Ez a két tevékenység elkülönül egymástól.
A nagykereskedői tevékenységre való engedély nem egyenlő magával a nagykereskedővel, csupán azt jelenti, hogy a koncesszor adott esetben külön engedély birtokában szállíthatja a gyógyszert a gyártótól a beteghez.
„Meglehetősen koncentrált a nagykereskedői szféra, gyakorlatilag két nagy szereplő fedi le a magyar piacot. Abban bízunk, hogy a közbeszerzési eljárás során minél több jelentkező lesz, és a legjobb ajánlatot fogják elfogadni” – fogalmazott forrásunk.
Információink szerint ugyanakkor a nagykereskedők a szakmai szervezetekhez hasonlóan aggodalommal tekintenek a rendeletre.
A szakma szerint a lapokat már leosztották, a jövőbeli koncesszor – franchise-rendszergazda, illetve a kormányközeli magánszemély – jól behatárolható. Mindez azért vet fel kérdéseket, mert ahogy a rendelet tartalmazza, és ahogy kormányzati forrásunk is megerősítette: a projekttársaságot uniós szabályok által előírt közbeszerzési eljárás keretében jelölik ki, ebből kifolyólag kiléte egyelőre ismeretlen. A szakmai szervezetek ennek ellenére arról számoltak be, hogy a koncesszor már lobbitevékenységet folytat a kormánynál.
Mindezt kormányközeli forrásunk cáfolta.
A projekttársaság kijelölésére hivatott közbeszerzési eljárást a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) fogja lefolytatni, a rendeletben foglaltak szerint még idén, tekintve hogy a társaság 2025 január elsejével kezdi meg tevékenységét.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)