Új intézkedés lépett hatályba március 1-jén a kereskedelemre vonatkozóan, amely lényegében mindenkit érint. Az 1 milliárd forintos árbevétel feletti boltokban ugyanis mostantól jelezni kell, hogy ha egy termék kiszerelése, praktikusan mérete vagy térfogata csökkent. A változásra két teljes hónapon át fel kell hívni a figyelmet, a kormány ily módon lép fel az utóbbi időben nagy port kavart zsugorinfláció ellen. A részleteket Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium kereskedelemért felelős helyettes államtitkára ismertette.
Az élelmiszerárstop kivezetése óta több újabb intézkedés is született a kereskedelemben a fogyasztók védelmében, ilyen volt a kötelező bolti akciózás és az online árfigyelő rendszer elindítása, 2024. március 1-től pedig ide sorolható a termékek csökkenő kiszereléseire vonatkozó figyelemfelhívó kampány. Ezek a kormányzati lépések már eddig is hozzájárultak az infláció letöréséhez, amely tavaly októberre egy számjegyűvé (9,9 százalék) szelídült, idén januárban pedig már csak 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A mostani eszköz az úgynevezett zsugorinfláció (angolul shrinkflation) visszaszorításáról szól, nevezetesen arról, hogy bizonyos termékek árának változatlanságával vagy akár emelésével párhuzamosan, a termék kiszerelési mennyisége csökken. A fogyasztók ezáltal a megvásárolt termékből kevesebbet kaphatnak a pénzükért. A jelenség az utóbbi időszakban több más országban vitákat generált szakmai körökben, a nemzetközi reakciókat is megvizsgálva a magyar kormány úgy döntött, a megtévesztő gyakorlat ellen határozottan fellép a családok érdekében.
Ennek értelmében mostantól az 1 milliárd forint árbevétel feletti élelmiszer-kereskedők kötelesek figyelemfelhívó tájékoztatással jelezni a vásárlóknak, hogy ha
az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése – különösen tömege vagy térfogata – csökkent a gyártó által addig – 2020. január 1-je és 2023. július 1-je között alkalmazotthoz képest.
A tájékoztatást a forgalmazás kezdetétől két hónapon át fenn is kell tartani a jogszabályban meghatározott méretű és szövegű információs tábla elhelyezésével a bejáratnál, a kiszerelés csökkentését közvetlenül a termék mellett is jelölve.
Mindezek betartását az általános fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hivatalból ellenőrzik. Aki nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségnek, termékenként akár 1 millió forintos közigazgatási bírságot is kaphat. Az érintett árucikkekről a vásárlók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján elérhető nyilvános adatbázisból is tájékozódhatnak.
A Nébih honlapján 2024. március 1-jétől elérhető nyilvános adatbázisba a gyártók, magyarországi forgalomba hozók és beszállítók február végéig több mint 500 terméket töltöttek fel, amelyek kiszerelési mennyisége 2023. július 1-je óta csökkent
– közölte az Index érdeklődésére Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kereskedelemért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette, hogy
Az NGM helyettes államtitkára jelezte: nagyban hozzájárult a zsugorinfláció központi témává válásához a nemzetközi térben, hogy 2023 második felében a Carrefour francia üzletlánc önkéntesen fellépett a megtévesztő gyakorlattal szemben az érintett termékek jelölésével az áruházakban. Ugyanakkor a francia kormány 2024 áprilisában hatályba lépő jogszabály formájában konkrét jogi fellépést is tervez. Igaz, ott a kötelezettséget nem árbevételhez kötik, mint itthon, hanem boltmérethez: 400 négyzetméter felett köteleznék a kereskedőket a tájékoztatásra. Fontos előzmény, hogy
egy tavaly nyári felmérés szerint a franciák 72 százaléka észrevette, hogy egyes termékek kiszerelése csökkent,
amit Bruno Le Marie gazdasági és pénzügyekért, valamint ipari és digitális szuverenitásért felelős miniszter nemes egyszerűséggel átverésnek nevezett.
A kidolgozott jogszabálytervezetet Párizs már a múlt év végén bejelentette az Európai Bizottság felé, egyelőre Brüsszel válaszára vár. Azért kötelezik a kereskedőket, nem pedig a gyártókat, mert a francia Kereskedelmi Minisztérium szerint az utóbbi utat legalább 2026-ig tartana kijárni, de ennél hamarabb akartak cselekedni. Ha az uniós intézmény nem fekszik keresztbe, az adott termék mellett áprilistól ki lesz írva, hogy a mennyisége hány grammal/milliliterrel csökkent, az ára pedig hány euróval nőtt. Ezzel szemben Magyarországon mostantól 8x5 centiméteres matrica jelzi, hogy „Vigyázzon, a termék kisebb lett!”.
Több piaci szereplő beleállt a gyártókba Franciaországban, az Intermarché például több Unilever márkát humoros szlogennel vádolt meg zsugorítással. Ilyen például a következő: „a Magnum régen nagyot jelentett.” Utalva ezzel arra, hogy a jégkrém 70 grammos csökkentésével 39 százalékkal nőtt a kilogrammonkénti eladási ár.
Mielőtt azt hinnénk, túl messzire mentek, és alaposan megtorolták ezt a „csibészséget”, nem árt tisztázni, hogy a Párizsi Kereskedelmi Bíróság elutasította az Unilever keresetét, ami a megtévesztő szlogenekre vonatkozott.
Mint ismert, a Carrefour továbbment: idén januárban leállította olyan népszerű PepsiCo-termékek értékesítését, mint a Lay’s, a Doritos, a Lipton vagy a Quaker, 3440 franciaországi szupermarketbe a „szégyentáblát” is kihelyezve, rögzítve a tényt, hogy „az elfogadhatatlan áremelkedés miatt már nem forgalmazzuk ezt a márkát”. A lépés ráadásul a francia üzleteiken túl az olasz, a spanyol, a belga és a lengyel kirendeltségeiket is érintette. Még ha később meg is történik a kiegyezés, egy ilyen fellépés erősíti az áruházlánc reputációját, egyúttal helyzetbe hozhatja a jól ismert nemzetközi brandekkel szemben a saját márkás termékeket.
További nemzetközi példákat ismertetve Gerlaki Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban a „csaló csomagolás” (németül Mogelpackung) oldaláról azonosították a gyakorlatot, ami azt jelenti, hogy a csomagolás mérete bár nem változik, 5-10 vagy akár 20 százalékkal kevesebb élelmiszert vagy egyéb árut töltenek bele. Az ottani törekvések ennek a felszámolására vonatkoznak, a német fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek évek óta gyűjtik a rejtett áremelések példáit. A spanyol kormány is intézkedések kidolgozását fontolgatja, de konkrét kormányzati lépés még nem történt.
A tengerentúlon sem ismeretlen a zsugorinfláció. Például a kanadai kormány jelentősen megerősíti a fogyasztói érdekképviselet támogatását,
létrehozza az Élelmiszer Munkacsoportot, amely megvizsgálja és feltárja a fogyasztókat károsító gyakorlatokat, például a termékek zsugorítását és silányítását. Az Egyesült Államokban egy teljes csomaggal harcolnak, amely a jelenséghez kapcsolódó kommunikációs programokat támogat. Így például arra buzdítják a fogyasztókat, hogy keressenek alternatívákat, vásárlásukkal támogassanak inkább olyan márkákat és vállalatokat, amelyek tisztességes és következetes árképzési gyakorlatot folytatnak. Arra is felhívják a figyelmet, hogy szélsőséges esetekben a túlzott méretcsökkenéssel érintett termékek vagy márkák bojkottálása is megfontolandó.
Brazíliában 180 napig (!) kell feltüntetni a kiszerelés változását, ráadásul a termékek címkéjén. Ehhez képest kifejezetten barátságos megoldásnak tűnik a hazai két hónapos tájékoztatási gyakorlat. Van azért ázsiai példa is: a dél-koreai kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy fokozni kívánja a termékek fizikai méretének csökkenéséhez kapcsolódó iparági gyakorlatok nyomon követését.
Március 1-től tehát új korszak kezdődik az érintett magyarországi boltokban, érdemes tájékozódni vásárlás során. A kormány célja, hogy az intézkedésen keresztül felhívja a vásárlók figyelmét a kiszerelési mennyiség változására, ezáltal segítse a tudatos és körültekintőbb döntést. Mindez végső soron támogathatja a fogyasztás helyreállítását is, ami a munkaerőpiaci aktivitás további növelése és a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása mellett a gazdasági növekedés helyreállításának és a dinamikus, 4 százalék körüli GDP-bővülés elérésének egyik legfontosabb eleme.
(Borítókép: Németh Kata / Index)