Az alapellátó orvosok negyede a magánellátásban fog a következő három évben munkát vállalni a jelenlegi státusza rovására – állapította meg a Magyar Orvosi Kamara felmérése.
Ha a teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) februári felméréséből, amit a MedicalOnline szemléz.
A kamara megkérdezte a tagjait arról is, hogyan képzelik el a jövőjüket a következő három évben.
Csupán 55 százalék tervezi azt, hogy a jelenlegi óraszámban továbbra is csak az állami egészségügyben dolgozzon, 26 százalékuk viszont részben a magánellátásban vállalna munkát, a közellátásban betöltött státusza rovására
– írják az elemzésben, amelyből kiderül, hogy külföldre készül 6 százalék, nyugdíjba pedig 9 százalék vonul. Február 27-én Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett a Magyar Orvosi Kamara delegációja – derült ki abból a 93 oldalas dokumentumból, ami csütörtökön került fel a MOK honlapjára, és amelyben javaslatokat tesznek az ágazat átalakítására – világított rá az Economx.
A dokumentum tartalmazza egy, a tagság körében 2024. február 2-a és 7-e között végzett felmérés eredményeit is, amelyekből kiderül, hogy
az orvosokban egyre fogy a motiváció, 25 százalékos béremelésre vágynak, ám a többség ösztönzők bevezetése mellett sem tudna több beteget ellátni, mint jelenleg.
A teljesítmény visszaesése és a várólisták hosszabbodása miatt gyakran éri vád az orvosokat, hogy a paraszolvencia elvesztése folytán kevesebbet és kisebb hatékonysággal dolgoznak.
A kamara álláspontja az, hogy egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a hálapénz kivezetésével megszűnt a motiváció a gyógyításra. Felmérésükből kiderült, hogy kollégáik 42 százaléka a paraszolvencia elfogadását tiltó jogszabály bevezetését megelőzően sem kapott hálapénzt, gyakran vagy hetente többször mindössze 18 százalék tett el borítékot.
Az orvosokkal szembeni bizalomvesztés hátterében a központi kommunikáció hibás irányára is rámutat a kamara. A hálapénz büntethetővé tételét követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénzkampányt indított, bilincsben elvezetett, a hivatásra szégyent hozó orvosokat tett közszemlére, ami a MOK szerint nemcsak a becsületes kollégák morálját rombolja, hanem az újabb generációk számára is rossz pályaképet mutat.
Ezt a fajta kommunikációt a felmérésben választ adók 82 százaléka értékelte orvosellenes hangulatkeltésként.
Az orvosok motiváltságát a MOK álláspontja szerint leginkább a munkakörülmények, a leterheltség és a bizalomvesztés befolyásolja.
A felmérésből kiderült az is, hogy a kollégák több mint fele csak közepes mértékben vagy annál kevésbé motivált, 38 százaléka pedig egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van. Korábban interjút készítettünk Álmos Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara új vezetőjével, akivel kiveséztük a magyar egészségügy helyzetét.
(Borítókép: Colin McPherson / Corbis / Getty Images)