A magyar lakosság javuló eredményt ért az OECD pénzügyitudatosság-felmérésén, ám a lexikális tudást a gyakorlatba még mindig nagyon rossz hatékonysággal tudjuk átforgatni – ez is kiderült a jubileumi, 10. Pénz7 kapcsán.
Már több mint egy évtizede annak, hogy Olivia S. Mitchell, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Iskola professzora és Annamaria Lusardi, a George Washington Egyetem Üzleti Iskola kutatója, a 2011-ben alapított Globális Pénzügyi Tudatosság Központ (Global Financial Literacy Excellence Center) tudományos igazgatója megalkotta azt a 3 kérdésből álló minitesztet, amely alapján könnyen lemérhető, hogy a válaszadónak megvan-e az alapvető pénzügyi hozzáértése, vagy sem.
A három kérdést mi az Index olvasói számára kicsit kibővítettük – lássuk, kinek sikerül megoldania minitesztünket. (A megoldások a cikk alján találhatóak.)
1. Tegyük fel, hogy 100 dollárja van egy megtakarítási számlán, és a kamatláb évi 2 százalék. Öt év után, mit gondol, mennyi lesz a számlán, ha a pénzt folyamatosan a számlán tartaná?
2. Képzelje el, hogy a megtakarítási számlája kamata évi 1 százalék, az infláció az előttünk álló évben évi 2 százalék lesz. Egy év után mennyit tudna vásárolni a számlán lévő pénzből?
3. Igaz vagy hamis-e ez az állítás: „Egyetlen vállalat részvényeinek vásárlása általában biztonságosabb hozamot biztosít, mint egy részvénybefektetési alap.”
...és akkor jöjjön a hazai folytatás – kicsit emelve a tétet:
4. Úgy döntünk, 1 millió forintot helyezünk el egy bankban 3 évre, évi 10 százalékos kamatozás mellett. A bank a kamatot minden évben a betéti számlán írja jóvá. A kamatra kifizetett adókkal nem számolva a 3. év végén mennyi pénz lesz a számlánkon?
5. A bank 3-féle megtakarítást kínál számunkra. Mindhárom évi 6 százalékos kamatot kínál, ám a kamatjóváírás az első esetében évente, a másodiknál félévente, a harmadik esetében negyedévente történik. A bank a kamatot a betéti számlán írja jóvá. Melyik lekötést érdemes választani?
6. A tőzsdén 100 részvényt vettünk darabonként 1000 forintért azzal a céllal, hogy a 3 hónap múlva esedékes osztalékfizetésig tartjuk meg azt. Tudható, hogy részvényenként 300 forint az osztalék. Jó üzletet csináltunk-e, ha a részvényünk árfolyama az első, a második és a 3. hónap végén is 10-10 százalékkal csökkent?
7. Lakásvásárlásra 10 millió forintos hitelt veszünk fel 10 éves időtartamra. Két bank ajánlata versenyez – az éves kamat mindkét bank esetében 5 százalék. Az első bank 10 évre fix törlesztést kínál, a másik bank a futamidő első két évére türelmi időt ajánl a kölcsön tőketörlesztésére – ebben az időben csak a kamatot kell fizetni. Összességében melyik banknak fizetünk vissza több pénzt a hitel teljes futamideje alatt?
8. Két lehetőség közül választhatunk. Vagy most kapunk 1 000 000 forintot, vagy egy év múlva 1 050 000 forintot. Az infláció a következő évben 5 százalék lesz. Egy évre előretekintve melyik megoldást érdemes választani, ha nem gondolkodunk a pénz befektetésében, elköltésében?
Aki a fenti példasoron fennakadt, annak keserű lehet a valóság: az első három kérdés annak eldöntésére alkalmas, pénzügyi analfabétának számítunk-e, a következő 5 kérdés pedig az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak, illetve elsős középiskolások számára sem számíthat elvben leküzdhetetlen feladatnak. Sovány vigasz, hogy az adatok szerint a magyarok kétharmada számára megugorhatatlan ma ez a magasság...
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a jubileumi, 10. Pénz7 pénzügyi és vállalkozási témahét múlt heti megnyitóján kedvező hírekről tudott beszámolni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénzügyi kultúra feltérképezésére végzett rendszeres kutatásának legutóbbi, 2022-es mintavétele során a 2018-as 50 százalék után már a 18–79 éves lakosság kétharmada adott helyes választ a sima kamatozási példára. A (mi tesztünkben is szereplő)
kamatoskamat-számításos példára is számottevően nőtt a helyes választ adók száma – a 2018-as 18,3 százalékról 33 százalékra –,
ám azt az államtitkár is jelezte, hogy igazán akkor lehetnénk elégedettek, ha ez a mérőszám jobban közelítene a 100 százalékhoz, hiszen a kamatszámításra vonatkozó ismeretek kihatnak az alapvető pénzgazdálkodásra és a megtakarítási, hitelfelvételi döntésekre is.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szintén az OECD-kutatást idézte, már csak azért is, mert a részt vevő 39 országból a 4. helyen végeztünk az alapvető pénzügyi fogalmak (pl. infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) ismertsége terén – csak Hongkong, Németország és Észtország tudott megelőzni bennünket. Azonban épp a magyar példa mutatja meg azt, hogy az alapok lehetnek bármilyen komolyak, a fogalmak és a tudás gyakorlati felhasználásában továbbra is komoly szakadék mutatkozik. Ezt jól jelzi, hogy a kamatos kamat számításába az emberek kétharmadának beletörik a bicskája. De az inflációval is furcsán bánunk mi, emberek: 2016-ban, amikor a pénzromlás mértéke már 3. éve 0 százalék körül alakult, az OTP Öngondoskodási Index felmérésében az emberek még 5 százalékra tették az infláció mértékét. Ezt követően az évtized végére lényegében elfelejtették, mit is takar az infláció, hogy azután a legutóbbi OECD-kutatásban azt láthassuk, hogy az infláció fogalma kapcsán újra érdemben nőtt a helyes választ adók aránya. Ezt nem lehet nem összefüggésbe hozni az elmúlt időszakban tapasztalt inflációs környezettel.
A jegybank alelnöke szerint a középpontba a tudatos, megfontolt pénzügyi magatartást kell helyezni. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig nemzetgazdasági szintre emelte az egyének pénzügyi tudatosságának fontosságát, amikor arra emlékeztetett, hogy két héttel ezelőtt a pénzügyminiszterek európai tanácsa, az Ecofin ülésén az elnökséget adó Belgium a pénzügyi tudatosságot és a versenyképesség témáját vette napirendre. A két téma össze is függ egymással, mert pénzügyi tudatosság nélkül nincs versenyképesség. Varga Mihály példája szerint
ha az egyének jó döntést hoznak, akkor a családok is jó döntést fognak hozni. Ha sok család hoz jó döntést, akkor egy egész ország versenyképessége, gyarapodása, gazdasági növekedése kerül stabilabb és biztonságosabb terepre.
A pénzügyi tudatosság fejlesztésének szükségességére a 2008-os világméretű subprime-válság hívta fel a figyelmet, amelynek sajátos magyar vetülete a devizahitel-válság volt, amely 300 ezer hazai családot hozott sokszor kilátástalan helyzetbe. Hamar kiderült, hogy a szabályozó önmagában nem tudja megvédeni az egyént. Szükség van arra is, hogy az emberekben időről időre megszólaljon a vészcsengő, ha egy túl kedvező befektetési vagy hitelajánlatot látnak. De napjainkban, amikor a kibercsalások exponenciálisan növekvő trendje miatt naponta egy család veszíti el teljes vagyonát, szintén fontos, hogy amikor a „bankunk” nevében hívnak, mert „visszaélésgyanús” ügyletet látnak, akkor is higgadtak maradjunk, és ne adjuk meg a számlaadatainkat, pláne ne higgyük el, hogy új számlaszámra kellene utalni a pénzünket ahhoz, hogy a bankunk azt meg tudja védeni. Sajnos ma még azt is elhiszik sokan, hogy a minket hívó kezelő át tud kapcsolni, vagy visszahívást tud intézni egy másik banktól akkor, ha kiderül, hogy nekünk nincs is annál a banknál számlánk, amelynek nevében minket az állítólagos visszaélés kapcsán keresnek.
A magyarországi Pénz7 a legfogékonyabbak, a fiatalok ismereteinek megalapozására helyezte a hangsúlyt – nem titkon remélve, hogy az iskolákban szerzett tudást és ismereteket az általános és középiskolás diákok haza is viszik, és az ebédlőasztal körül a pénzügyek tudatos kezelése is szóba kerül. Az indulást nagyban segítette, hogy a Magyar Bankszövetség ekkoriban csatlakozott az Európai Bankföderáció European Money Week kezdeményezéséhez, a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű Alapítványa, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azonnal az elképzelés mögé állt. A végső lökést ugyanakkor az adta, hogy Pölöskei Gáborné, az Emmi akkori, köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára egy szakmai kerekasztal-beszélgetés kapcsán 2014-ben szembesült azzal, hogy az állami szereplők és piaci szervezetek mennyi kezdeményezéssel bírnak a pénzügyi edukáció terén, és ezért – elsőként pilot jelleggel – 2015-ben lehetővé tette a témahét megvalósítását az iskolákban, majd 2017 óta a tantervben is szerepel már a Pénz7.
Amikor 10 éve elkezdtük, akkor, 2015-ben 660 iskola vett részt a programban, az elmúlt héten zajlott Pénz7 eseményen 1270 iskolában több mint 200 ezer diákhoz értek el legalább egy órára a pénzügyek aktuális kérdései. Az elmúlt 10 évben másfél millió diákhoz jutott el a program százezer tanóra keretében. Az iskolákban megtartott foglalkozásokat közel ötezer, pénzügyi területen dolgozó szakember segítette önkéntesként, csak az idén 650 szakértő vett részt a tanórákon
– foglalta össze az eredményeket Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja. Népességarányosan évek óta Magyarországon ér el a legnagyobb arányban fiatalokat a témahét – jelezte Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az iskolák jelentős részében a pénzügyi témákkal való foglalkozás ma már nem áll meg a márciusi témahétnél, vannak iskolák, ahol egész évben időről időre előkerül a téma – a Pénziránytű Alapítvány csak az idén 700 ezer tankönyvvel segítette az elhivatott pedagógusok munkáját. Bár a Nemzeti alaptantervbe továbbra sem került be önálló tárgyként a pénzügyiismeretek-óra, de Maruzsa Zoltán jelezte, az idei évtől a 8., illetve 12. évfolyamos diákok a frissen bevezetett állampolgári ismeretek tantárgy keretében a pénzügyi ismeretekkel is több órában ismerkednek. A szakiskolákban ugyanakkor önálló tárgyként tanulhatóak a pénzügyi-vállalkozói ismeretek.
Merthogy a pénzügyek kezelése mellett a jövő vállalkozóinak is stabil alapot kell biztosítani. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a pénzügyi tudatosság mindenki életének része – különböző szinteken eltérő hangsúlyokkal. Nagyon fontos, hogy a gyerekeket, a diákokat megszólítsuk, segítsük a pénzügyi tudatosság lényegének megértésében, de talán a legfontosabb, hogy készségszinten tudják kezelni a pénzügyi ismereteket. Emellett pedig a vállalkozóvá válás lehetőségét is meg kell mutatni a fiataloknak. Szerencsére
lényegesen könnyebb ma vállalkozást alapítani, mint akár 10 évvel ezelőtt is, ugyanakkor ma is sok helyen hiányzik a vállalkozás indításához szükséges tudás
– mondta az államtitkár. Hasonlóan fontos lenne a vállalkozói kedv fenntartása szempontjából, hogy a vállalkozói lét és életpálya társadalmi megbecsültsége növekedjen.
A Pénz7 során bemutathatunk sikeres vállalkozói életutakat, lehetővé tehetjük a diákoknak olyan képzett szakemberek megismerését, akik motivációt jelenthetnek a tanulóknak saját vállalkozói ötletük megvalósításához. Szerencsére évről évre növekszik a Pénz7 keretében a vállalkozói téma iránti érdeklődés is. Idén országosan mintegy huszonötezer, szakgimnáziumban és szakképzésben tanuló fiatal jelentkezett a vállalkozói témára – jelezte Túri Anikó.
Az eredmények visszamérése persze nem könnyű. Fogódzót adhat az OECD-szintfelmérések javuló eredménye, például az, hogy ugyanezen felmérés szerint jelentősen javult a fiatal felnőttek pénzügyi tudatossága: míg 2018-ban még csak 42 százalékuk, 2022-ben viszont már 78 százalékuk rendelkezett kitűzött pénzügyi célokkal. Abban is előre tudtunk lépni, hogy a Pénziránytű Alapítvány felmérése szerint tíz háztartásból már négy készít költségvetést – néhány éve ennek aránya még alig több mint 20 százalék volt. A Kantar a Provident megbízásából készített felmérése szerint a magyarok 23,6 százaléka minden egyes kiadását megtervezi, a megkérdezettek 36,4 százaléka a főbb kiadások előtt veszi számba, hogy az még belefér-e a családi büdzsébe. A magyarok 28,9 százaléka csak néhány kiadást tervez meg előre, míg csupán 8,7 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tervezi meg a költségeket.
Persze az eredményeket mindig helyi szinten érdemes értékelni. Németh Andrásné és Ambruz Mária, a Baktakéki Körzeti Általános Iskola igazgatója és tanára szerint az elmúlt évek tudatos munkája köszön vissza abban, hogy a tanulók a feladatokkal, eredményekkel, vállalásokkal megszerzett iskolai helyi pénzüket nem egyből költik el apróságokra, hanem egyre többen kezdenek el takarékoskodni, hogy egy későbbi vásárban nagyobb értékű, régóta vágyott terméket tudjanak megszerezni. A pénzügyi ismeretek iskolán kívüli terjedésének példájaként pedig azt hozzák fel a borsodi pedagógusok, hogy ma már nem kapnak vissza kérdéseket, hogy a rászoruló gyermekek ösztöndíjához miért is van szükség bankszámlanyitásra.
Végezetül az induló kérdéssor megoldása.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét nyitórendezvényén a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Konferenciaközpontjában 2024. március 5-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)