Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az üzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak.
A tavalyi év második felében már tartós dezinflációt lehetett tapasztalni Magyarországon. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, decemberhez viszonyítva 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári adatai szerint az árak
3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
A tavalyi adatokhoz képest az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül
A háztartási energia 9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Azonban, ahogy azt számos prognózis előre leszögezte, a szolgáltatások ára 10 százalékkal nőtt, ezen belül
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,3, ezen belül a szeszes italoké 5,9 százalékkal emelkedett. Az állateledelek ára 11,9, a mosó- és tisztítószereké 11,0, a gyógyszer, gyógyáruké 7,3, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal növekedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,3, a szobabútoroké 2,1, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. Az előző évhez képest a járműüzemanyagok 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
Az elemzői várakozások döntő többsége úgy szólt, hogy januárban látni lehetett a mélypontot, és nagyon pici emelkedés következik. Az év következő hónapjaiban pedig stagnálást várnak, majd az árak enyhén nőhetnek.
A mostani éves adat stagnálást mutat, enyhén tapasztalható a dezinfláció.
Tavaly 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozása szerint az idei éves infláció 4–5,5 százalék közé várható, míg 2025-ben és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat. A kormány idei inflációs várakozása 5,2 százalék.
Fontos az adatokat a múlt hónaphoz viszonyítva megvizsgálni. Januárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek, hasonlóan az előző hónaphoz: januárban decemberhez viszonyítva szintén 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Az üzemanyagok ára 6,7 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1, a csokoládé és kakaó 1,5, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a büféáruk 0,7, a péksütemények 0,6, a kenyér 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,4, a kávé 2,0, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2–1,2, a tejtermékek pedig 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek.
A háztartási energia 0,6 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet, a tűzifáért 2,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1–1 százalékkal.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat a közleményében úgy értékelte, hogy a kormány már októberre egy számjegyűre szorította vissza az áremelkedés mértékét, ami januárra 3,8 százalékra mérséklődött. Így 2024 elejére a magyar infláció gyakorlatilag összeomlott, kevesebb, mint hatodára esett vissza, és ez a csökkenés folytatódott februárban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte: „Az infláció összeomlása annak köszönhető, hogy a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.” A miniszter azt is kifejtette, hogy a szeptemberi fordulat óta ismét nőnek a reálbérek, köszönhetően az infláció folyamatos mérséklődésének és a decemberi 15 százalékos minimálbér, valamint 10 százalékos garantált bérminimum-emelésnek, és ezt fogja tovább erősíteni a pedagógus-béremelés és az általános bérdinamika is. „2024-ben, a tartósan alacsony inflációt és az idei évre vonatkozó bérajánlatokat figyelembe véve akár 5-6 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek” – összegezte.
Majd azt is hozzátette, az infláció sikeres letörését követően a kormány már minden erejével a 2024-es év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. Ennek eléréséhez a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell fokozni a 15–64 éves korosztály munkaerőpiaci aktivitását, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, valamint a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az előzetes várakozásukhoz közel álló, ugyanakkor a konszenzusnál alacsonyabb februári inflációs adat azt jelzi, hogy a bázishatások kezdenek kifulladni, a csökkenő pálya könnyű részének végéhez értünk. Úgy vélekedett, hogy ezzel szinte biztosra vehető:
folytatódik a kamatcsökkentési ciklus a kitűzött 6-7 százalékos év közepi cél irányában. A döntéshozók továbbra is a 75 és a 100 bázispont között mérlegelhetnek.
Szerinte a mai adat mellett a 100 bázispont mellett szól a tőkepiacok viszonylagos stabilitása és az Európai Központi Bank legutóbbi galamblelkű nyilatkozata, amely kilátásba helyezte az európai kamatcsökkentést.
A 75 bázispontos csökkentést csak a forint gyengélkedése indokolná, de a jó hangulat átmeneti megnyugvást hozhat az árfolyamban. Az év közepéig előre tekintve azonban az látszik, hogy a feltehetőleg júniusig szinten maradó európai alapkamat és az addig folyamatosan csökkenő hazai irányadó kamatszint miatt erodálódó kamatkülönbözet nem hat majd támogatólag az árfolyamra
– húzta alá Kiss Péter.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint februárban az infláció minimálisan tovább lassult, amely kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Hiszen a jórészt enyhe emelkedést vagy stagnálást várt. Az áremelkedést a megelőző hónapokhoz hasonlóan most is a szolgáltatások, a szeszes italok, dohányáruk, valamint a ruházkodási cikkek drágulása húzta felfelé, de mindhárom kategóriában lassulást mutatnak az adatok.
Éves alapon ugyanakkor csökkent a tartós fogyasztási javak ára, 2 százalékkal, elsősorban a kereslet visszaesése nyomán, illetve a háztartási energia ára is mérséklődött. Ez utóbbi esetében a csökkenés oka a megelőző évinél alacsonyabb fogyasztás, amelyet a melegebb időjárás, a lakossági energiahatékonysági beruházások, valamint a takarékossági intézkedések eredményeztek.
Arra is kitért, szintén lefelé húzta az áremelkedési ütemet az élelmiszerek árváltozása, itt a KSH csupán 2,2 százalékos drágulást mért egy év alatt. Molnár Dániel szerint
az év hátralévő részére nézve a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet pedig a világpiaci olajárak és így a globális konfliktusok befolyásolnak.
„Kérdés emellett, hogy a vállalatok hogyan reagálnak majd a reálbérek emelkedése nyomán várhatóan felpattanó belső keresletre. A tavalyi árcsökkenések bázisba kerülésével, a nemzetközi trendeknek megfelelően, ugyan várható az infláció átmeneti gyorsulása, azonban ennek mértéke nem lesz számottevő” – összegezte.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)