A Nemzeti Agrárkamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége és a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet is jelentősen erősödő piacra számít a korai húsvét és a vele egybeeső ramadán miatt. A legtöbb bárányhúst Olaszországba exportálja a magyar piac.
Kedvező kilátásokkal indul az idei húsvéti szezon a hazai juhtenyésztők számára. Az európai piacon egyre erősödő kereslet tapasztalható, amit a korai húsvéttal egybeeső muszlim ramadán ünnep is tovább növel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség (MJKSz), valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSz) hétfőn kiadott közös piaci körképe szerint a legtöbb könnyű bárány az idén is Olaszországba kerül, de jelentős a francia, a német, a belga és a holland kereslet is a magyar bárányok iránt.
Az összegzés kiemeli, hogy a hazai juhtenyésztés szempontjából bizakodásra ad okot, hogy a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre alapozott, extenzív állattartás számára.
Megállapították: Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje ugyanis Nagy-Britannia kiválásával a korábbi 95 százalékról 88 százalékra csökkent.
Az árak tekintetében idén ugyanakkor az előző évekhez képest mérsékeltebb ütemű növekedés várható.
2023-ban a viszonylag korai, március végén esedékes húsvéti időszakban az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.
Az idei húsvéti időszak abból a szempontból különleges lesz a hazai juhtenyésztők számára, hogy a keresztény ünnep és a muszlim vallásúak szent hónapja, a ramadán átfedésben lesz egymással, ugyanis húsvétvasárnap március 31-én lesz, míg a Ramadán március 10-től április 8-ig tart. A ramadán tovább növeli a keresletet Olaszországon kívül Franciaországból és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is.
A hazai juhtenyésztés szempontjából pozitív változás az exportpiacok diverzifikálása. A hagyományos olasz piac mellett sikerült új exportkapcsolatokra szert tenni az elmúlt években, így csökkent az ágazat kiszolgáltatottsága. Míg az olasz piacra továbbra is döntő hányadban a kis súlyú bárányok kerülnek, 12-16 kilogrammos vágottsúlyú kategóriában, a nagy súlyú bárányok (16-18 kilogramm) egyre nagyobb hányada kerül Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Hollandiába, de jelentős a közel-keleti piac érdeklődése is.
A változásoknak köszönhetően a piac szinte egész évben állandóan igényli a bárányokat, megszűnt a szezonalitás, vagyis nem csak a három nagy olasz ünnep (húsvét, ferragosto, karácsony) környékén nagy a forgalom.
Míg a bárányexport folyamatosan erősödik, a hazai bárányhúsfogyasztás továbbra is nagyon alacsony szinten van. A múlt év első felében ráadásul az egyébként is alacsony bázishoz képest 25 százalékkal csökkent a forgalom. A hazai juhhúsfogyasztás éves szinten egy főre vetítve alig éri el a 0,2 kilogrammot, messze elmarad az uniós átlagtól – hívta fel a figyelmet a körkép.