„Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége” – idézte Virág Barnabás, az MNB alelnöke Matolcsy György elnök gondolatait a jegybank könyvbemutatóján, ahol a „Fenntartható GDP – Globális vitairat" című kötetet mutatták be. Az eseményen elárulták, hogyan szakítana az idejétmúlt módszerekkel a jegybank, és vizsgálná összetettebb szempontok szerint a világ országait.
A kötet fő üzenete, hogy a közgazdaságtannak fenntarthatósági fordulatra, a fordulat nyomon követéséhez pedig új mérőszámokra van szüksége. A jegybank szerint a GDP a 20. század legfontosabb gazdasági mutatója volt, de ma már olyan iránytűre van szükség, amelyik a gazdasági fejlődés hagyományos dimenziói mellett több területre is rávilágít:
A Magyar Nemzeti Bank a globális vitairattal csatlakozik a széles körű erőfeszítésekhez, amelyek az új mutatószámok kifejlesztésén dolgoznak.
Korábbi cikkeinkben rávilágítottunk, hogy az egyes mutatók – főleg a GDP – hiányosságait már régen felfedezték, korlátairól számos elemzés született, és válaszul megjelentek a komplexebb, az országok jólétét, jövőképességét és fenntarthatóságát is mérő indexek. Hazai példákról is tudunk, ilyen a Harmonikus Növekedési Index (HNI), amelyet a Makronóm Intézet fejlesztett ki, és amiről Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke is elismerően nyilatkozott korábban.
A HNI több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és hat pilléren nyugszik:
A hat pillér mellett 32 objektív indikátort tartalmaz a mutató, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. Másik példa hazai fejlesztésű mutatóra az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Oeco-Indexe, amelynek megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban.
Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége
– idézte Virág Barnabás, az MNB alelnöke Matolcsy György jegybankelnök gondolatait. A fenntarthatósági fordulat nemcsak új gondolati megközelítést, de új típusú mérést is igényel, ezért a GDP meghaladását teszi szükségessé. A jegybank szerint a fenntarthatóság szellemi fordulata nem mehet végbe egy vele összhangban álló, az elmélet vízióját követő, és az abból levezethető célok teljesülését mérő, széles körben elfogadott csúcsmutató nélkül.
A Fenntartható GDP – Globális vitairat című kötet alapjául Matolcsy György jegybankelnök tézisei szolgáltak, amelyek kiinduló gondolata, hogy a fenntarthatósági fordulat megvalósításához a gondolati megújulás mellett végre kell hajtani a mérés megújítását is. Az MNB új globális vitairatának célja, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági növekedés mérését.
„A fenntartható GDP számszerű becslése szerint a 2010-es években a magyar gazdaság nemcsak a hagyományos GDP-t tekintve, hanem a fenntartható GDP-ben is jelentős növekedést ért el az évtized elején végrehajtott innovatív reformok következtében, amelyek egyidejűleg biztosították a gazdasági egyensúly és növekedés fenntartását” – világítottak rá a könyv szerzői, akik szerint a 2020-as évtized a veszélyek, a nagy átmenetek kora. A globális járványok, az energiaválság és a geopolitikai átrendeződés érzékeny pontjain érintették az európai, és benne a magyar gazdaságot. Felborították a korábbi egyensúlyokat, rontották a fenntartható növekedés feltételeit.
A fenntartható fejlődés és felzárkózás érdekében ezért mind Európában, mind Magyarországon teljes versenyképességi fordulatra van szükség, ami magában foglalja a zöld és digitális átmenet felgyorsítását, és minden olyan intézkedést, amely tartósan növelik a gazdaság értékteremtő képességét
– véli a jegybank. A vitairat elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank koordinálása mellett közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakértői is.
(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)