Index Vakbarát Hírportál

Megjósolták Magyarország jövőjét, újabb fordulat előtt állhat a gazdaság

2024. március 4., hétfő 07:06

„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni, mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Indexnek György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztossal külön kitértünk arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.

„Az elmúlt évek eseményei – világjárvány, orosz–ukrán háború – egyértelművé tették, hogy a bizonytalanság a mindennapjaink részévé vált. Ennek megfelelően rendkívül fontos az, hogy mérni tudjuk a bizonytalanságot, és ha már mérni tudjuk, akkor képesek legyünk a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását is megbecsülni” – szögezte le az Index megkeresésére György László kormánybiztos.

ezért A Makronóm Intézet a nemzetközi környezetben egyik leggyakrabban alkalmazott gazdasági bizonytalanságot mérő indexet honosította Magyarországra.

Az Economic Policy Uncertainty Index a gazdasági újságcikkekben meghatározott szavak és kifejezések előfordulási gyakoriságát figyeli, amelyek három kategóriába sorolhatók:

Az EPU-index Magyarországon eddig nem volt elérhető, és az egyik legnagyobb előnye, hogy nagy frekvenciájú adatok felhasználásával a bizonytalansági sokkok azonosítása rendkívül gyorsan megtörténhet, amely jelentős segítséget nyújthat a döntéshozók számára. A Makronóm Intézet kutatói egymillió újságcikket dolgoztak fel a 2003–2023 közötti időszakon, hogy pontos becslést tudjanak adni a gazdasági folyamatokról.

Jól látható a bizonytalanság kora

György László lapunknak aláhúzta, az EPU-index jelentősen megugrott a koronavírus-járvány hazai kirobbanásakor, valamint az orosz–ukrán háború kezdetekor. Utóbbi esemény következtében historikus csúcsra emelkedett a magyar EPU-index, ezt megelőzően csak az euróválság (2011) idején volt magasabb.

Az elmúlt hónapokat tekintve azt láthatjuk, hogy a gazdasági bizonytalanság mértéke jelentősen mérséklődött a háború kitörése óta, amely jelenleg már a koronavírust megelőző időszak alacsonyabb szintjét közelíti.

Bár még várni kell a globális fordulatra, Magyarországon az optimizmus visszatérőben van. A legtöbb bizalmi indikátor továbbra is az átlagosnál rosszabb globális üzleti hangulatról számol be a világ minden régiójában.

Már beszámoltunk arról, hogy februárban romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának ismertetett felméréséből. Az euróövezet hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) a januári 96,1 pontról 95,4 pontra gyengült. Az unió hangulatindexe az előző havi 95,8 pontról ugyancsak 95,4 pontra süllyedt.

György László külön kiemelte, hogy a német értékek különösen rosszak: az Ifo-index alapján a teljes német nemzetgazdaság (feldolgozóipar, szolgáltatószektor, kereskedelem, építőipar) jelentős nehézségekkel küzd. Azonban Magyarországon a nemzetközi hangulat ellenére kismértékben javultak a várakozások és az EPU-index alapján februárban csökkent a bizonytalanság mértéke is.

Nézzük a magyar adatokat

Az év elején csökkent a bizonytalanság mértéke a magyar gazdaságban. Az üzleti szereplők pozitívabb várakozásokkal tekintenek a 2024-es évre, mint az azt megelőzőre. „2023 rendkívüli kihívásokkal teli év volt, de a kormány hathatós beavatkozásának is köszönhetően – és persze a magyar vállalkozók kitartásával – sikerült megőrizni a gazdaság alappilléreit: a foglalkoztatás magas szinten áll, év végén már a reálbérek is növekedésnek indultak” – összegezte a kormánybiztos.

Amennyiben megnézzük a Makronóm Intézet februári elemzését, úgy az látható, a negatív külső környezet ellenére az EPU-index által jelzett bizonytalanság Magyarországon alacsony az év elején.

Képernyőfotó 2024-03-03 - 9.46.42.png

Ám továbbra is fontos megemlíteni, hogy a német gazdaság alakulása kiemelten fontos Magyarországnak, hiszen az egyik legfontosabb kereskedelmi partner. Az elemző ház is leszögezte: gazdasági méretéből fakadóan jelentős piacot teremt a hazai vállalkozások számára. A teljes termékexportnak több mint a negyede irányul Németországba.

Az EPU-index valós időben jelezte a recessziós időszakok kezdetét, ez pedig az alábbi diagramon tökéletesen látszik:

A magyar gazdaságban megfigyelhető optimizmus elsősorban a feszes és stabil munkaerőpiacnak köszönhető. A munkanélküliség továbbra is alacsony (4,2 százalékos), mintegy 1,7 százalékponttal kedvezőbb az európai uniós átlagnál. 

A munkaerő-tartalék 2013 óta szinte folyamatosan csökken, valamint 2010 óta 71,2 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje, és az utóbbi évtizedben felére csökkent a munkanélküliségi ráta. Tehát a gazdasági nehézségek nem gyűrűztek be a munkaerőpiacra.

Hogyan tud segíteni ez az Index

György László lapunknak azt hangsúlyozta, hogy az EPU-val valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra – amelyek természetesen szintén rendkívül fontosak, csak a valós eseményeket jellemzően másfél-két hónapos csúszással közvetítik.

A gazdasági bizonytalanság kifejezetten hangsúlyos lett a magyar gazdaságban. Mind a nemzetgazdasági miniszter, mind a pénzügyminiszter folyamatosan hangsúlyozza:

Az óvatossági motívumot oldANI KELL, hiszen ha a megtakarítási ráta emelkedik, az rossz a gazdaságnak.

A nehézségekre jellemzően az a reakció érkezett a gazdasági szereplőktől, hogy megemelték a megtakarításaikat. Így viszont jelentősen visszaesett a fogyasztás, ami azért nehéz helyzet, mert a magyar adórendszer fagyasztásalapú adóbevételekre fókuszál. Így az óvatossági motívum emelkedése miatt nemcsak beruházások maradhatnak el, hanem a költségvetésben is káros hatásokat okozhat. Ezért folyamatosan monitorozni kell a bizalom változását.

Kormányzati oldalról – az infláció letörését követően – az óvatossági motívum oldása érdekében a munkahelyek erősítésével és a bérnövekedés támogatásával, valamint a gazdasági bizalom helyreállításával lehet tenni. A jövedelmi helyzet javul, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások nyomán két számjegyű nominális bérdinamika várható az idei évben is

– így összegezte György László, aki szerint ez, a lassuló inflációval együtt már érdemi reálbér-emelkedést okoz, nem csak ellensúlyozva a tavalyi csökkenést, hanem kétéves időtávon bővülést eredményezve.

Így tehát jövedelmi oldalról elméletileg nincs akadálya az óvatossági motívum oldódásának.

Ugyanakkor az adatok jelenleg azt mutatják: a háztartások első lépésként még a tartalékaikat töltik fel, amelyek a magas inflációs időszakban – illetve egyes társadalmi csoportokban már a járvány idején – lecsökkentek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban ezt így foglalta össze: a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát. Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít,

azaz az óvatossági motívum oldására, és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére.

A tárcavezető arra is rámutatott, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is.

(Borítókép: György László 2023. július 27-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)

Rovatok